Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó

Publikálás dátuma
2019.07.17. 07:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaknem 95 ezer fiatalnak csak alapfokú végzettsége van. Európában csökken az arány, nálunk nő.
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából. A helyzet egy évvel korábban sem volt sokkal jobb, de akkor még a hetedik helyet szereztük meg. Korai iskolaelhagyónak azok a 18-24 évesek számítanak, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből. Arányuk a 2017-es 12,2 százalékról 2018-ra 12,5 százalékra emelkedett. A 18-24 évesek száma valamivel több mint 759 ezer főt tett ki a KSH januári adatai szerint, közülük majdnem 95 ezren számítanak korai iskolaelhagyónak. Ez 2010-hez képest 1,7 százalékpontos növekedés, miközben az uniós átlag 3,3 százalékkal csökkent (tavaly 10,6 százalék volt). A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk. Az okok összetettek: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány. Az oktatásból való lemorzsolódás aránya a férfiaknál magasabb (12,6 százalék), a nőknél valamivel alacsonyabb (12,3 százalék). A teljes népesség iskolai végzettségét tekintve sem állunk túl jól: a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva hazánkban a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, s nálunk a legalacsonyabb (59,8 százalék) azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (25,1 százalék) tekintetében már megelőzzük Csehországot és Szlovákiát, de az uniós átlagtól még mindig 7,2 százalékponttal maradunk el.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.17. 07:20

Adatvédelmi rejtélyek a rendőrségen - Zavaros történet az elvesztett pendrive-val

Publikálás dátuma
2019.07.17. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Július 8-án találták meg a január 11-én elvesztett, bizalmas személyes adatokat tartalmazó pendrive-ot – közölte kérdésünkre a BRFK. Közben tehát majdnem fél év telt el.
Ötmillió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság (NAIH) elnöke. A rendőrség egyik munkatársa év elején veszített el egy 4 GB-os pendrive-ot, amelyet egy értekezletre vitt magával. A BRFK teljes állománya (1733 fő) megtalálható volt rajta, szenzitív adatokkal: születési név és idő, anyja neve, tajszám, beosztás, munkakör. Az adathordozót elveszítő rendőrrel szemben fegyelmi eljárás indult. Az adatvédelmi hatóság határozata egyebek mellett kifogásolta, hogy a rendőr nem alkalmazott semmilyen biztonsági intézkedést a tárolt adatokkal kapcsolatban. A pendrive elvesztése „adatvédelmi incidensnek” minősül. Az esetet elvileg 72 órán, három napon belül jelenteni kell az adatvédelmi hatóság felé, ami azonban ezúttal csak 45 nap elteltével történt meg. Péterfalvi keményen kiosztotta a BRFK-t. A tekintélyes összegű bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy működése során a rendőrség nagy számban kezel rendkívül érzékeny, önmagában is magas kockázatot jelentő személyes adatokat. Elvárható ezért, hogy a rendőrség „adatvédelmi tudatosság szintje” rendkívül magas legyen. Ehhez képest a BRFK nem csak az általános adatvédelmi rendeletben foglaltakat, hanem saját belső eljárásrendjét sem tartotta be. Péterfalvi Attila az ügy vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy „rendszerszintű problémáról” van szó. Az elvesztett pendrive-ot a rendőrség nagy erőkkel kereste, de az adathordozót – a határozatban legalábbis még ez szerepelt – nem találták meg. A BRFK tájékoztatása alapján Péterfalvi azt írta, hogy a pendrive „az elvesztésének időpontjában fennálló időjárási körülmények miatt (hó, fagy, sáros környezet)” valószínűsíthetően megsemmisült. Most hétvégén azonban, miután az ötmilliós bírságról szóló hír megjelent a sajtóban, a rendőrség már arról számolt be, hogy az adathordozót később megtalálták. A pendrive egy szolgálati autóban esett ki a rendőr zsebéből. Az adathordozóhoz, illetve a rajta tárolt adatokhoz illetéktelen személy nem fért hozzá. Lapunk is küldött kérdéseket a BRFK-nak. A válaszból kiderült, hogy a január 11-én elvesztett adathordozó „2019. július 8-án került feltalálásra abban a szolgálati gépjárműben, amelyet az azt elvesztő személy kizárólagosan használ”. A rendőrség tájékoztatása nem tért ki rá, miért kellett csaknem fél év ahhoz, hogy egy kézenfekvő helyszínről, az érintett rendőr szolgálati kocsijából előkerítsék az elveszettnek hitt pendrive-ot. Péterfalvi Attila határozata június 25-én, majdnem két héttel azt megelőzően született, hogy a rendőrség szerint július 8-án megtalálták az adathordozót. Így érthető, hogy ez a körülmény miért nem szerepelt a határozatban, de ettől még maradnak kérdőjelek. A rendőrség lapunknak azt állította, hogy az adathordozó megtalálásáról már értesítették az adatvédelmi hatóságot. Ezzel szemben Péterfalvi Attila kedden, július 16-án délután elmondta a Népszavának, hogy egyelőre nem kapott ilyen értesítést. Egyébként pedig az, hogy meglett az adathordozó, a „határozatunkat nem érinti” – tette hozzá. A pendrive-ot elveszítő rendőr továbbra is a BRFK-n teljesít szolgálatot. Megkérdeztük, hogy milyen megállapításra jutott az ellene indított fegyelmi eljárás, valamint felmerült-e más személyek, rendőri vezetők felelőssége. A rendőrség közölte, hogy – mivel a fegyelmi eljárás nem tartozik a nyilvános adatok körébe – „erről bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”. Nem sikerült megtudnunk azt sem, hogy az esetet követően milyen intézkedéseket hozott a BRFK a hasonló „adatvédelmi incidensek” elkerülése érdekében. A rendőrségnek lehetősége van közigazgatási perben megtámadni az ötmilliós bírságról szóló döntést a Fővárosi Törvényszéken. Kérdésünkre, hogy megteszi-e, a BRFK szűkszavúan így válaszolt: „jelenleg a határozat tartalmát tanulmányozzuk”.
Szerző
Témák
BRFK
Frissítve: 2019.07.17. 06:37

