Túlóráztatás a rabszolgatörvény után

Publikálás dátuma
2019.07.19. 19:12

Fotó: Ant Clausen
A tizedére zuhant vissza év elején a túlóráztatással kapcsolatos feltárt visszaélések száma. A szakszervezetek mégsem örülnek.
Csaknem felére csökkent a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma az év első hónapjaiban. Míg tavaly ilyenkor mintegy 6 ezer dolgozónál tártak fel ilyen visszaélést, addig az idén alig 3500-nál. Ezen belül is rendkívül látványosan, a tizedére – 806-ról 83-ra - zuhant vissza a túlórával kapcsolatos jogsértések száma. Ez derül ki legalábbis a munkaügyi hatóság első negyedéves ellenőrzéseinek tapasztalatait összefoglaló pénzügyminisztériumi jelentésből. Az ellenőrök csaknem 23 ezer munkavállalót és mintegy 5900 munkáltatót vizsgáltak ebben az időszakban: éppen akkor, amikor a legnagyobb figyelem övezte a túlóráztatást. A kormány ugyanis tavaly év végén verte át a parlamenten viharos sebességgel és körülmények között a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett, évi 400 óra túlmunkát is lehetővé tévő jogszabálymódosítást, amelyet azután óriási felháborodás és számos tiltakozó akció követett. A jelentésből kirajzolódó pozitív tendencia nyilván ennek a kiemelt figyelemnek is köszönhető. Csakhogy nem abban az értelemben, hogy valóban csökkentek volna a túlóráztatással vagy a munkaidővel kapcsolatos visszaélések. A cégek egyszerűen jobban odafigyelnek a „lepapírozásra”, vagyis a jogsértések leplezésére – vélekedett érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Erre utal az is, hogy a jelentés szerint nem javult a helyzet a munkaidőbeosztás terén: számos cégnél még mindig nem vezetnek ilyet - az ellenőrzések során mintegy 1700 dolgozónál derült fény erre. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos problémák pedig tavalyhoz képest harmadával több, csaknem 4200 dolgozót érintettek. Az építőiparban például ilyet többnyire nem is készítenek, a kereskedelemben és a feldolgozóiparban viszont inkább az a jellemző, hogy hamis adatokat írnak bele. Márpedig ha nem rögzítik a munkavégzés kezdő és befejező időpontját és valótlan adatokat írnak be a munkaidőnyilvántartásba, akkor ellenőrizhetetlenné válik a túlóráztatás mértéke is – mind a hatóság, mind a dolgozó számára. Ezt egyébként a pénzügyminisztériumi jelentés is elismeri. Annak, hogy az ellenőrök kevesebbszer intézkedtek túlóráztatással kapcsolatos szabálytalanságok miatt, az az oka, hogy „a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rendkívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. A munkáltatók a tapasztalatok szerint szándékosan csak elvétve rögzítenek rendkívüli munkaidőben végzett munkát a nyilvántartásokon, így leplezve annak anyagi következményeit” – olvasható a jelentésben.   Kordás László szerint a cégek évek óta lényegében következmények nélkül trükközhetnek és kerülhetik meg a jogszabályokat. A munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát olyan mértékben lecsökkentette ugyanis a kormány, hogy ha most ellenőriznének egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. A 4,5 millió foglalkoztatott közül tavaly alig 70 ezer dolgozó foglalkoztatását vizsgálta a hatóság, így az eredmények nem a valós helyzetet tükrözik – tette hozzá. A kormány mindezzel azt üzeni, bármit meg lehet tenni a munka világában, a szabályokat nem kell betartani, csak jöjjenek ide befektetni – fogalmazott. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint az is elképzelhető, hogy a szakszervezeti megmozdulások hatására valóban kevesebb volt a visszaélés. A kérdésben ugyanakkor nehéz tisztán látni, hiszen a munkaadók - főként a kis és középvállalkozások – számtalan eszközt „bedobnak” a túlmunka leplezésére – jegyezte meg. Az iparra nézve azonban másik olvasata is lehet az eredményeknek, ami egy sokkal riasztóbb jelenségre hívja fel a figyelmet – véli a szakszervezeti vezető. A fém-, jármű- és elektronikai iparban, a szerszámgyártásban ugyanis az idei év elején kezdtek el csökkenni a megrendelések, ami miatt a cégek elsőként a túlóráztatást fogták vissza. A helyzet azóta csak rosszabbodott, bár ezt a kormány egyelőre nem akarja elismerni. Április végén egyik napról a másikra csaknem 3 ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a cégek, több vállalkozásnál 4 napos munkahetet vezettek be, a távozó dolgozók helyét nem töltik be, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, létszámstop van. Azóta még több kölcsönzött munkaerővel bontottak szerződést az üzemek, mára pedig megkezdődött a saját munkavállalói létszám leépítése is. Több helyen már elbocsátásokról tárgyal a szakszervezet. Egy elektronikai alkatrészeket gyártó cég egy teljes telephelyét megszünteti, ott 60-70 embert bocsátanak el, egy másik, észak-magyarországi vállalkozásnál 35-40 ember sorsa vált kérdésessé – mondja László Zoltán. Hangsúlyozta: az autóipar botlott meg látványosan, de a többi üzletág is érintett a drasztikus, profiltól függően 30-60 százalékos megrendelés-visszaesés miatt. A szakszervezeti vezető számításai szerint a szférában, ahol tavaly még több ezer munkavállalót kerestek, három hónap leforgása alatt – a leépítések és a létszámstop miatt – akár 10 ezerrel is lecsökkenhetett az álláshelyek száma.   

