Anarchista punknak állt az EP fideszes alelnöke

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:08

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Punk not dead és love, hirdeti kabátján Járóka Lívia, akiről az is kiderül, az Epoxies-t hallgatja.
Igen, Járóka Líviáról, a Fidesz EP-képviselőjéről van szó, a képen ő látható. Ugyan az autoriter, nyíltan piacpárti, szélsőjobboldali, nacionalista és álszent keresztény magyar kormánypárt mindenben az ellenkezőjét testesíti meg egy anarchista punknak,
Járóka mégis egy "Punk not DeⒶd" feliratú bőrkabátban vett részt az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Bár a világ kétségkívül érdekesebb, és valószínűleg jobb hely is lenne tőle, ám jó eséllyel mégsem állt anarchistának Járóka. Ő maga közösségi oldalán legalábbis nem adott hangot semmiféle változásnak az általa képviselt politikai nézetek terén. Azt írja viszont, hogy megtartotta eddigi portfólióit:
  • az EP ellenőrző testületének elnöke marad;
  • megtartotta a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnöki funkcióját; továbbá
  • helyettesíti az EP elnökét a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatokban;
valamint tagja az épületekkel, közlekedéssel és a környezetbarát parlamenttel foglalkozó munkacsoportnak, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglakozó magas szintű munkacsoportnak, illetve az Európai Polgári Díj kuratóriumának.
Szerző

Caputová a Népszavának: „Én nyíltan beszélek”

Publikálás dátuma
2019.07.17. 19:53
Caputová Gombaszögi táborban
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Áder Jánossal az EU Magyarországgal kapcsolatos kritikáiról is beszélt a szlovák elnök.
Semmi kifogásom a kettős állampolgársággal szemben – ezért a kijelentéséért kapta a legnagyobb tapsot a Gombaszögi Tábor látogatóitól Zuzana Caputová. Mint ismert, a jelenleg hatályos állampolgársági törvény ezt nemcsak tiltja, de egyenesen szlovák állampolgársága elvételével bünteti, ha valaki más ország útlevelét is megszerzi. Emiatt már sok magyar veszítette el szlovák állampolgárságát. A nemrég beiktatott köztársasági elnök - aki a múlt héten Áder Jánossal tárgyalt Magyarországon - már azzal elnyerte a legnagyobb szlovákiai magyar közéleti ifjúsági rendezvény látogatóinak szimpátiáját, hogy ellátogatott a kelet-szlovákiai településre, és egyórás fórum keretében, nyíltan válaszolt a helyi politikában érzékenynek számító kérdésekre is. A beszélgetést többször is taps szakította meg. Tetszést aratott, amikor Caputová azt mondta: a magyar kisebbségi önkormányzatok felállítása sincs ellenére, és az is, hogy szerinte fontos a kelet-szlovákiai térség infrastrukturális fejlesztése, és tenni kell a fiatalok elvándorlása ellen. A magyar politikai viszonyokhoz képest persze már az is szokatlan volt, hogy egy köztársasági elnök arról beszéljen: fel kell lépni az uniós támogatások korrupt felhasználásával szemben, és költségvetési forrásokat kell biztosítani az idősek szociális ellátására. Magyar(országi) füllel érdekes áthallása volt, amikor Caputová megemlítette: nem tartja jónak, ha az alkotmányt gyakran módosítgatják. Szerinte minden módosításnak csak a következő választási ciklusban kellene életbe lépnie, ami mérsékletre intene bármilyen kormánytöbbséget. A Népszava megkérdezte: miképpen látja a szlovák-magyar kapcsolatokat az Orbán-kormány EU-ellenes és a demokratikus értékekkel gyakran szembe menő politikája tükrében. Zuzana Caputová úgy válaszolt: „Magyarországgal jó és konstruktív kapcsolatokra van szükségünk. Szomszédok vagyunk és partnerek a V4-ben és az EU-ban is, de ez egyáltalán nem zárja ki, és ezt Budapesten is elmondtam, hogy azokról az értékekről, amiket Szlovákia tiszteletben tart és amikről én nyíltan beszélek, a magyar vendéglátóimmal is tárgyaljak. Szót ejtünk azokról a kifogásokról is, amiket az unió megfogalmaz Magyarországgal szemben. Tehát korrekt és nyílt párbeszédet folytattunk Budapesten”. A két ország kapcsolatainak és történelmének tükrében az is tabudöntögetőnek számíthat, hogy a fórum előtt a magyar nyelvű Pátria Rádiónak adott interjújában a szlovák köztársasági elnök arról is beszélt: magyar partnerével, Áder Jánossal akár közösen is megemlékezne a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról.

Metró kontra HÉV: az átnevezési huzakodás mögött az állam és a főváros birkózik egymással

