Több vonat menetrendje is változik

Publikálás dátuma
2019.07.20. 10:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pályafelújítás vagy pályakarbantartás miatt módosításokról döntöttek.
Több vonat menetrendje is módosult pályafelújítás vagy pályakarbantartás miatt – közölte a Mávinform szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint a Budapest-Pusztaszabolcs vonalon július 20-tól augusztus 4-ig az S40-es és S42-es személyvonatok helyett Pusztaszabolcs és Dunaújváros között pótlóbuszok szállítják az utasokat. A Déli pályaudvar és Százhalombatta között közlekedő személyvonatok közül a Déli pályaudvarról 6.25-kor, 13.25-kor, 14.25-kor, 15.25-kor, továbbá Százhalombattáról 7.05-kor, 7.53-kor, 14.53-kor, 15.53-kor, 16.53-kor és 17.53-kor induló vonatok ideiglenesen kimaradnak a menetrendből. Az Üllő-Kőbánya-Kispest-Székesfehérvár és a Kőbánya-Kispest-Székesfehérvár közötti G43-as gyorsított személyvonatok Érd alsón át közlekednek. A MÁV azt is közölte, hogy a Budapest-Cegléd vonalon, Kőbánya-Teher és Kőbánya-Kispest között július 20-tól augusztus 5-ig pályakarbantartás miatt módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok, jelentős részük a Nyugati pályaudvarról 5-10 perccel korábban indul. A monori vonatok egy része a Nyugati pályaudvar helyett Kőbánya-Kispestről, illetve Kelenföldről indul és oda érkezik. Napközben a Budapest-Záhony közötti sebesvonatok a Nyugati pályaudvar helyett Kőbánya-Kispestre érkeznek, és onnan indulnak. A 16303-as számú Hétmérföldes sebesvonat Szolnoktól kerülő útirányon át közlekedik, a Nyugati pályaudvarra 21.25-kor érkezik meg. Ferihegy és Zugló megállóhelyet és Kőbánya-Kispestet nem érinti. A Nyugati pályaudvarról 17.28-kor Szolnokra induló vonat a teljes útvonalon ideiglenesen kimarad a menetrendből. A Budapest-Lajosmizse vonalon a vonatok Kőbánya-Kispestig közlekednek és onnan indulnak. Július 20-án a Nyugati pályaudvarról 23.31-kor, Kőbánya-Kispestről 21.33-kor és 22.33-kor induló személyvonat helyett Dabas és Lajosmizse között, július 21-én a Nyugatiba 4.45-kor és a Kőbánya-Kispestre 5.24-kor érkező személyvonat helyett Lajosmizse és Dabas között pótlóbuszok szállítják az utasokat.
Témák
MÁV közlekedés

Nagy a torlódás a röszkei határátkelőhelyek kilépő oldalán

Publikálás dátuma
2019.07.20. 09:23
Illusztráció
Fotó: Shuttertock
A közúti átkelőnél egy, az autópálya-határátkelőhelyen fél órát kell várakozni a belépő oldalon.
A Nyugat-Európából hazatérő vendégmunkások és a nyaralók miatt torlódás alakult ki a röszkei határátkelőhelyek kilépő oldalán szombat délelőtt – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szabó Szilvia elmondta, hogy a teljes kapacitással üzemelő autópálya-határátkelőhelyen három-, a közúti átkelőnél egyórás várakozási időre számíthatnak a Szerbia felé tartó autósok. Hozzátette: a szabadságukról visszatérők miatt a röszkei közúti átkelőnél egy, az autópálya-határátkelőhelyen fél órát kell várakozni a belépő oldalon. Az ásotthalmi közúti átkelőnél mindkét irányban egyórás a sor – közölte a szóvivő. Az utazók a gyorsabb határátlépés érdekében Szerbia felé választhatják a tompai, bácsalmási, bácsszentgyörgyi, tiszaszigeti és hercegszántói átkelőket – hívta fel a figyelmet a százados. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és az ott várható várakozási időkről a police.hu oldal határinfó rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók.
Szerző

Holdárnyék - Ötven éves a kis lépés, ami nagy ugrás

Publikálás dátuma
2019.07.20. 09:00

Fotó: NASA / AFP
Ötven éve lépett ember először a Naprendszer ötödik legnagyobb holdjára. Öt év múlva ismét Amerika tervezi a következő utazást.
Az első Holdra szállás talán legszebb kollektív emlékünk a huszadik századból. Az a híres „kis lépés” megcsillantotta a reményt, hogy az emberiség felnő, a tudományt a haladás szolgálatába állítja, útra kel a világűrben, újabb égitesteket népesít be. A lábnyom ma is ott van, és őrzi a talpalatnyi reményt.   „A sors úgy rendelte, hogy a Holdra lépő békés felfedezők a Holdon maradjanak, ott nyugodjanak békében. E bátor férfiak, Neil Armstrong és Edwin Aldrin tudják, hogy nincs reményük a visszatérésre. De tudják azt is, hogy áldozatuk reményt nyújt az emberiségnek. A legnemesebb célért adják életüket, az igazságot és a tudást kutatva.” A washingtoni Nemzeti Archívumban máig megvan a gépelt papírlap, amely két nappal a tervezett Holdra szállás előtt kelt, 1969. július 18-án. Így kezdődött Nixon elnök előre megírt gyászbeszéde arra az esetre, ha a nagy kísérlet kudarcba fullad.

