Tárgyalna Teherán Washingtonnal, de a szankciók feloldását kérik

Publikálás dátuma
2019.07.16. 08:20
Mohamed Dzsavád Zaríf, Irán külügyminisztere
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Iránnak nem érdeke az atomfegyver kifejlesztése, a békés utat választanák Amerikával szemben -hangsúlyozta New York-i látogatása során az iráni külügyminiszter.
Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában, melyet az MTI is idéz. Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban. Az interjúban leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük. 

„Nem mi álltunk fel az asztaltól”

„Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák” - jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert - mint mondta - „végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”. Zaríf azt is hangsúlyozta, hogy Nnm Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról. „Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését” - mondta a külügyminiszter, hozzátéve,
országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Alig engedték be a külügyminisztert

Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.  Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte a korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy "az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban".    Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy „rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. „Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” - mondta Pompeo a lapinterjúban. 
Szerző

Billeghet és legrosszabb esetben el is hasalhat Urusla von der Leyen

Publikálás dátuma
2019.07.16. 08:00

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Egy nappal az Európai Bizottság következő elnökéről határozni hivatott európai parlamenti választás előtt senki nem merte megjósolni a voksolás kimenetelét. Ursula von der Leyenről kedd este 6 órakor titkos szavazással fognak dönteni az EP-képviselők. A “brüsszeli buborékban” UVL-ként emlegetett jelöltnek a parlament abszolút többségének, legkevesebb 374 képviselőnek a támogatását kell megszereznie. A képviselő-testület három legnagyobb frakciója — a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális — összesen 444 tagot számlál, ami bőven elég lenne a posztjáról távozó német hadügyminiszter elnökké megválasztásához. Ám ha csak 400 igent sikerülne összegyűjtenie, az jelentősen gyengítené a következő Európai Bizottság mandátumát. Pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) egységesen kiáll UVL mellett, és erről biztosították is őt a részvételével tartott hétfő délutáni frakcióülésükön. A szocialisták és a liberálisok között viszont jócskán vannak olyanok, akik nincsenek teljesen meggyőződve az alkalmasságáról. A Zöldek és a szélsőbal egységesen elutasítja őt, míg az euroszkeptikusok és néhány populista pótolhatja a mérsékeltek oldalán keletkező hiányt. A lengyel kormánypártiak például attól tették függővé az igen szavazatukat, hogy képviselőjük (Beata Szydlo volt miniszterelnök) elnökké választását sikerül-e keresztülverni az EP foglalkoztatáspolitikai szakbizottságán. Nem sikerült. A voksolásra hétfő este 8 óra után került sor. Értesülések szerint az olasz kormánypártok populista és radikális képviselői kivétel nélkül az igen gombot fogják megnyomni. A baloldali politikai csoportban honfitársai és az északi országokhoz tartozó képviselők ellenzik Ursula von der Leyent a leghevesebben, a spanyol frakcióvezetés azonban igyekszik megfordítani a hangulatot. Információnk szerint az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció hétfő délutáni ülésén viszonylag kevés markáns bírálat hangzott el az elnökjelöltről. A tervek szerint Von de Leyen kedd reggel ismerteti programját az Európai Parlamentben, amelyet részletes vita követ. Beszédéből rövid ízelítőt adott az EP szocialista és liberális frakciójának írott, és a kételkedők meggyőzését szolgáló leveleiben. Magyarország számára különösen fontos, hogy Ursula von der Leyen leszögezi: nincs alku, ha az Európai Unió alapvető értékeiről van szó. Támogatja a javaslatot, hogy a jogállam érvénysülését összekössék az uniós kifizetésekkel a következő hosszútávú költségvetésben. Az uniós testület élén nem csak a meglévő közösségi eszközöket alkalmazná, hanem szorgalmazná egy átfogó európai jogállamisági mechanizmus létrehozását is. Ennek keretében minden tagállamról objektív éves jelentések készülnének. Nagyobb szerepet biztosítana az EP-nek a jogállam uniós szintű érvényesítésében. Leveleiben a német politikus leteszi a garast amellett, hogy az EU tűzzön ki becsvágyóbb célokat a klíma védelmében, ha erre hajlandók a nemzetközi partnerek és teljesítésük nem jár az uniós országok számára versenyhátránnyal, a munkahelyek elveszítésével. Az elnökjelölt egy átmeneti támogatási forrást is javasol azoknak a régióknak és országoknak, amelyek a legsérülékenyebbek és a legtöbbet veszíthetik az átállással. Ezek közé tartozik Magyarország és néhány más közép- és kelet-európai tagállam. Ursula von der Leyen nekilátna az EU régóta húzódó menekültügyi reformjának is. Szerinte a tehermegosztás új módszerére van szükség, de ennek mikéntjét nem részletezi. Kiáll a külső határok megerősített védelme mellett és támogatást sürget a menekülthullám által leginkább sújtott tagállamoknak. Már 2024-re létrehozná a 10 ezer fősre tervezett uniós határ- és parti őrséget a céldátumként szereplő 2027 helyett. A szocialista frakció megpuhítását szolgálják a munkavállalók szociális jogainak megerősítésére vonatkozó vállalásai. Ezek közé tartozik a tisztességes megélhetést biztosító minimálbér bevezetése minden tagállamban (nem európai minimálbérről van szó!), egy állandó uniós forrás létrehozása a fiatalkori munkanélküliség és a gyerekszegénység leküzdésére. Megszüntetné az egyhangú döntéshozatalt adózási ügyekben és a külpolitikai döntéshozatalban is. Ursula von der Leyen a nemek közötti egyenjogúság lelkes híveként megerősíti, hogy az általa vezetett Bizottságban a nők és a férfiak egyenlő számba lesznek jelen. A liberálisok kérésére hitet tesz az Európa jövöjéről szóló konferencia megrendezése mellett, és kész az ott születő javaslatok alapján jogszabályokat kezdeményezni, sőt, megfontolni az EU Szerződések esetleges módosítását is.
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2019.07.16. 13:41

