Genetikai okokból is több a nők között az Alzheimer-kóros

Publikálás dátuma
2019.07.18. 09:01

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Korábban azt hitték, azért több a nő a demenciában szenvedők között, mert tovább élnek, de most más okokat is feltártak.
Az okok feltárásában új kutatások hoztak eredményt – adta hírül a BBC News szerdán. Korábban a tudósok úgy vélték, azért több a nő az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedők között, mert a nők tovább élnek. A kutatók azonban most más okokat is feltártak. Az Alzheimer Szövetség Los Angeles-i nemzetközi konferenciáján adták közre eredményeiket, amelyek szerint az agyi kapcsolatok és a betegségkockázattal kapcsolatos, nemekre jellemző gének különbségei állnak a dolog hátterében. 
Nagy-Britanniában mintegy félmillió nő szenved demenciában, a férfiak közül 350 ezren. A legtöbb embernél 65 éves kora után alakul ki a betegség, holott ez normálisan nem jár együtt az öregedéssel. Az Alzheimer-kór a fiatalabb embereket is elérheti. 
A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának kutatói több száz férfi és nő agyáról készült szkennelt képeken vizsgálták a tau-fehérje jelenlétét. Az Alzheimer egyik jellegzetes tünete ugyanis a tau-fehérjecsomók és az amiloid plakkok kialakulása az agyban. Ezek a mérgező, gubancos csomók megölik az agysejteket, ami memóriavesztéshez vezet. A kutatók különbséget találtak abban, ahogy a nemek szerint a tau-fehérjék elterjednek az agy régióiban. A tanulmány szerint úgy tűnik, hogy a nők agyának bizonyos régiói között, amelyekben ezek a tau-fehérjecsomók kialakulnak, jobb a kapcsolat. Emiatt a nőknél valószínűleg nagyobb a kockázata, hogy a tau gyorsabban elterjed az agyban, és ez serkentse a kognitív hanyatlást.
A Miami Egyetem egy másik tanulmánya arra talált bizonyítékot, hogy nőkre és férfiakra jellemző gének kapcsolatba hozhatók az Alzheimer-kockázattal. Ez alapján a nőknél és a férfiaknál külön kockázati profilt lehet felállítani. Brian Kunkle, a kutatás vezetője elmondta: 
„a genetika hozzájárulhat a betegség kockázati és progressziós különbségeihez” a két nem között.

Az azonban nem világos egyelőre, hogy ez a megállapítás mennyire használható fel a nők és férfiak betegségkockázatának meghatározásában. „Még nem tudjuk, hogy miért kapcsolódnak bizonyos gének az Alzheimer-kórhoz az egyik nemnél, és miért nem a másiknál, de ha kiderül, az választ adhat arra, hogy miért él több nő demenciával, mint férfi” – hangsúlyozta Jana Voight, a brit Alzheimer Kutatóintézet kutatásvezetője.
Szerző

Nanorészecskékkel kezelnék a mellrákot kínai kutatók

Publikálás dátuma
2019.07.17. 11:35
A csomó méretét mutatja egy orvos a paciensének
Fotó: CAROLINE SEIDEL / AFP/dpa
Egy agresszív típusú emlődaganat fehérjéinek elpusztítására alkalmas nanorészecskéket fejlesztenek kínai kutatók.
A Nancsingi Egyetem szakemberei az úgynevezett HER2-génre fókuszálták a vizsgálatukban. A HER2 a sejtek növekedéséért, osztódásáért és regenerálódásáért felelős, minden emberben megtalálható, ám kóros elszaporodása rosszindulatú daganatok - így a HER2-pozitív emlőrák - kialakulásához vezethet. A melldaganatos esetek 20-30 százaléka HER2-pozitív emlőrák, amely gyorsan nő, hamar képez áttéteket és nagyobb valószínűséggel újul ki. A kutatók most olyan új típusú nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyek felismerik a melldaganatok HER2 jelű fehérjéjét, megcélozzák és elpusztítják azokat.
A tekintélyes német Angewandte Chemie International Edition című szakfolyóiratban publikált eredmények szerint a laboratóriumi tesztek során a nanorészecskék megcélozták a HER2-pozitív sejteket és 30 százalékkal csökkentették a sejtburjánzást. Azoknál az egereknél, amelyekbe nanorészecskéket fecskendeztek, a tumor térfogata nagyjából fele akkora volt, mint a kontrollcsoportban lévő társaiké.
Szerző
Témák
mellrák Kína

Alig több mint egy másodperc alatt kirakja a Rubik-kockát a mesterséges intelligencia

Publikálás dátuma
2019.07.16. 18:46

Fotó: BSIP / HOUIN / AFP
Az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia valamivel több mint egy másodperc alatt kiforgatta a Rubik-kockát. A DeepCubeA nevű algoritmus oldotta meg ily sebesen az 1974-ben Rubik Ernő által megalkotott háromdimenziós logikai játékot – adta hírül a BBC News honlapja. Saját maga tanulta meg, miként kell megoldani a feladatot – idézte az egyetem közleménye Pierre Baldi professzort. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
„Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől”

– mondta Baldi professzor.

A Nature Machine Intelligence című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az algoritmus a logikai játék 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani. A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai kátékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát. 2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot. Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes - olvasható a BBC honlapján.
„A Rubik-kocka megoldása magában foglalja a szimbolikus, a matematikai és az elvont gondolkodás képességét, ezért egy mély tanulási technikákra épülő rendszerrel, amely képes ilyen logikai játékot megoldani, közelebb kerülünk egy olyan rendszerhez, amely képes gondolkodni, következtetni, tervezni és döntést hozni”

– magyarázta Baldi professzor.

Szerző