Váratlanul érte a nyaralásra készülődőket, hogy július 9-től lassú ütemben bár, de folyamatosan lejtmenetre váltott a forint árfolyama az euróval szemben. A hazai fizetőeszköz gyengülése megállt ugyan az elmúlt hét végén a 325–326 forintos szinten, de a jövő még mindig kérdéses.
Számos olyan folyamat zajlik le napjainkban, amelynek kedvezőtlen hatása van a forint árfolyamára – erősítette meg a Népszavának Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakértő példaként megemlítette, hogy Trump amerikai elnök továbbra sem elégedett Kína vámpolitikai magatartásával, de fokozza a feszültséget Irán is a közel-keleti térségében. Emellett Boris Jonhson, a brit miniszterelnöki poszt várományosa országa megállapodás nélküli kilépésével számol az Európai Unióból, és Törökországban is folyamatosan bizonytalan a belpolitikai helyzet. Mindezek áttételesen hatnak a forint árfolyamára is, ugyanis a befektetők előnyben részesítik a biztonságosabbnak ítélt amerikai és német kötvényeket, mintsem hogy a feltörekvő országok, köztük Magyarország papírjait keresnék.
Ugyanakkor vannak olyan tényezők is – emlékeztetett Németh Dávid –, amelyek kedvezően befolyásolják a hazai fizetőeszközt. Ilyen például az, hogy az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED még ebben a hónapban a dollár alapkamatának a csökkentésére készül, és az Európai Központi Bank e heti ülésén feltehetően ugyancsak a lazítás mellett dönt, bár az euró irányadó kamatának mérséklése most még nem várható. Vagyis a forint gyengülésének most nem voltak makrogazdasági okai. Mindent összevetve, Németh Dávid értékelése szerint, a közeljövőben 320 forintnál aligha megy lejjebb az euró árfolyama, és a 330 forintos rekordszintet sem fogja feltehetően elérni, hacsak valamilyen nemzetközi esemény nem írja felül az előzetes várakozásokat.
A nyaralókat az érdekli, hogy mindeközben miként viselkedett a horvát kuna, illetve a török líra. A szomszédos ország devizája az év eleje óta átlagosan 2,5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, a török líra azonban 10 százalékkal. Az utóbbinál azonban jelentős árfolyamhullámzás
figyelhető meg, ez egy kiszámíthatatlan deviza lett, hiszen az idei legmagasabb és a legalacsonyabb ár között 18 százalékos különbség is előfordult – mondta a K&H Bank vezető elemzője.
Minden harmadik–negyedik magyar, mintegy kétmillió ember külföldön tölti a szabadságát, ezért a tavasszal, majd a nyár eleje óta tapasztalt forintgyengülésnek rájuk nézve kellemetlen hatásai vannak. Általában elmondható, hogy aki télen vagy márciusban kötötte le az üdülését, vette meg a repülőjegyét, az járt a legjobban. A költőpénzt azonban általában az elutazás előtt szokták megvenni. A magyarok egy felmérés szerint mintegy 400 milliárd forintot fordítanak a külföldi utazásra, vagyis összességében a forint árfolyamváltozása jelentősen hat az érintett családok költségvetésére, de a fogadó ország inflációjának mértéke sem elhanyagolható tényező. Horvátországban ez nem jelentős, mindössze 0,7 százalékos, viszont a vendéglátás költségei az elmúlt egy évben 3 százalékkal növekedtek.
Mindezek összesített hatása már – az utazás időtartamát és a család létszámát is figyelembe véve – már több tízezer forintos méretű is lehet. Ez mintegy 5 százalékos drágulást takar. A Törökországba utazók ennél sokkal rosszabbul járnak, nekik akár 10 százalékos többletköltséggel kell számolniuk, akárcsak a Dubajba vagy Thaiföldre látogatóknak. (Ezek az utak dolláralapúak, azonban a forint gyengesége hozzávetőleg azonos mértékben érintette ezt a devizanemet is .) Az euróövezet országait felkeresőknek (Olaszország, ranciaország vagy Görögország), 3–4 százalékkal nőhet az összkiadásuk.
A forint árfolyamváltozása nem volt akkora, amely pótbefizetés elrendelésére késztette volna az utazási irodákat – mondta lapunknak Molnár Judit. Erre csak 8 százalékos növekedés esetén van mód. Ha ez megtörténik, akkor az utas indoklás nélkül lemondhatja a megállapodásukat – fűzte hozzá a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. A pótbefizetés közlésére legfeljebb az utazás megkezdése előtt 20 nappal van mód.