Kávéfőzés miatt bírságoltak meg és utasítottak ki két német turistát Velencéből

Publikálás dátuma
2019.07.19. 18:59

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
Erről a szabályról sokan még a helyiek közül sem tudtak.
Egy osztrák turistát 300 euró (csaknem 100 ezer forint) bírsággal sújtottak Olaszországban, mert két fa közé kifeszített függőágyon aludt egy pínealigetben Trieszt tengerparti üdülőnegyedében. Velencében a Rialto hídtól nem messze az utcán főzött kávét egy kempingfőzőn egy német turista, ő és társa ezer eurós bírságot kapott.    
Az 52 éves bécsi férfit azon a címen büntették meg Trisztben, hogy egy önkormányzati rendelet értelmében tilos „bármilyen tárgyat fára vagy faszerkezetre erősíteni" természetvédelmi okokból.

A peches turistát a hét közepén kapta rajta a városi rendőrség egy éber őrjárata, amint a délutáni szieszta idején két mandulafenyő közé kifeszített függőágyon szundikált a Trieszt strandjára vezető út mentén, Barcola elővárosban. A szokatlan büntetés híre hamar elterjedt a közösségi médiában, ahol olyan nagy felháborodást keltett a helyiek körében, hogy szombatra tiltakozó flashmobot hirdettek „Szabad függőágyakat!” címmel.  
A kommentelők rámutattak, hogy a környékbeliek előtt is ismeretlen a jogszabály, amelyre a járőrök hivatkoztak és túlzás volt a büntetés, elég lett volna egy figyelmeztetés.

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a trieszti strand környékén távol sincs feltüntetve minden betartandó jogszabály, még kevésbé idegen nyelveken.  Mások pedig arra szólították fel a rendőröket, hogy komolyabb problémákkal foglalkozzanak. A Velencében utcán kávét főző német turistákat a tetemes bírság mellett a városból is kiutasították - jelentette be pénteken az önkormányzat. A két berlini férfit a helyi lakosok jelentették fel a rendőrségen azután, hogy leültek az utcán a Rialto híd közelében és meggyújtották kempingfőzőjüket. „Velencét tisztelni kell. Aki ellátogat a városba és nem viselkedik rendesen, azt megbírságoljuk és kiutasítjuk” – mondta Luigi Brugnaro polgármestere. 
Egy osztrák férfit is kiutasítottak a héten Velencéből, mert részegen beleugrott a Canal Grandéba egy vaporetto megállóból. A rendőrök húzták ki a vízből, és 550 euró bírsággal sújtották.

Szerző
Témák
Velence

Egy zászló miatt egyre feszültebb a cseh-kínai viszony

Publikálás dátuma
2019.07.19. 18:44
A polgármester a tibeti zászlóval
Fotó: Facebook/Zdenek Hrib
Kína tiltakozott, mert a cseh főváros polgármestere kifüggesztette Tibet zászlaját a városházán. Oda a remek viszony a két ország között.
Mindeddig nem lehetett különösebb panasz a kínai-cseh kapcsolatokra. Milos Zeman euroszkeptikus és közismerten oroszbarát cseh elnök ugyanis Peking nagy csodálója is, s ezt egyértelművé tette 2015 szeptemberében is, amikor a kínai fővárosban egyedüliként vett részt az Európai Unió politikusai közül a második világháború hetven évvel korábbi lezárása alkalmából rendezett parádén. Az előző évben pedig a világsajtót is bejárt kijelentést tett, mint fogalmazott, Pekingben azt tanulmányozza, „miként lehet gond nélkül felépíteni egy demokratikus társadalmat”. Zeman programjában idén is szerepelt kínai látogatás, áprilisban az Egy Övezet Egy Út tanácskozáson vett részt. A Kína és a Cseh Köztársaság közötti remek kapcsolatokat azonban beárnyékolja egy legutóbbi incidens. A kínai külügyminisztérium szóvivője napokban tartott sajtóértekezletén azzal vádolta Zdenek Hrib prágai polgármestert, hogy megsérti Kína nemzeti szuverenitását. A városvezető, aki egyébként a Csehországban a népszerű Kalózpárt politikusa, kifüggesztette a városházára Tibet zászlaját, amikor annak egy képviselőjével találkozott a fővárosban. Azt is hozzátette, véget vet a Prága és Peking közötti testvérvárosi programnak, amely még az előző önkormányzat nevéhez fűződik. De ami különösen felháborította Peking illetékeseit: elutasította az egy Kína politikát, miközben sem a cseh kormány, sem az Európai Unió nem ismerik el független államként Tibetet, és formális diplomáciai kapcsolat sem létezik közöttük. A kínai kulturális minisztérium több Prágába tervezett koncertet törölt, lemondták például a Prágai Filharmonikusok Pekingbe tervezett fellépését. A kínai külügyi szóvivő meg is erősítette, a prágai polgármester fellépése az oka annak, hogy a kínaiak számára miért nem számítanak szívesen látott vendégnek a cseh művészek. Váratlanul azonban Andrej Babis miniszterelnök is éles bírálattal illette Kínát. Mint fogalmazott, a kabinetnek nincs lehetősége arra, hogy beleszóljon a prágai önkormányzat munkájába. Ezenfelül utalt arra is, hogy Kína nem teljesítette bizonyos befektetésekre vonatkozó ígéreteit. Tomás Petrícek szociáldemokrata külügyminiszter közölte, a kérdést mihamarabb tisztázni kívánja kínai kollégájával. A Prágai Filharmonikusok sem akarják következmények nélkül hagyni a kínai döntést: kártérítést követelnek Pekingtől. A polgármester sem maradt adós a válasszal, a koncert lemondása után kifejtette, mindez alátámasztja azt, hogy Kína nem megbízható üzleti partner. Hivatalos adatok szerint a kínai beruházások aránya az összberuházásokhoz viszonyítva egy százaléknál is kevesebb Cseh Köztársaságban. Prága kereskedelmi deficitje Kínával szemben 2017-ben elérte a 16,38 milliárd eurót, s bár pontos adatok nincsenek 2018-ból, a negatív trend folytatódott.