Assange 2016-ban Londonból irányította a beavatkozást az amerikai választásokba

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:41

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Oroszokkal és világklasszis hackerekkel együttműködve Julian Assange irányította a beavatkozást a 2016-os amerikai elnökválasztásba, állítja a CNN.
Egy spanyol privát biztonsági cég által összeállított dokumentumokra hivatkozva közölte a CNN hírtelevízió, hogy Julian Assange, a WikiLeaks hírportál alapítója 2016-ban Ecuador londoni nagykövetségéről irányította a beavatkozást az amerikai választásokba. Az MTI által is idézett CNN anyag szerint Assange személyesen vett át a 2016-os választásokra vonatkozó, feltételezhetően lopott háttéranyagokat és információkat a londoni nagykövetség épületében, és egyfajta irányító központtá alakította az ecuadori nagykövetséget, onnan irányítva az egyes, a demokratákra és elnökjelöltjükre, Hillary Clintonra nézve potenciálisan terhelő információk kiszivárogtatását. A hírtelevízió birtokában lévő dokumentumok szerint a WikiLeaks alapító a Kremllel kapcsolatban álló oroszokkal és „világklasszis” hackerekkel is találkozott, és néha órákon keresztül tárgyalt velük. 2016 júniusában például legalább hét találkozója volt oroszokkal, köztük az orosz kormány ellenőrzése alatt álló RT-televízió munkatársaival. Minden jel arra mutat, hogy az Assange által irányított kiszivárogtatás az orosz kormánytól kapott információkat használta fel a demokraták és elnökjelöltjük ellen. A jelentést összeállító spanyol cég nem reagált a CNN megkeresésére, a Russia Today orosz hírtelevízió londoni kirendeltsége viszont nem cáfolta, hogy találkoztak Assange-al, de mint mondták „interjú céljából”. Egy ecuadori hírszerző azonban megerősítette a CNN-nek, hogy a dokumentumok hitelesek, erre azért volt rálátása, mert a spanyol biztonsági cég az ecuadori kormányzat felkérésére dolgozott. Az orosz kormányzattal való együttműködés vádja nem először merül fel Assange ellen, ám azt az érintett mindig cáfolta. Az amerikai elnökválasztási kampányba való beavatkozást, azt, hogy csak Hillary Clintonra és a demokratákra kedvezőtlen információkat hozott nyilvánosságra, egy, a választás utáni interjúban azzal magyarázta, hogy Donald Trumpra nézve terhelő bizonyítéka nem volt. Ha lett volna ilyen lejárató anyaga, azt is kiszivárogtatta volna. A CNN információi változtathatnak a WikiLeaks alapító Egyesült Államoknak való kiadatása megítélésén is. Június elején Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta ugyan kiadatását, a végső döntést azonban a bíróság mondja majd ki egy 2020. február 25-én kezdődő ötnapos kiadatási meghallgatás után. A hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-ot idén április 11-é n vették őrizetbe a brit hatóságok, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Jelenleg 50 hetes börtönbüntetését tölti, amelyet egy brit bíróság szabott ki rá a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértéséért. Az Egyesült Államokban a 2010-es nagy WikiLeaks kiszivárogtatásért akarják bíróság elé állítani, amikor 250 ezer amerikai diplomáciai táviratot és 500 ezer bizalmas katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Az ecuadori nagykövetségre történt menekülése óta tart a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye vagy kémügy, védői azzal érvelnek, hogy kiadatása frontális támadás lenne az újságírói jogok ellen. Korábban egyetlen amerikai vádpont volt ellene, az, hogy Chelsea Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe. Mára viszont a washingtoni igazságügyi minisztérium 18 vádpontot fogalmazott meg a kémtörvény alapján. Alan Duncan brit Európa és Amerika ügyi államtitkár keddi ecuadori látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Assange-t nem adják ki olyan országnak, ahol halálbüntetést kockáztat.
Szerző
Témák
Julian Assange
Frissítve: 2019.07.16. 21:23