Még mindig jelentős a feketefoglalkoztatás

Évek óta nem sikerül visszaszorítani a feketefoglalkoztatást: 2015 óta az ellenőrzött dolgozók 10-11 százalékánál tárják fel a munka világának ezen legsúlyosabb jogsértését. Pedig korábban, 2011 és 2014 között még kisebb volt az arány: a vizsgált munkavállalók 7-8 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás, annak ellenére, hogy több mint kétszerannyi munkavállalót ellenőriztek, mint az utóbbi években. Összehasonlításul: 2011 első negyedévében 47 ezer dolgozót ellenőriztek, közülük alig 3300-at foglalkoztattak feketén, az idén március végéig vizsgált 23 ezer munkavállaló közül több mint 2300 dolgozott feketén.    

Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 19:46

Egy közalkalmazott 30 évnyi munka után, egyetemi végzettséggel éri el a mekis kezdőfizetést

Publikálás dátuma
2019.07.19. 14:35
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
A kezdő mekis bruttó bér már jócskán megelőzi a közalkalmazotti bértábla alapján kapható bérek elsöprő többségét.
„A kezdő mekis bruttó bér már jócskán leveri a közalkalmazotti bértábla alapján kapható bérek elsöprő többségét. A legmagasabb "J" kategóriában (egyetemi végzettség+ tudományos fokozat stb.) több mint 30 ledolgozott év után sikerül elérni ezt az alap végzettséggel, szakértelem nélkül kapható piaci kezdő bért”– olvasható a Vakmajom Facebook oldalán – amit elsőként a 444.hu szúrt ki.
Szerző
Témák
fizetés
Frissítve: 2019.07.19. 21:08

Keveri a gazdaságot az árammal és lódít klímaügyben Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2019.07.19. 09:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Valótlanságokkal és durva csúsztatásokkal védte tegnap az Orbán-kabinet különutas klímapolitikáját Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter például azt állította a kormányinfón, hogy 2030-ra a magyar gazdaság 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Ezzel szemben a valóság, hogy a kabinet e soron 40 százalékot ígér. Gulyás Gergely a villamosenergia-termelést keverhette össze „véletlenül” a gazdaság egészével. Legalábbis Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára néhány hete abbéli reményének adott hangot, hogy 2030-ra az áramtermelés válhat 90 százalékban „akár” klímasemlegessé. (Némiképp ez is spekulatív: a jelenlegi atomblokkok 2032-2037 közötti leállásával ugyanis nőhet a kibocsátás. Ráadásul a "népszerű" faégetés sem számít légszennyezésnek.) A villamosenergia-termelésen kívüli, hasonló súlyú ágazatok – így a közlekedés, az épületek, az ipar és a mezőgazdaság – kibocsátása viszont 2030-ra akár még nőhet is. Ennek tudható be, hogy az Orbán-kormány – 24 EU-tagállamtól eltérően – nem áll ki a gazdaság teljes szén-dioxid-mentességét célzó, 2050-es uniós terv mellett. Ennek kapcsán Gulyás Gergely a tájékoztatón – saját (vitatott) politikájuk dicsérete mellett - úgy fogalmazott: „nincs ellenünkre, hogy klímacélokat tűzzünk ki 2050-re”. Ehhez háttértanulmányokat, cselekvési terveket és költségvetést igényelt az EU-tól. Az uniónak van részletes, 2050-ig szóló kibocsátáscsökkentési terve – hívta fel ennek kapcsán figyelmünket Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiacsoportvezetője. Sőt, ennek mentén a magyar kormánynak ez év végéig saját útitervet is kell készítenie. Brüsszel a tagállamok 2050-es - az idén véglegesítendő, 2030-as vállalásokénál lazább keretű - anyagai ismeretében dolgozná ki akcióterveit és költségvetését. Ez az időbeli sorrend - rögzítette. Mindez ugyanakkor nem akadályozná – amiként 24 tagállam esetében nem is akadályozza – a 2050-es kibocsátásmentesség vállalását – vélekedett a civil szervezet képviselője. Gulyás Gergely szavai szerint a háttérszámítások hiánya olyan rezsiemeléssel fenyeget, ami Németországban az atomenergia kivezetéséről szóló döntést követte. Ezzel szemben a valóság, hogy az Orbán-kormány nem vezetné ki az atomenergiát és ezt a jogát senki sem vitatja. Mindazonáltal, bár szerintük az atom az alacsony rezsi záloga, mások szerint akkorra a megújulók már olcsóbbakká válnak, így Orbánék háromezermilliárdos paksi beruházása utólag akár értelmetlennek is bizonyulhat.
Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 14:00