Publikálás dátuma
2019.07.17. 19:44

Fotó: Markoszov Szergej
Az elnevezés mit sem számít, ha a HÉV-eket egyszer sikerül rákapcsolni a metróvonalakra.
A fővárosi és az állami fejlesztési elképzelések közötti alapvető eltérések feszülnek, emiatt döntött úgy nemrégiben a Fővárosi Közgyűlés hogy szeptembertől „ötös metrónak" kereszteli át a szentendrei HÉV-et – tudta meg lapunk. A május végi döntésről eddig nem kommunikált senki, az index.hu a III. kerület honlapján vette észre: a fővárosi önkormányzat kezdeményezte a H5-ös HÉV vonal fejlesztését érintő kormányhatározatok módosítását. Budapest célja az, hogy a vonal Békásmegyer és a belváros közötti szakaszát metróüzemre alakítsák át. Ennek jegyében a jelenleg csak a Margit híd előtt föld alá gördülő H5-ös már jóval előbb, valahol Kaszásdűlőnél a föld alatt folytatná az útját. Sőt, a kerület igazából azt szeretné, ha egészen Békásmegyerig eltűnne a felszínről. Szerda délután Tarlós István főpolgármester nevében a Budapesti Közlekedési Központ egy rövid közleményben nyomatékosította, hogy a „fejlesztések során" a H5-ös HÉV-re „a budapesti gyorsvasúti hálózat részeként, távlati metróként tekint”. A közleménnyel megerősítést nyert: a főváros a III. kerület kérésére azért lépett most, mert a háttérben az állami szervek a HÉV-vonalak rekonstrukcióját célzó tervezési közbeszerzés kiírására készülnek. Márpedig Óbudának és a kerületet 16 éven át vezető Tarlós Istvánnak nem mindegy, pontosan mit öntenek betonba hosszú évtizedekre. Úgy hírlik, hogy a MÁV egyelőre nem tudott előállni értelmes elképzeléssel arról, pontosan milyen kocsikra cseréljék le a HÉV vonalak elöregedett, 40-50 éves szerelvényeit - a Főváros által a várható nagy utasforgalom miatt favorizált metrójellegű kocsikból viszont elvi okokból nem kérnek. Egyszerűen azért, mert sanda szándékot látnak a javaslat mögött, nevezetesen azt, hogy Budapest így akarja visszaszerezni a a MÁV-tól a 2016-ban átadott HÉV-eket. Márpedig a kocsik kiválasztása döntő fontosságú: később ennek megfelelően kell kialakítani a HÉV-vonalak peronmagasságát is, illetve a szerelvényekhez kell hozzáigazítani a Budapesti Mobilitási Tervben is szereplő, déli és északi HÉV-szakaszokat a belváros alatt összekötő alagút műszaki kialakítását is. Azaz  a mostani felhajtásnak nem is annyira a küszöbön álló önkormányzati választásokhoz van köze, sokkal inkább ahhoz, hogy rövidesen döntenie kell a kormánynak, hogyan fejlessze a HÉV-vonalakat, hogy ennek ismeretében lehessen kiírni a két közlekedési útvonal összekötésére irányuló tervpályázatot. „A szakmai érvek egyértelműen a metró-jelleg mellett szólnak" - mondta érdeklődésünkre Dorner Lajos, a VEKE - Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. A távlati cél az, hogy a belvárosban összekössék a két HÉV-szakaszt, és így egy újabb, olyan rendszer jöjjön létre, amelyik képes tehermentesíteni a Nagykörutat is. Szerinte az előzetes becslés azt mutatja, hogy az utasforgalom a kettes és a hármas metró utasszáma között lehet. Ennyi ember elszállításához pedig nem alkalmas az, amit a MÁV szeretne. Az elővárosi vasút-jellegű megoldást már most is problémásnak tartja, mivel a szentendrei HÉV vonalán jelenleg is kétszer-háromszor annyi utas zsúfolódik össze, mint egy átlagos elővárosi vasúton. Ráadásul az ár is a metró-jelleg mellett szól: a metróvagonok fajlagosan a lehető legolcsóbbak, míg az elővárosi vasúti kocsik ezeknek akár 2-2,5 szeresébe is kerülhetnek, a sokkal bonyolultabb műszaki kialakításuk miatt. Márpedig igencsak nagy közbeszerzésről kell döntenie a kormánynak rövidesen: a HÉV vonalak járműállományát teljesen le kell cserélni. A most futó közel 300 vagon a normál üzemre sem elég, nincs tartalék, a fejlesztésekkel, összekötésekkel és sűrítésekkel együtt összesen akár 400 vagonnyi rendelésre is szükség lehet. Dorner Lajos úgy gondolja, a járműcsere-programmal kell kezdeni, mert a szállítási határidők nagyon megnyúltak, akár 4-5 évet is várni kell egy új vonat leszállítására. Ezért döntést mihamarabb döntést kell hozni, addig pedig az infrastruktúra tervezésére kell koncetrálni, ami szintén hosszú évekig tart. Ha a járműbeszerzést össze tudják hangolni a tervezési munkákkal, akkor néhány éven belül belátható távolságra kerülhet az ötös metró. Régi terve a fővárosnak, és egyben ismert kormányzati cél is, hogy hosszú távú fejlesztés keretében a HÉV-eket - nyomvonaluk városi szakaszait a föld alá irányítva - szervesen bekapcsolják a budapesti tömegközlekedésbe, a német városokból ismert S-Bahn- vagy a párizsi RER-rendszerhez hasonlóan – mondta lapunknak Vitézy Dávid. (Aki szintén a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egykori alapítója, de volt már a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, illetve a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos is. Jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és a KKBK tanácsadója.
- A mostani fejleményeket nem ismerem, de nem az a lényeg, mit hívunk metrónak és mit HÉV-nek. Nyugat-Európa több nagyvárosában az elővárosi vonatok, melyek akár 60-70 kilométerre is elhagyják a települést a városi szakaszaikon a föld alatt közlekednek, és egyszerre szolgálják az elővárosi és városi utasokat. Szükség lenne rá Budapesten is, hogy a HÉV-eket összekapcsolják a metróhálózattal, s ha ez a terv egyszer megvalósul, teljesen mindegy, MÁV-HÉV vagy metrólogó alatt futnak majd a szerelvények.