Reped a migránsellenes szövetség - Salvini megfenyítené politikai partnerét

Publikálás dátuma
2019.07.18. 21:15

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Egyre erősebben recseg-ropog az olasz kormánykoalíció. Nehéz lesz egybetartani a Liga legutóbbi kétes ügyletei miatt.
Matteo Salvini egyre nagyobb nyomást helyez a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomra (M5S). Miután a Liga folyamatosan 37 százalék körül áll a közvélemény-kutatásokban, s mintegy hússzal előzi meg Luigi Di Maio pártját, a belügyminiszter ezt a nagy fölényt a koalíciós partner megzabolázására akarja felhasználni. Salvini a Corriere della Sera csütörtöki kiadásának elmondta, még mindig elegendő idő lenne a parlament feloszlatására, majd a nyári szünet után előrehozott parlamenti választás kiírására. Mint fogalmazott, az M5S-től függ a koalíció felmaradása. Szerinte a közös kormányzati munka csak akkor folytatódhat, ha az Öt Csillag Mozgalommal közös álláspontra tudnak jutni a régiók jövőjéről, a költségvetésről és az igazságügyi reform ügyében. A tavaly márciusi parlamenti választáson még messze az M5S volt a legerősebb párt, a Liga akkor a jobboldallal indult szövetségben. Előbbi 33, utóbbi pedig 17 százalékot szerzett. Közben azonban folyamatosan csökkent az M5S népszerűsége, Salvini keményen bevándorlásellenes kijelentései révén mind népszerűbbé vált a Liga, amely a május végén megrendezett európai parlamenti választáson 34,3 százalékot kapott, az M5S 17,1-et. A trend azóta is folytatódik, sőt a Ligát rendre 35 százalék felett mérik, az M5S-t kitartóan 20 százalék alatt. Salvini az idegengyűlölet szításával tett szert nem csekély népszerűségre. A magyar kormány mintáját követve Brüsszelt is gyakran támadta, mintha az Európai Bizottság tehetne Itália súlyos gazdasági nehézségeiről. Eddig elsősorban a bevándorlók voltak célkeresztjében, a napokban azonban úgy fogalmazott, be akarja záratni a romák „illegális táborait”, s menetrendet állít fel kiutasításukra. Az olasz belügyminisztérium felszólította a prefektúrákat, két héten belül készítsenek jelentést a körzetükben lévő romák helyzetéről. Az Európa Tanács 120 ezer és 180 ezer közé teszi az Olaszországban élő romák számát. Mintegy felük rendelkezik olasz állampolgársággal. Az Associaziona 21 Luglio nevű emberi jogi szervezet 2017-es jelentésében 26 ezerre becsülte a táborokban élő romák számát. Salvini már tavaly azt közölte, ki akarja utasítani az országból az olasz állampolgársággal nem rendelkező romákat. Kijelentése óriási felháborodást keltett, az egyházak is tiltakoztak. Azóta érezhetően nőtt a romákkal szembeni erőszak. A koalíciós partnerek közötti viszony a Liga gyanús orosz kapcsolatai miatt is fagypontra jutottak. Az M5S is magyarázatot vár a párttól arra, kapott-e pénzt Oroszországtól. Az ügyet „Moscopolinak” nevezik az olasz sajtóban. Múlt héten az amerikai hírportálon, a Buzzfeeden jelentették meg azt a felvételt, amely szerint Gianluca Savoini, Salvini bizalmasa, két olasz és három orosz személlyel arról tárgyal, hogyan lehetne a Liga kasszájába áramoltatni több tízmillió dollárnyi orosz olajpénzt. A beszélgetés tavaly október 18-án zajlott, egy a Vörös térhez közeli szálloda, a Metropol halljában. Ebben az időpontban Salvini is Moszkvában volt, ő azonban nem vett részt a megbeszéléseken. Az orosz javaslat lényege az volt, hogy az Eni olasz olajvállalat 1,5 milliárd dollárt fizessen 3 millió tonna orosz olajért, a tranzakció négy százalékát lefölözhetnék, s ezt a pénzt kapná meg titkos csatornákon keresztül a Liga, ebből finanszíroznák EP kampányát. Az nem derült ki, hogy a tervet átültették-e a gyakorlatba, amint az sem, hogy Savoininak valamely titkosszolgálat állított-e csapdát, vagy valóban Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország tagjaival tárgyalt. A mindig agresszív retorikájú Salvini hirtelenjében védekezésre kényszerült, amire még nemigen volt példa a populista kormány tavaly júniusi megalakulása óta. A La Stampa értékelése szerint a legnagyobb csapást mérték a belügyminiszterre. A nagy kérdés, hogy az ügy befolyásolja-e a Liga népszerűségét. A megkérdezettek 60 százaléka úgy vélte, rendkívül súlyos esetről van szó. Salvini legutóbbi fellépését az M5S ellen ez az ügy magyarázhatja: ellentámadásba lendült, hogy elterelje a figyelmet róla.