Lasszóval fogják a dolgozókat – Járművezetőkből, kalauzokból és kézbesítőkből sincs elég

Publikálás dátuma
2019.07.17. 06:00

Fotó: Népszava
Összesen csaknem 2500 új munkatársat keresnek a Volán-társaságok, a MÁV, a Magyar Posta, valamint BKV.
A Magyar Postánál csaknem 250, a MÁV-nál 1000-1100, a Volán-társaságoknál 900, míg a BKV-nál 150-200 álláshely betöltetlen – derült ki a vállalatok tájékoztatásaiból, amelyeket a Népszava megkeresésére küldtek.
A válaszok alapján 2017-hez képest papíron a Magyar Posta lépte a legnagyobbat, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint ma alig 1 százalékos a betöltetlen állások száma. A 30 ezer dolgozót foglalkoztató társaság internetes oldalán ezen a hétvégén mindössze 244 álláshirdetés szerepelt, a tavalyi 700-hoz képest. Leginkább kézbesítőket, csomagfeldolgozókat és gépjárművezetőket keresnek, az ajánlatok között sok a 4-5-6 órás munkára szóló lehetőség. Országos szinten 150 általános iskolai végzettséggel is betölthető álláshely üres, 85-höz kellene érettségi vagy valamilyen szakképzettség, OKJ bizonyítvány és csak 9 diplomásra várnak. Ez az adat azért érdekes, mert a munkahelyekkel alig rendelkező falvakban sok a szakképzetlen munkanélküli, mégsem tudják betölteni az állásokat. Másrészt viszont jelzi, hogy változatlan az a korábban a régi dolgozóktól származó kritika, amely szerint rengeteg a képzetlen munkatárs, mert az állam megszüntette a postaforgalmi szakközépiskolákat, a főiskolai postatiszti képzéseket.