Ukrajna ismét választ

Publikálás dátuma
2019.07.19. 18:32

Fotó: Sergii Kharchenko / Nur Photo
Az új ukrán elnök első komoly megmérettetése következik: a hét végén kiderül, sikerül-e többséget szereznie, vagy osztozkodnia kell a hatalmon?
Lesz-e saját parlamentje az új ukrán elnöknek, vagy másokkal kénytelen majd osztozkodni? S ha ez utóbbi, vajon azokkal-e, akikkel szeretne? Az exit poll intézményének - a szavazóhelyiségből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás - jóvoltából mindkét kérdésre akár már vasárnap este választ kaphatunk, órára pontosan három hónappal azután, hogy Volodimir Zelenszkijt elsöprő fölénnyel a független Ukrajna hatodik elnökévé választották. A két választás annak ellenére teljesen más, hogy sok bennük a hasonlóság, például hogy akárcsak az elnökválasztás alkalmával, most is előre megnevezhetjük a győztest, csupán az arány a kérdéses. De míg akkor ez legföljebb lélektanilag volt fontos, most létfontosságú: a százalékok mögött parlamenti székek vannak. Ha úgy tetszik, Zelenszkij és hívei ezúttal számolgathatnak, negyedéve erre még kicsit sem volt okuk. Most sem a győzelmük kérdéses, mint inkább, hogy a szövetségesként számba jöhetők hogyan szerepelnek? Volodimir Zelenszkij számára kiemelten fontos a nagyarányú győzelem, mert választási kampányában olyan fontos kérdésekben ígért gyors törvényt, amelyek meghozatalához minősített többségre, vagyis legalább háromszáz képviselő támogatására lesz szüksége. A jelenlegi parlamentben, ez bebizonyosodott az elmúlt hetekben, semmire sincs esélye, ezt persze tudta jó előre, ezért döntött már beiktatása napján a Verhovna Rada föloszlatása, és új választások kiírása mellett. Csapata nem titkoltan a minősített többség megszerzésével lenne csak elégedett, de ha ez mégsem sikerül, előtérbe kerül, hogyan szerepelnek azok, akikkel elképzelhető a parlamenti koalíció. Egyáltalán: bejutnak-e, akik szóba jöhetnek? A közvélemény-kutatók szorgalmasan dolgoztak, rendszeresen közzétett méréseik alapján négy párt biztosan átlépi az ötszázalékos küszöböt: az elnök pártja, a Nép Szolgája fölényesen vezetett minden fölmérésben, legrosszabb napjaiban is legalább háromszor annyi támogatót tudhatott maga mögött, mint a tartósan második, oroszbarátként elkönyvelt, Bojko-Rabinovics-Medvedcsuk trojka vezérelte Ellenzéki platform. A harmadik-negyedik helyen, egymást folyton váltogatva az előző elnök, Petro Porosenko menet közben átalakított és átkeresztelt Európai szolidaritása, valamint a ki tudja hányadik virágzását élő Julija Timosenko Haza pártja áll. Ez utóbbi három pártban, legalábbis nyilvános megnyilatkozásaikat tekintve mindössze egyetlen közös vonás van: a belpolitikát tekintve semmi lényegesben nem értenek egyet egymással, és a kampányban is gyakran vetettek szemet a másik szavazóbázisára. Bojkóék és Porosenko természetesen a legkeményebb ellenfelei lesznek Zelenszkijnek úgy általában, a parlamentben pedig pártjának különösen. Timosenko viszont többször is jelezte már, hogy szívesen együttműködne az elnökkel - fordítva ez (még) nincs így, bár Szerhij Sefir, az elnök környezetének egyik legbefolyásosabb embere és tanácsadója épp a minap nyilatkozott úgy, hogy miért is ne - minden attól függ, ki mit kínál a másiknak, és mit kér érte cserébe. Akivel