Bankfiók nem vész el, csak átalakul

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:54
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Tíz évvel ezelőtthöz képest ma csaknem ötödével kevesebb bankfiók jut 100 ezer felnőttre Magyarországon, miközben az unió átlagában mintegy harmadával csökkent a fiókok száma. Igaz, hazánkban már 2008-ban is jóval kevesebb fiók volt, mint a legtöbb EU-tagállamban: jelenleg mindössze 15 jut 100 ezer magyar felnőttre, miközben az EU átlag 29. A fiókok számának csökkenése azonban korántsem jelenti azt, hogy temetni kellene őket; nem fognak eltűnni,  viszont jelentősen átalakulnak. A K&H Bank számaiból már jól látszik ennek iránya is. Miközben ugyanis az éves ügyfélforgalom az elmúlt öt évben változatlanul 3,7-3,8 millió körül alakult a pénzintézetnél, a látogatás céljában komoly változás érzékelhető. A készpénzzel kapcsolatos ügyintézések száma csaknem a felére, 29 százalékra csökkent, tanácsadásra viszont több mint egymillióval többen érkeztek. Vagyis az ügyfelek háromnegyede ma már tanácsot kérni megy a bankba, például hitelekkel, befektetésekkel kapcsolatban. - Bankfiókok tehát továbbra is lesznek, csak éppen más lesz a funkciójuk. A készpénzes ki- és befizetések egyre inkább automatákon keresztül zajlanak, a papír alapú tranzakciókat digitálisak váltják fel. Így viszont kevesebb a sorbanállás, és több idő jut a személyes tanácsadásra – foglalta össze Rajna Gábor, a K&H Bank lakossági értékesítési igazgatója a bankokat is utolérő digitalizáció hatásának eddig tapasztalatait. Az ügyfelek igényeit követve a banknak már több mint 60 tanácsadói fiókja van, ahol több diszkrét tárgyalóban lehet hosszasabban beszélgetni a pénzügyekről. A pultokban nincs készpénzkezelés, a pénzt automatán keresztül lehet befizetni. Ilyen készpénzbefizető automata egyébként a bank mind a 208 fiókjánál található, de van még féltucatnyi más helyszíneken is. Ez már nem az a régi borítékos módszer, amikor a befizetést csak másnap írták jóvá; az ATM-ek a nap 24 órájában elérhetőek, a jóváírás pedig azonnal megtörténik az ügyfél bankszámláján – hangsúlyozta Rajna Gábor. Az automata készpénzkezelés egyre népszerűbb is: a rendszer 2013-as indulása óta több mint 3 millió alkalommal több mint egybillió - csak az idei első félévben 236 milliárd - forintot tettek be az ügyfelek az automatákba. Ez befizetésenként átlagosan 315 ezer forintot jelent. A banknál így automatizált lett a befizetések mintegy 65, a kifizetések több mint 90 százaléka. A bank másik ambiciózus célkitűzése a teljes papírmentesség, amit 2020-ra szeretnének megvalósítani. A folyamat tavalyi elindítása előtt évi 240 tonna papírt használtak fel. A rengeteg papír azonban nemcsak a környezetet károsítja, hanem az ügyintézést is nehezíti. Ha például egy ügyfél hitellel kapcsolatos dokumentumai egy adott fióknál lévő dossziéban vannak, akkor csak ott tudnak vele foglalkozni, másik fiókban nem. Az iratok teljes digitalizációja után azonban ez már nem jelent majd problémát. Rajna Gábor megjegyezte: a fentiekhez „kicsit kevesebb, de magasabban képzett kollégára van szükség”, a bank ezt belső képzésekkel igyekszik biztosítani.   
Szerző
Frissítve: 2019.07.17. 20:45

Vádat emeltek az állami Eximbank volt vezetője és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója ellen

Publikálás dátuma
2019.07.17. 17:40
Nátrán Roland
Fotó: Népszava
Egy 6 milliárdért felújított palota körül ment a kavarás.
A Fővárosi Főügyészég különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) ingatlanbérlése miatt indult büntetőügyben – értesült a 24.hu. Az állami bank korábbi vezetősége által a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés miatt indult nyomozásnak három gyanúsítottja volt: Nátrán Roland, az Eximbank volt vezérigazgatója, Nobilis Kristóf nagyvállalkozó, valamint Darabos Tamás volt vezérigazgató-helyettes. Közülük - társtettesként -  Nátrán és Darabos ellen emeltek vádat, az előbbi korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára volt, és jelenleg is a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke, míg az utóbbi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója. Az ügy háttere: Az Eximbank számára kiszemelték lecserélték a Lánchíd Palotát, amely 2013 óta a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozik. A nagyvállalkozó 2014-ben tíz évre adta bérbe az épületet, azonban az az évi választás után lecserélték a bank vezetését, majd az új irányítók nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva úgy döntöttek, felbontják a tízéves bérleti szerződést. Az állami bank pert is indított a Nobilis résztulajdonában álló cég, a DÖB-68 Zrt. ellen, amit az Exim elvesztett. Ezután 2017-ben az Eximbank feljelentése nyomán nyomozás indult az ügyben. Viszont a Fővárosi Ítélőtábla az újra elrendelt polgári perben az Eximnek adott igazat, így jogerősen a Lánchíd Palota bérleti szerződése érvénytelen lett. Nemrég - mint azt lapunk elsőként megírta - az is felmerült, hogy az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti székhelye lehet a hatszintes Lánchíd palota, A csaknem ötezer négyzetméteres műemléki épületet hatmilliárd forintért újították fel 2008-ban. 
Szerző
Témák
Eximbank

Kikötőnek lényegében alkalmatlan partszakaszt sikerült vennie a kormánynak

Publikálás dátuma
2019.07.17. 14:59

Fotó: MTI
Egy ipari placc, sekély vizű parttal - ez Magyarország új tengeri bázisa.
A magyar szállítmányozási szakma értetlenül áll a kormány kikötő-projektje előtt, írja a hvg.hu. Emlékeztetőül: Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le tengeri exporttevékenységüket. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált: magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz – bárhol is legyen az. A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására: partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve. Ráadásul a megvásárolt ipartelepen egyelőre se kikötő, se logisztikai központ nincsen. 
Szerző
Témák
Trieszt kikötő