Egy közepes falusi családi ház árát fordíthatják átlagosan közösségi épületek és egyházi terek felújítására azok a szerencsés önkormányzatok, amelyek sikerrel vettek részt a nagy csinnadrattával beharangozott Modern Falvak – lánykori nevén Magyar Falu – program első körében kiírt pályázatain. Noha legtöbb helyen arra számítottak, hogy a valóban legsürgetőbb feladatokra, például a rogyadozó belterületi utak és járdák karbantartására nyújthatják be az igényt, a kormánynak úgy tűnik, más szempontjai voltak. Az összesen 150 milliárd forintos keretből első körében 13 milliárdot osztanak szét, amelyet a nemzeti és helyi identitás erősítésére - keretösszeg 6 milliárd forint –, valamint egyházi közösségi terek fejlesztésére – keretösszeg 7 milliárd forint – lehet fordítani. Előbbi kategóriában 461, utóbbiban 497 projekt nyert. A faluprogram az ötezer fő alatti településeket célozza, benne az ilyen létszámú kisvárosokkal is. A 3155 magyar településből 2887 ilyen van, ez az összes település 91,5 százaléka.
A nyertes támogatások elosztásban nagy a szórás: van olyan falu, amelyik egymillió forint körül kapott pénzt – ilyen például Úri, Bakonykút és Jákfa –, de több olyan is, amelyik 22 millió forint fölött „kaszált”. Az idézőjel nem véletlen: az általunk megkérdezett polgármesterek zöme szerint ez a pénz jó, hogy van, de nem old meg semmit, és valódi változást nem okoz a falu életében.
- Ha már adták, örülünk neki, ez is jobb, mint a semmi, de ebből igazából csak látszatfejlesztésre futja, a tetőcserére biztosan nem elég a kultúrházon – mondta a Népszavának egy alföldi falu vezetője. A kormány sikerjelentése szerint a két pályázatra jelentős volt a túljelentkezés, ezért „a Magyar Falu Program 2020-as pályázati céljainak meghatározásakor kiemelt figyelmet fordítanak a helyi közösségek fejlesztésére”. Ezt egy szabolcsi, ukrán határszéli polgármester úgy kommentálta: ha birkanyírásra írnának ki pályázatot, ők azon is elindulnának, mert most nem az számít, mire kell valójában a pénz a falunak, hanem az: mire adnak.
Megkérdeztünk néhány magyarországi települést az ország több részén: ha kaptak, mire fordítják a megnyert összeget. A hétszáz lelkes Szolnok megyei Jászágó majdnem a maximálisan elnyerhető támogatást, 21 millió forintot kapott: ennek egy része a művelődési ház tetejének felújítására, másik része egy művelődésszervező bérére és közösségszervezésre megy majd el – mondta Mozsár Lászlóné polgármester. A tető felújítása jóval többe kerül, mint a megnyert, teljes összeg, de a faluvezető úgy fogalmazott: minden pénznek örülnek, ami csökkenti az önkormányzat terheit.
A másfélszáz lakosú Somogy megyei Csurgónagymartonban, amelyik 4,7 millió forintot nyert a pályázaton, egy főállású közösségszervezőt alkalmaznak majd – mondta Kiss Ferenc polgármester –, aki különféle programokat szervez az elkövetkező esztendőben. Vállalták, hogy minden hónapban lesz valamilyen közösségi rendezvény, és erősítik a szlovén és horvát cserekapcsolataikat is. - Persze tudom, a fő cél, az elvándorlás megállítása, a népességnövelés pedig ettől még nem valósul meg, de legalább reklámozni tudjuk valamelyest a falut, hátha kedvet kap valaki, hogy ideköltözzön - mondta a polgármester.
A szintén somogyi Fonó mindössze kétmilliót nyert, a pénzből ők is tudnak egy közösségszervezőt alkalmazni, de mindössze egy évre. - Remélhetőleg utána is lesz valamilyen támogatás, hogy meg tudjuk tartani a szakembert, mert nagy szükség lenne rá – magyarázta Nyerges Péter polgármester. Velük ellentétben a megyebéli Táska 20,7 millióval majdnem a maximális összeget nyerte meg. Az összeg háromnegyedéből nyitott közösségi teret építenek a faluban, a maradékból ők is közösségszervezőt alkalmaznak, s jut pénz programokra is - mondta Gadácsi István polgármester.
Találtunk olyan falut is, amelyik kimaradt a jóból. A borsodi Hernádszentandrás – amelynek vezetője, Üveges Gábor köztudottan az ellenzéki térfélen hallatja a hangját -, hiába kért a művelődési ház felújítására, nem kapott. - Nem lepődtünk meg, az ilyen pénzeket rendszerint kegyúrként osztogatják a térségi komisszárok, ők pipálják ki a nyerteseket, s a hozzájuk való lojalitás a legfőbb mérce – mondta. Hozzátette: az ő művelődési házuk valóban működik, kistelepülési szinten pezsgő élet van benne, így szakmai indoka nemigen lehetett annak, hogy előttük nem nyíltak meg a pénzcsapok.
Több településvezető elmondta: a „hirtelen jött milliókra” elég sokan „rárepültek” már, számos szervezet kereste meg őket, miután nyilvános lett a nyertesek listája, s különböző összegekért ilyen-olyan előadásokat, programokat javasolnak. Úgy tudjuk, több helyre bejelentkezett a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amelynek kuratóriumi elnöke a korábbi kormányközeli blogger, Skrabski Fruzsina, aki legutóbb a „kényszerszinglikről” forgatott filmet.
