Pénzbőség van Magyarországon, legalábbis a kormány bőséges forrásokból gazdálkodik, amit azért tehet meg mert magára hagyja az embereket - derül ki Mellár Tamásnak a magyar gazdaságról szóló, a 168 Órának adott interjújából. A közgazdász szerint a jövőévi költségvetést például eleve értelmetlen nyáron elfogadni, hiszen még a tavalyi évről sincs meg a végelszámolás, az ideiről nem is beszélve - de éppen ezért foglalkozik a pénzekkel ilyenkor a kétharmad: így nagyobb lesz a mozgásterük 2020-ban. A Fidesz által büszkén hangoztatott gazdasági növekedést pedig lényegében a végtelen uniós források egyszeri beruházásokra való elherdálása adja, és olyan pénzek felélése, mint a 27 százalékos áfakulcson szerzett bevételek, illetve azoké a pénzeké, amik úgy maradnak a kormány zsebében, hogy
"A tanárok bére borzasztóan alacsony, a kórházaknak rendre nem adják oda a teljesítménynormáknak megfelelő összegeket, az embereket rákényszerítik arra, hogy maguk finanszírozzák az ügyeiket. Az egészségügyre fordított összes kiadások felét direkt módon, közvetlenül a lakosság adja a magánszolgáltatások igénybevételével és a hálapénzzel. Ezek olyan technikák, amelyek azt eredményezik, hogy a költségvetésnek nagy a mozgástere. Ugyanakkor megjelentek olyan egyéb újraelosztási formák, mint az MNB, ahol az elmúlt években jelentős többletforrás keletkezett például abból, hogy a jegybanki tartalékot használták fel a devizahitelek átváltására, és ebből jelentős árfolyamnyereséget könyvelhettek el. Ugyanez igaz a tao-pénzekre, vagyis a költségvetésen kívül marad, de mégis forrás, amihez hozzá lehet férni" - nyilatkozta Mellár.
Nincs olyan jólét az országban, mint mondják, hangsúlyozta a közgazdász: "valójában semmi sincs rendben. A munkanélküliség sem. A statisztikák a külföldön dolgozókat és a közmunkásokat is beszámítják a foglalkoztatottakba. Munkanélküli-segély három hónapra jár, emiatt sokan nem is regisztrálnak. Olyan elemek és tényezők vannak a rendszerben, amelyek gyorsan a visszájára tudják fordítani a folyamatokat". Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 5,5 százalékkal nőtt a termelékenység Magyarországon, míg Romániában 43 százalékkal.