Egyetlen esély

A beszédíró William Safire-nak volt oka, hogy készüljön a tragédiára. 1967-ben odaveszett az Apollo 1 legénysége, Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee, amikor próba közben tűz ütött ki a kabinban. A Szojuz 1 rossz startja orosz kollégájuk, Vlagyimir Komarov életébe került. Frank Borman, aki az Apollo 8 fedélzetén kerülte meg a Holdat, figyelmeztette a Fehér Házat, nincs garancia a sikerre. Tanácsára úgy döntöttek, ha baj van, az elnök először az özvegyeknek nyilvánít részvétet telefonon, televíziós beszédet mond, majd a tengerésztemetések mintájára a mélységnek ajánlja a holtak lelkét egy lelkész – és a közvetítést megszakítják. Ha az asztronauták a Holdon rekednek, még éltek volna a részvétnyilvánítás idején. Órákig, talán napokig. Számoltak azzal is, hogy ez esetben inkább „lezárják a kommunikációt” – vagyis berendezéseiket kikapcsolva „lerövidítik” az agóniájukat. „Minden érintett tudta, hogy a holdutazás, különösen az első kísérlet baleseti kockázata magas. Amint Armstrong és Aldrin talajt ért, fennállt a lehetőség, hogy nem sikerül elhagyniuk a Hold felszínét”, mondja John Logsdon, a George Washington Egyetem professzora. Egyszer manőverezhettek, nem volt több esélyük, hogy eljussanak harmadik társukhoz, a Hold körül keringő Michael Collinshoz. Az ismeretlenbe indulók úgy köszöntek el családjuktól, hogy nem tudták, viszontlátják-e egymást. Így talán érthető, hogy amikor egy holdraszállás-tagadó fiatalember nyilvánosan csalónak nevezte Aldrint, az akkor 72 éves asztronauta jobbegyenessel vett elégtételt. 

Extrém stressz

A Holdra szállást pillanatképekbe sűríti az emlékezet. Pedig hosszú utat járt be az Apollo 11, az indítástól a csendes-óceáni visszatérésig 8 nap 3 óra 18 perc 35 másodperc telt el. Július 16-án nagy tömeg figyelte az indítást a floridai űrközpontban, amelyet a programot meghirdető, időközben meggyilkolt Kennedy elnökről neveztek el. Ott állt Lyndon Johnson ex-elnök is. A start sem volt éppen veszélytelen, hiszen irdatlan rakétát hoztak működésbe. Felért volna egy kisebb nukleáris fegyver erejével, ha a Saturn V felrobban, érzékeltet Michael Neufeld, az űrkutatási múzeum kurátora. A hordozórakéta fő konstruktőre a német Wernher von Braun volt, aki a második világháború idején még Hitler fegyvereit tervezte a náci párt tagjaként, csak 1945 után szegődött amerikai szolgálatba. Az űrhajó elhagyta a légkört, leírt egy hurkot a Föld körül, majd a harmadik rakétafokozat a Hold felé térítette röppályáját. Ekkor az asztronautáknak röptében irányba kellett fordítaniuk az Eagle (Sas) leszállóegységet. A bonyolult manőver után viszont három hosszú, eseménytelen nap következett, tétlenül, extrém stressznek kitéve, a parancsnoki modul legszélesebb pontja sem volt négy méter. Az ünnepelt hősök csak 21 nappal hazatértük után találkozhattak szeretteikkel, addig karanténban tartották őket, hátha ismeretlen baktériumokkal fertőződtek. Köztudott, hogy az Apollo program motorja az űrverseny volt. Kennedy elnök nemrég publikált magánbeszélgetéseiből egyértelmű, nem a tudományos eredmények érdekelték, hanem a Szovjetunión akart túltenni. Utódainak még fontosabb lett, hogy a vietnami háború közepette helyreállítsák az Egyesült Államok önbecsülését. 