Az ukrán külügy ráküldi az ügyészséget és a biztonsági szolgálatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre

Publikálás dátuma
2019.07.18. 19:05

Fotó: SERGIY GUDAK / AFP
A hivatalos verzió magyar szeparatizmusról szól - a magyar zászló színeinek használata miatt.
Ukrajna Külügyminisztériuma kéri a Legfőbb Ügyészséget (GPU) és az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), indítson eljárást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hetilapja, a Kárpátalja illusztrációja miatt, amelyen a térkép egyes ukrán területeket állítólag Magyarország részeként tüntet fel, írja a karpataljalap.net. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség társadalmi szervezet Kárpátalja hetilapjának címlapján „Talpra, magyar!” jelszóval egy sor ukrán területet Magyarországhoz tartozóként mutattak be. Szeparatizmus! A GPU-nak és az SZBU-nak eljárást kell indítania. Aláírtam a leveleket” – írta Jevhen Bozsok külügyminiszter-helyettes a Twitteren.  
Mint ismeretes, július 21-én Ukrajnában parlamenti választásokra kerül sor, és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői egyéni választókerületekben indulnak. És valóban, a Kárpátalja megyének a hetilap címlapján megjelent térképén néhány választókerületet a magyar zászló színeivel jelöltek. A hír ugyanakkor nem tér ki arra, hogy a magyar nemzeti színekkel a lap a 68-as, a 69-es és 73-as választókerületek magyarok által is lakott területeit jelölte meg, aminek így semmi köze a szeparatizmushoz.
Szerző

A demokraták leszavazták a Trump elmozdítását célzó demokrata indítványt

Publikálás dátuma
2019.07.18. 18:46

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Nancy Pelosi szerint nem a bűnvádi eljárás az, amivel le kell venni az elnököt a politikai sakktábláról, így is hat bizottság dolgozik azon, hogy bizonyítsa, hogy Trump visszaélt a hatalmával.
Az amerikai képviselőház „hozta a papírformát”, és lesöpörte az asztalról azt a javaslatot, hogy indítsák meg a Donald Trump hivatalból való eltávolítását célzó bűnvádi eljárást. Az indítványt Al Green texasi demokrata párti képviselő terjesztette elő, de az ellenzéki többségű testület 332-95 arányban elutasította. Maga a demokrata párti képviselőházi elnök, Nancy Pelosi, valamint a demokraták több vezető politikusa is a republikánusokkal együtt voksolt a beadvány ellen. Az elnök elmozdítására irányuló bűnvádi eljárás (impeachment) formailag jogi, valójában azonban vastagon politikai eszköz. Jogi jelleget az kölcsönöz neki, hogy akkor indítható, ha az elnökkel szemben hazaárulás, vesztegetést vagy más főbenjáró bűncselekmény, illetve vétség gyanúja merül fel. Az elbírálás ugyanakkor nem a bíróság, hanem a kétkamarás törvényhozás, a kongresszus joga, ami világossá teszi az impeachment politikai jellegét. A párthatárokon túllépő egyetértés persze létrejöhet a kongresszusban, de csak akkor, ha az elnök ellen cáfolhatatlan bizonyítékok szólnak. A demokraták jelenleg többségben vannak a képviselőházban, ami elvben elég lehet az impeachment megindításához, de kevés az elnök tényleges elmarasztalásához, mert a másik kongresszusi kamarában, a szenátusban a republikánusok vannak többségben. Nancy Pelosi, aki képviselőházi elnökként a demokraták legmagasabb közhivatalt viselő politikusa, és ekként az ellenzékben levő párt de facto első számú politikaalakítója, már korábban kifejtette: nem tartja időszerűnek az elnök elleni eljárás megindítását. Most pedig, mielőtt szavaztak volna a Trump elleni impeachmenttel immár második alkalommal próbálkozó Al Green indítványáról, újságírók előtt azt hangoztatta Pelosi, hogy jelenleg is hat bizottságuk dolgozik a hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása vádpontok alátámasztásán Donald Trumppal szemben. A demokraták nem egységesek az eddig rendelkezésükre álló adatok megítélésében: Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának a vezetője például egyetértett volna az impeachment megindításával. A demokraták lényegében 2017 januári hivatalba lépése óta próbálnak jogi „fogást találni” a repubikánus elnökön. Vizsgálódásaikat arra alapozták, hogy Trump 2016-os elnökválasztási kampánystábjának felettébb gyanús kapcsolatai voltak Moszkvával.
Témák
USA