Trump rendeletet írt alá arról, hogy a kormányzati hivataloknak amerikai árukat kell vásárolniuk

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:22
Kivételek persze mindig vannak
Fotó: Twitter/AP
Lényegében egy érvényben lévő törvényt erősít meg.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn rendeletet írt alá arról, hogy a kormányzati hivataloknak és ügynökségeknek a beszerzéseiknél növekvő mértékben kell amerikai árukat vásárolniuk. Az elnöki rendelet lényegében megerősíti azt az érvényben lévő törvényt, amely a szövetségi kormányhivataloknak és ügynökségeknek előírja, hogy beszerzéseiknél amerikai termékeket kell előnyben részesíteniük. A beszerzéseknél Trump szerint fokozatosan kell elérni az amerikai áruk 75 százalékos arányát. Az elnök közölte: a vas-, és acéltermékek esetében ennek az aránynak 95 százalékot kell elérnie. "Kormányzatom filozófiája egyszerű. Ha valamit megépíthetünk, termeszthetünk vagy legyárthatunk az Egyesült Államokban, akkor azt itt fogjuk megtenni" - fogalmazott Donald Trump a rendelet aláírásakor újságíróknak. Az aláírási ceremónián az Egyesült Államok 50 tagállamának mindegyike képviseltette magát. A jelenlévő acélipari kereskedelmi cégek egyikének elnök-vezérigazgatója, Thomas Gibson "újabb jó lépésnek" minősítve az elnöki döntést, megjegyezte: "a belföldi termékek előnyben részesítése a szövetségi kormány által finanszírozott infrastrukturális beruházásoknál létfontosságú a belföldi acélipar számára". Egyes elemzők ugyanakkor megjegyezték: az elnöki rendelet azt is eredményezheti, hogy a szövetségi kormányzati beszerzéseknél magasabb árat kell fizetni egy-egy termékért. Dave Drabkin, annak a szövetségi munkabizottságnak a volt elnöke, amely a védelmi beruházások rendszerének javítását szorgalmazta, elmondta az újságíróknak, hogy legalább kilenc hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az elnöki rendeletben foglaltakat megvalósítsák. "Ez a döntés pozitív az amerikai vállalatok és negatív a külföldi versenytársak számára" - fogalmazott. Hozzátette: más országok is hozhatnak hasonló intézkedéseket a saját vállalataik védelme érdekében.
Szerző
Témák
USA Donald Trump

Macron szerint az Iránnal kialakult helyzet legrosszabb forgatókönyvét sikerült elkerülni

Publikálás dátuma
2019.07.15. 21:19
Emmanuel Macron
Fotó: NICOLAS TUCAT / AFP
Putyinnal és Trumppal is kész tárgyalni annak érdekében, hogy ne éleződjön tovább a feszültség a Közel-Keleten.
Emmanuel Macron szerint az Iránnal kialakult helyzet legrosszabb forgatókönyvét sikerült elkerülni a párbeszéd irányába tett új, diplomáciai lépéseknek köszönhetően. A francia elnök hétfői belgrádi látogatása során tért ki az iráni atomprogram körüli helyzetre. 
Macron kijelentette, kész tárgyalni Haszan Róháni iráni elnökkel, valamint Vlagyimir Putyinnal és Donald Trumppal is annak érdekében, hogy ne éleződjön tovább a feszültség a Közel-Keleten.

Szerinte az utóbbi hetek diplomáciai tevékenysége megállította az irániak túlreagálásait, és lehetővé tette a folyamatos párbeszédet az Egyesült Államokkal. Ezen nehéz feltételek közepette is folytatják az egyeztetéseket - tette hozzá. Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat. 
A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut,

és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatását ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem igazán sikerült csillapítania. Teherán a múlt hétfőn jelentette be, hogy megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását, az iránikülügyminisztérium pedig a 2015-ös atomalkuban vállalt más kötelezettségek 60 napon belüli felfüggesztését is kilátásba helyezte, amennyiben a többhatalmi szerződést aláíró országok nem segítenek Iránnak kivédeni az amerikai szankciókat.
Szerző
Témák
Irán

Rejtett csontkamrákat találtak a vatikáni temetőben, amikor egy eltűnt kamaszlány holttestét keresték

Publikálás dátuma
2019.07.15. 20:25

Fotó: HANDOUT / AFP
Az 1983-ban, egy zeneóra után nyomtalanul eltűnt Orlandiról a legvadabb összeesküvés-elméletek terjengenek Olaszországban, főleg az egyházi állammal kapcsolatban.
Rejtett csontkamrákat találtak a vatikáni temetőben, ahol a 36 éve eltűnt római kamaszlány, Emanuela Orlandi holttestét egy névtelen levél alapján keresve a múlt héten felnyitották két 19. századi német hercegnő sírját.  A vatikáni német zarándoktemetőben (Campo Santo Teutonico) nyugvó hercegnők sírját nagy meglepetésre teljesen üresen találták, nemcsak a keresett lány, de még az elhunytak maradványai sem kerültek elő, ezért
a vatikáni illetékesek kiterjesztették a keresést, és a sírok mögött, azoktól nem messze két rejtett osszáriumot fedeztek fel a padozat alatt.

A csapóajtó fedte üregekben, amelyek már a pápai német papi kollégium épületéhez tartoznak, emberi csontokat találtak. Mint a Vatikán szóvivője, Alessandro Gisotti a hétvégén közölte, a csontkamrákat gondosan lezárták, és azokat július 20-án szombaton, az eltűnt lány hozzátartozóinak jelenlétében fogják közelebbről megvizsgálni igazságügyi orvosszakértők. Az 1983-ban, egy zeneóra után nyomtalanul eltűnt Orlandinak, egy vatikáni alkalmazott lányának a rejtélye évtizedek óta a legvadabb összeesküvés-elméleteket táplálja Olaszországban, főleg az egyházi állammal kapcsolatban, ezért a Vatikán immár teljes mértékben együttműködik a családdal a felmerülő új nyomok tisztázásában.
A csaknem 200 éves hercegnői sírokat azért bolygatták meg, mert a család kapott egy névtelen levelet, benne egy fotóval, amely azt sugallta, hogy a lány az 1836-ban elhunyt Sophie von Hohenlohe sírjában lehet eltemetve.

A több évtizedes rejtélyben eddig az összes nyom hamisnak bizonyult.
Szerző
Témák
holttest