Hamvak a bolygón

Az űrutazás kevésbé ismert kulcsfigurái is közül Eugene Shoemaker (1928–97) csillagász-geológus maga akart elsőként a Holdon sétálni, de mellékvese-betegsége kizárta ezt, így a Földön hasznosította magát. Meggyőzte a program vezetőit, ha már egy másik égitestre mennek, végezzenek kísérleteket. Betanította az asztronautákat a terepmunkára, mit gyűjtsenek, mit figyeljenek meg. Neki köszönhetjük a történelmi mozgóképeket is, kollégái szerint ő dobta be az élő tévéközvetítés ötletét. Korszakos tudósként tisztelték, harminc üstököst fedezett fel, ám „élete csalódása” maradt, hogy nem jutott el a Holdra. Végül valóra vált az álma, de csak a halála után. Hamvait a Lunar Prospector űrszonda a Holdra vitte 1999-ben. Máig ő az egyetlen, akit ott temettek el. A fiatal matematikus, Margaret Hamilton (1936–) a szoftverfejlesztés úttörőjeként kézzel írt programokat a leszállóegység számítógépeihez. Kulcsfontosságú munkája tette lehetővé, hogy a komputer fontossági sorrendet állítson fel a parancsok között, amikor túlterhelt. Miközben az Eagle a Hold felszínéhez közeledett, a rendszer hibát jelzett, de a szoftver megakadályozta, hogy lefagyjon. „Az űrhajósoknak nem volt sok idejük, de szerencsére ott volt Margaret Hamilton”, mondta Obama elnök, amikor a legmagasabb polgári kitüntetést, a Szabadság Érdemérmet adományozta neki. Nem ő volt az egyetlen nő az Apollo programban. Dorothy Vaughan, Mary Jackson és Katherine Johnson történetéből játékfilm is készült (A számolás joga, 2016). Bármilyen fontos számításokat végeztek is, a három fekete tudós sokáig nem használhatta a fehéreknek fenntartott mosdókat a NASA központjában. Ahol előszeretettel alkalmaztak nőket, úgy tartották, türelmesebbek, fogékonyabbak a finom részletekre. Nélkülözhetetlenek, de csak a háttérben: a bolygó „meghódításának” dicsőségét férfiak aratták le. A következő, 2024-re tervezett amerikai Holdra szállás űrprogramjának névadója Artemisz holdistennő. A NASA ígéri, végre az első nő is az égitestre léphet.
12 űrhajós lépett a Holdra eddig, mindannyian amerikaiak, fehérek és férfiak. Közülük már csak négyen élnek, elmúltak nyolcvanévesek. Az első lépéseket Neil Armstrong (1930–2012) és Buzz Aldrin (1930–) tette meg (Apollo 11), az utolsókat Gene Cernan (1934–2017) és Harrison Schmitt (1935–) 1972. decemberében (Apollo 17).

Eredeti

A holdraszállás-tagadók köreiben elterjedt, hogy a világhírű felvételeket a zseniális filmrendező, Stanley Kubrick hamisította. Az összeesküvés-elméletnek az adott tápot, hogy Kubrick röviddel Armstrongék Holdra lépése előtt, 1968-ban mutatta be sci-fi-klasszikusát, a 2001 Űrodüsszeiát. Az évfordulón felbukkant internetes mém ironikusan egészíti ki „a leleplezést”: a hír igaz, de a megszállottan alapos rendező ragaszkodott ahhoz, hogy az eredeti helyszínen forgassanak.

A harmadik

Michael Collins volt az Apollo 11 egyetlen űrhajósa, aki nem lépett a Holdra, a parancsnoki modulban keringett 113 kilométeres magasságban. Nem zavarta a szereposztás. Norman Mailer szerint, aki folytatásokban írta meg a misszió történetét Moonfire címmel, „senki sem hitt neki”. Az asztronauta csak jóval később árulta el, mennyire szorongott, nehogy egyedüliként kelljen visszatérnie. Úgy érezte, örökre megbélyegzett maradt volna.

Sosem látott felvételek az évfordulón

A Holdra szállás ötvenedik évfordulóján, július 24-én egyetlen alkalommal mutatja be az Uránia filmszínház Todd Douglas Miller Apollo 11 című dokumentumfilmjét, amely a NASA film- és hanganyagainak felhasználásával készült, fele részben soha nem látott felvételekből. Az idei Sundance Filmfesztiválon díjazott dokumentumfilmet eredeti nyelven, angol felirattal vetítik. A Spektrum nyolc premierrel készül júliusban: a műsorokban megszólal Michael Collins, az Apollo-11 parancsnoki egységének pilótája, Neil Armstrong és Buzz Aldrin családja, de azok is, akik a földi irányítóközpontból voltak felelősek az eseményért, és egy kétórás dokumentumfilmben látható Gene Cernan is, aki utolsóként járt a Holdon.

Témák
holdraszállás
Frissítve: 2019.07.20. 12:05