Kilencmilliós reklámfilmmel dobja fel megkopott imázsát a KDNP

Publikálás dátuma
2019.07.17. 14:34

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ami a nőknek a make-up, az a kereszténydemokratáknak egy önnépszerűsítő imázsfilm lehet.
Összesen 8,9 millió forintért rendelt meg egy imázsfilmet júniusban a KDNP parlamenti frakciója. Az erről szóló szerződést Harrach Péter írta alá - derül ki a parlament üvegzseb oldaláról. A „szabadkézi vételnek” (vagyis, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő megbízásnak) számító munkát az Igen Média Kft. kapta meg, Réti László ügyvezető pedig vállalta, hogy szeptember 21-ig legyártják a produkciót. 
Hogy miért őket kérték el a feladatra, a rövidke leírásból nem derül ki, az viszont tudható, hogy az Igen Média nem először kap parlamenti munkát: korábban 11, 3 millió forintért, az Országgyűlés Hivatalának megbízásából készíthettek filmet Tisza István életéről is. 
Arról sem tudni sokat, hogy mikor jelenne meg, és pontosan miről szólna ez az imázsfilm, hogyan tennék népszerűbbé a közvéleményben leginkább csak a Fidesz csendestársaként számon tartott pártot. Az ügy kapcsán megkerestük a médiacéget és megrendelőjét is: Réti László, az Igen Média ügyvezetője megerősítette a szerződés létét - mint mondta, cégük egy reklámszpotot készít a KDNP-nek – ennél több részletet azonban nem árult el, mondván, szeretné elkerülni titoktartási szerződésük megsértését.
 Ennél valamivel beszédesebb volt a párt, válaszlevelükből kiderül, hogy „A készülő imázsvideó a 75 éves múlttal rendelkező KDNP és az országgyűlési képviselőcsoport politikusainak munkájával összefüggésben a kereszténydemokrata értékek bemutatására szolgál” – az anyagot pedig közösségi oldalakon és saját felületeken terjesztenék. A céget pedig színvonalas munkáik miatt választották ki, „a törvényi előírásoknak megfelelően”. 
A megbízás további érdekessége, hogy A Kft.-ben tag és társtulajdonos a Válasz Online jelenlegi és a Heti Válasz korábbi munkatársaként ismert Borbás Barna is. A Válasz Online hangsúlyozottan pártközpontoktól független, konzervatív portál, így adta magát a kérdés, hogy Borbás hogyan vehet részt a KDNP-s projektben. Az érintett azt mondja: sehogy. „Hárman alapítottuk ezt a gyártócéget 2011-ben dokumentumfilmek, riportsorozatok, PR-anyagok készítésére. Úgy és annyiban veszek részt a cég életében, hogy behozok és megvalósítok projekteket, mint a három évadot megélt Láthatatlan Budapest vagy a Tisza István életéről szóló produkció, melyhez forgatókönyvet írtam. Ügyvezető nem vagyok, más munkákhoz nincs közöm, és semmilyen megbízást nem vállalok, aminek pártpolitikai kötődése van” – mondta kérdésünkre az újságíró. Borbás azt is hangsúlyozta, hogy nem vett ki osztalékot a kasszából, és mindenki abból keres, amit saját ötletként, megbízásként hozott be cégbe. Az Igen Média egyébként gyakran dolgozik állami vállalatoknak, illetve intézeteknek: készítettek már kampányvideót a Mol Alapítványnak, kormányzati megrendelésre félperces reklámanyagot a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról is. A vállalkozás tavaly 51 milliós nettó bevételt könyvelhetett el, és 2017-hez képest ezzel megduplázták a bevételi összeget.
Szerző

Ha büntetésről van szó, nagyon innovatív a BKK

Publikálás dátuma
2019.07.17. 12:58
Fotó: Népszava
Ellenőreiknél már bankkártyával is kifizethetjük a pótdíjat, hordozható terminállal járják a fővárost.
Már azonnali bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a jegyellenőrök által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint Budapest jelentősebb közösségi közlekedési útvonalain, csomópontjaiban a jegyellenőrök hordozható mPOS bankkártyaterminállal rendelkeznek. 
Az utasoknak a terminálon keresztül történő fizetés esetén a helyszíni pótdíj összegén felül semmilyen további költségük nem keletkezik. A szolgáltatás tesztelése május 6-án indult 40 készülékkel, és már az első hónapban több mint 1800 bankkártyás tranzakciót hajtottak végre. Június 13-a óta a jegyellenőrök további 40 terminált kaptak, így már Budapest valamennyi frekventált közösségi közlekedési útvonalán, megállójában van náluk bankkártyás fizetésre alkalmas készülék. 
Szerző