viszont igen szívesen koalícióra lépnének Zelenszkijék (persze, csak ha muszáj lesz), az az ugyancsak művész, "lelki rokon" Szvjatoszlav Vakarcsuk rockzenész Holosz (Hang) nevű pártja. Lehetséges partnerként tekintenek az Erő és Becsület pártra is, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori vezetője, Ihor Szmesko nyugalmazott vezérezredes szívós munkával néhány hét alatt a parlament bejáratáig vitt. Csakhogy a mérések szerint a két párt hol átlépi a küszöböt, hol megbotlik benne. 
Zelenszkijéknek marad tehát a bizakodás, hogy az egyéni választókerületekben is épp oly jól szerepelnek majd, mint a listán. Elképzelhető, épp úgy, mint az ellenkezője is. Ez idő szerint senki nem vállalkozik rá, hogy megjósolja, miként alakulnak az egyéni választókerületek eredményei. A Nép Szolgája káderhiánnyal küszködött, több helyütt ismeretlen, tapasztalatlan embereket küldött az első vonalba, a vetélytársak pedig szinte mindenütt elsősorban velük szemben vetették be a jól ismert aljas trükköket: a legkedveltebb, hogy keresnek (és találnak is) egy azonos nevű jelöltet, vagy egyszerűen használják az elnöki párt kampányelemeit, színeit, szimbólumait. Az ismeretlenség, tapasztalatlanság (vagy éppenséggel a más, nem egyszer kellően homályos terepen szerzett rutin) a jövőben is veszélyforrás marad a pártvezetés számára: többen figyelmeztettek rá, hogy az oligarchák mindig lesben állnak, mert nem élhetnek parlamenti képviselet nélkül... Az exit poll felméréseket ugyanaz a három közvélemény-kutató csoport végzi, amely az elnökválasztás két fordulójában is dolgozott - közmegelégedésre. Magyar idő szerint vasárnap este hétkor, amikor bezárják a szavazóköröket, nyilvánosságra hozzák a két órával korábbi állapotokat tükröző exit poll eredményeket, este kilenckor pedig már a valószínű végeredményt. Emlékeztetőül: az elnökválasztás második fordulója alkalmával Zelenszkij esetében mindössze 22 század százalékot tévedtek az érintett kárára - 73 százalék fölött ez talán elnézhető. Most persze nehezebb - mert összetettebb - dolguk lesz..

A tét

Az ukrán törvényhozásba, a Verhovna Radába vegyes rendszerben, egy fordulóban választ 450 képviselőt az ország kevesebb mint harminc millió választó polgára. A képviselők fele listáról kerül be a parlamentbe, a másik 225 az egyéni választókerületekben harcol meg a mandátumért. A két magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ akárcsak a 2015-ös helyhatósági választáson, ezúttal is összefog. (Az azt megelőző időkben a két párt egymással versengett). De a korábbi gyakorlattól eltérően nem valamely nagy párt listájának biztos bejutó helyén indítja jelöltjét előzetes alku eredményeként, hanem három körzetben független jelöltet indítanak. Így az a sajátos helyzet állt elő, hogy akár három képviselője is lehet a kárpátaljai magyarságnak, de akár egy sem.   A Nagyszőlős központú egyéni választókerületben Brenzovics László, KMKSZ elnök, jelenlegi parlamenti képviselő a Porosenko Blokk színeiben, az Ungvár és a Munkács központú kerületekben Barta József és Tóth Miklós indul. 

450 képviselő helyéről szól a voksolás
A lelki társ Szvjatoszlav Vakarcsuk Ukrajna legnépszerűbb rockénekese is politikai babérokra tör, ő lehet a színész-komikus elnök koalíciós partnere, ha bejut.