Az elmúlt 3 évben összesen 40,4 százalékos béremelés volt a Postánál, és van éjszakai, pénzkezelési – oktatási, biztonsági, rakodási, ügyeleti pótlék is. Idén a dolgozók több mint fele kapott 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű bérfejlesztést – felelte kérdéseinkre a cég, hozzátéve, hogy közben folyamatosan toboroznak. A kézbesítők egyébként nagyjából bruttó 210 ezer forintot keresnek.
A MÁV-csoport Kommunikációs Igazgatósága országos átlagban 2,5-3 százalékos létszámhiányról számolt be azzal a megjegyzéssel, hogy az arány a tartósan betegek nélkül értendő. Csakhogy a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János az év elején épp a Népszavában ismertette azt a belső felmérést, amely szerint a létszámhiány majdnem 35 százalékát a tartósan beteg munkavállalók adják, az ő munkájukat is pótolni kell a 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató vasúti csoportnál. Kevés a váltókezelő, pénztáros, tolatásvezető, jegyvizsgáló, járműszerelő, biztosítóberendezési és távközlési műszerész, felsővezeték-szerelő, forgalmi szolgálattevő és a mérnök is.
Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója úgy nyilatkozott, hogy a hároméves bérmegállapodás sokat segített a munkatársak megtartásában az évi majdnem bruttó 400 ezer forintos választható béren kívüli juttatás, a nyugdíjcélú megtakarítás támogatása, az ingyenes utazás, a nehéz fizikai munkát végzők egészségmegőrző programja mellett. Mindezek hatására a vállalatcsoport dolgozóinak kevesebb mint 10 százaléka cserélődik ki évente. A szakszervezetek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy nagyon sok az 50 év feletti dolgozó, és már az idén sokan mennek nyugdíjba. Egy jegyvizsgáló egyébként nagyjából bruttó 270 ezer forintot is kereshet.
Az éppen átszervezés előtt álló VOLÁNBUSZ Zrt. válaszai szerint a Volán-társaságoknál jelenleg 5 százalék körüli a betöltetlen álláshelyek aránya, de úgy értékelik, hogy az állandó toborzásnak köszönhetően ez nem okoz gondot a szerződéseik teljesítésében. Elsősorban autóbusz-vezetőket és járműkarbantartókat keresnek.
A cég toborzóbuszt indított, az országot járva próbálja megismertetni az álláslehetőségeket, de a szakszervezetek szerint további béremelés nélkül jövőre megállhat a közúti távolsági közlekedés. A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre a múlt héten a Trend FM-nek úgy nyilatkozott, hogy az állami vállalatok három éves 30 százalékos béremelésével annyit lehetett elérni, hogy a buszvezetők 15 százalékkal vannak lemaradva az átlagkeresetektől, ezért tekintik alapvetőnek az ekkora jövő évi emelés kiharcolását. Csak így lehet elérni, hogy a szerintük akár 2-3 ezres létszámhiány mellett dolgozó 18 ezer volános munkavállaló ne menjen el a regionális központok összevonásával éppen most egy állami cégbe szerveződő társaságtól.
A BKV Zrt. – az állami társaságokhoz hasonlóan – úgy látja, mára kezelhető szintre, 1,5-2 százalékra csökkent az üres álláshelyek aránya a cégnél. Főként fizikai területen van hiány, „leginkább járművek szerelésével, karbantartásával, illetve az infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos munkakörökbe, valamint járművezetői és mérnöki feladatok ellátására keresünk munkaerőt” – írták válaszukban. A legnehezebb a járművezetők pótlása – ismerik el. A tíz százalék körüli fluktuácó kétharmadát a nyugdíjba vonulás okozza – felelték lapunknak, hozzátéve, hogy az elmúlt évek jelentős bérfejlesztésének és az intenzívebb toborzó kampányuknak köszönhetően a létszám pótlása folyamatos. A BKV-nál idén átlagosan 35 százalékkal magasabbak a bérek, mint 2016-ban, tavasszal 8 százalékos emelésben állapodott meg a cégvezetés a szakszervezetekkel. Egy kezdő sofőr egyébként nagyjából nettó 200 ezer forintot keres.
Témák
munkaerőhiány