Ez ám az kamuflázs: nyoma sincs Szerencsen az EU-támogatással épített haditechnikai telepnek

Publikálás dátuma
2019.07.17. 12:21
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A logisztikai központ helyén csak a gaz nő, a fideszes polgármester úgy emlékszik, hogy a beruházást Mengyi Roland hozhatta a városba.
Összesen 447 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást fizetett ki a kormány, hogy egy speciális haditechnikai – úgynevezett intermodális – logisztikai és felújító központ létesüljön Szerencsen. Csakhogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városba tervezett létesítmény sosem épült meg, csak papíron létezik, bár a kormányzati nyilvántartásban a logisztikai központ megvalósult beruházásként szerepel – tudta meg a 24.hu.
Az ügyben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tesz. Szerinte ugyanis vagy a logisztikai központ – ami valójában egy vasúti átrakodó állomás kellene, hogy legyen – tűnt el, vagy csaknem félmilliárd forint európai uniós pályázati forrás. Hadházy járt is a szóban forgó szerencsi területen, ahol elmondása szerint mindössze hatalmas gaz és néhány méhkaptár található.
A nem létező beruházás szálai 2014-ig vezetnek, amikor a Licet ’95 Ipari és Gazdasági Kft. 960 millió forint vissza nem térítendő brüsszeli támogatást nyert arra, hogy megépítse az összesen 2,4 milliárd forintba kerülő logisztikai központot – írja a hírportál. A kormányzati pályázati portál adatai szerint 2015 végéig két részletben 447 millió forintot fizettek ki az összegből: • előlegként 237 879 700 forintot, • számlák alapján 209 906 850 forintot.
A szintén kormányzati portál, a terkepter.nfu.hu szerint a beruházást 2015. november 30-án befejezték, annak státusza itt is „megvalósult”. Éppen ezért Hadházy megkereste a Pénzügyminisztériumot arról érdeklődve, hová lett a logisztikai központ és az uniós pénz.
Kiderült, hogy a tárca jelenleg is – négy évvel a projektzárás után – ellenőrzést folytat a beruházás körül.

A helyszín, ahol most épületeknek kéne állniuk
Fotó: Hadházy Ákos Facebook oldala
Mint írták, a A LICET ’95 Kft. a GOP-3.2.1-11 számú pályázati felhívás keretében támogatott Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen című projekt ellenőrzése nem zárult le, az eljárás lefolytatása során a projektről nem szolgáltatható adat. A Térképtér oldaláról viszont az is kiderül, hogy miközben a projekt elnevezésében szerepel, hogy Szerencsen épül logisztikai központ, az összeg kedvezményezettje pedig a Licet ’95 Kft., a pályázat leírásában már az szerepel, hogy a beruházást a Mil-Exim Kft. valósítja meg – Balatonfűzfőn. Ez az a társaság, amelyik lőporgyár megépítésére vállalkozott a balatoni településen. A társaság tulajdonosa és ügyvezetője Csala József a lap megkeresésére azt közölte, hogy külföldön van és egyébként sem közszereplő, így nem akar nyilatkozni. Arra kérdésre, hogy miként került a beruházás Szerencsről Balatonfűzfőre, azt mondta: 
nem szerencsés erről telefonon beszélni. Itt volt hely.

A logisztikai központ mindazonáltal Szerencs településfejlesztési stratégiájában is szerepelt olyan beruházásként, ami várhatóan 2016-ban vagy 2017-ben megvalósul a városban. A hírportál megkérdezte a település fideszes polgármesterét, aki a 2018-ban időközi választáson került a város élére. Nyíri Tibor, bár korábban alpolgármester volt, nem sokat tudott a beruházásról. Azt viszont elmondta:Mintha Mengyi Roland, a térség akkori országgyűlési képviselője hozta volna a beruházást. Bár a polgármester nem emlékezett pontosan a történtekre, az bizonyos, hogy a korrupció miatt idén első fokon három év szabadságvesztésre ítélt Mengyi 2014-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületéből jutott a parlamentbe, ebbe a körzetbe tartozik Szerencs is. Mengyit hiába hívta a 24.hu, nem érték utol telefonon.
Szerző