Több milliárd forintos büntetést fizet a Microsoft Magyarország korrupció miatt

Publikálás dátuma
2019.07.22. 20:44
A magyar hatóságok nem találtak bűncselekményt
Fotó: Soós Lajos / MTI
A Microsoft elfogadta azt a 25,3 millió dolláros – 7,3 milliárd forintos - büntetést, amelyet azért kapott az amerikai hatóságoktól, mert lefizetett kormányzati dolgozókat Magyarországon és más országokban is.
A Reuters cikke szerint ebből az összegből mintegy 8,75 millió dollárt (2,4 milliárd forintot) tesz ki a korrupciós ügyek miatt kirótt bűnügyi bírság, ezt teljes egészében a Microsoft Magyarországnak kell kifizetnie. (Az összeg másik részét - 16,55 millió dollárt - a tőzsdefelügyelet rótta ki az óriáscégre polgári kártérítésként.)
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság vizsgálata feltárta, hogy az informatikai vállalat 2013 és 2015 között legalább 14,6 millió dollárnyi (több mint 4 milliárd forintos) nyereséghez jutott korrupciós praktikákkal Magyarországon. Az amerikai nyomozók szerint a magyar Microsoft meg nem nevezett hivatalnokai azt jelentették a központnak, hogy itt csak komoly kedvezményekkel tudják értékesíteni a kormányzati intézményeknél használt szoftvereiket. A magyar közigazgatási szervek ugyanakkor nem közvetlenül a Microsofttól vásárolták meg a licenszeket, hanem közvetítő cégeken keresztül, ezek viszont már 50-60 százalékkal drágábban adták tovább a vállalattól megvásárolt szoftvereket.  Az így keletkezett extraprofitból fizettek le - meg nem nevezett - magyar kormányzati hivatalnokokat, amiért ők Microsoft-termékeket rendeltek. A vállalat egyébként összesen mintegy 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.

A lavinát az indította el, hogy a Microsoft 2013-ban belső vizsgálatba kezdett annak érdekében, hogy feltárják, milyen praktikákat alkalmaznak a leányvállalatok a feltörekvő piacokon. Az anyacég ekkor jött rá, mi folyik Magyarországon, ezért később szerződést bontott a közvetítő cégekkel, illetve több vezető beosztású Microsoft hivatalnokot is elbocsátott. A volt alkalmazottak egy része végül a magyar kormányzati szervekben talált állást, így Sagyibó Viktor volt kormánykapcsolati igazgató is éppen a szoftverbeszerzésekben érintett Miniszterelnökségen kapott miniszteri megbízotti pozíciót. Az ügyben feljelentést is tettek, ám - mint ahogyan azt Polt Péter legfőbb ügyész a szocialista Mesterházy Attila kérdésére elárulta - nem indult vizsgálat, mert a beadványt elutasították bűncselekmény hiányára hivatkozva. Romániában ugyanebben a Microsoft-ügyben több tucat kormányzati személy ellen indult eljárás, és sokakat - köztük minisztereket is - letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Míg tehát a magyar ügyészség nem látott semmiféle problémát, addig maga az anyacég vezetése már tavaly augusztusban elismerte a Wall Street Journalnak, hogy nyomoznak a céggel szemben, és a vállalat „valószínűleg helytelenül járt el”. A lap szerint a Microsoft 2012-től arra törekedett, hogy a magyar kormányzatot lebeszélje a versenytársak szoftvereiről. A cég egyik vezetője, Kevin Turner például személyesen tárgyalt 2012-ben Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki „egy kis csoport cégvezetőt” is hozott magával az egyeztetésre. Ezt követően a szoftverlicenszek értékesítése során is megjelentek az Orbán-család tagjai is, így az érintettek között feltűnt az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, valamint annak testvéréhez, a korábban a NAV informatikai igazgatóságán dolgozó Tiborcz Péterhez köthető cég is.
Korábban lapunk is beszámolt a HCS Experts nevű cégről, amely információink szerint az egyik Microsoft-viszonteladónak is rendszeresen beszámlázott, és amelybe 2015-ben szállt be a miniszterelnöki vő. A vállalat árbevétele ebben az évben megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, egy évvel később pedig Tiborcz István már 389 millió forint osztalékot tudott kivenni belőle.
Lapunk korábbi információi szerint egyébként az unió is vizsgálatra készül a Microsoft-korrupció miatt. Ezt az Orbán kormány a kormányzati megrendelésekben szintén érdekelt SAP és Telekom segítségével, valamint a befolyásos lobbista, Klaus Mangold közvetítésével próbálja elkerülni.
Frissítve: 2019.07.22. 21:38

Hableány-tragédia: még egy nőt keres a rendőrség

Publikálás dátuma
2019.07.22. 19:05

Fotó: Markoszov Szergej
Egy nő a dunai hajóbaleset utolsó, eddig még meg nem talált áldozata – írja a 24.hu.
A portál megkereste a BRFK-t, hogy mekkora erőket mozgatnak meg jelenleg ahhoz, hogy az utolsó koreai áldozatot is megtalálják:
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel, az érintett megyei rendőr-főkapitányságokkal, valamint a koreai tűzoltókkal együttműködve továbbra is eltűntként keresi a május 29-ei hajószerencsétlenség utolsó áldozatát. A keresés kiterjed a folyó teljes, a baleset helyszínétől délre eső 215 kilométeres szakaszára, valamint annak ár- és hullámterületére egyaránt. Naponta átlagosan 8-10 hajóval, a mai napon 8 hajóval folyik a kutatás

- közölte a BRFK, hozzátette: mindaddig folytatják a keresést, amíg reális esély van arra, hogy megtalálják.

A má­jus 29-i balesetet heten élték túl, a Hableányon 33 dél-koreai turista és a 2 fős magyar személyzet tartózkodott.
Szerző

A kút mélyén: Kazahsztán kormánya is jobban tiszteli a törvényeket, mint Orbánék

Publikálás dátuma
2019.07.22. 18:38
Orbán Viktor
Fotó: Geoffroy Van der Hasselt / AFP or licensors
Utolsók vagyunk jogállamiság szempontjából az EU-ban,világszinten pedig Botswana, de a monarchikus Egyesült Arab Emírségek is leköröznek minket.
Kút mélyén a magyar jogállam - írja a Facebook-bejegyzésében a Magyar Helsinki Bizottság. Mindez nem csak szubjektív megállapítás, a jogvédő szervezet a World Justice Project 2018-as adatokat összefoglaló kimutatására alapozva fogalmazza meg a lesújtó véleményt. A vizsgált 126 országból ugyanis a magyar állam csak 57. helyen állt a joguralom szempontjából – olyan országok előznek be minket, mint Botswana, Jordánia vagy a női egyenjogúságot sci-fiként kezelő Egyesült Arab Emírségek. 
Még elkeserítőbb a helyzet, ha azt nézzük, hogy az adott ország kormánya mennyire elkötelezettje a helyi törvényeknek és jogállami intézményeknek. Ezen listán a 103. helyen állunk:
a konkrétan diktatúrának számító Kazahsztán, de Nigéria és Banglades vezetése is jogkövetőbbnek számít a felmérés alapján, mint az Orbán-kormány.

A civil jogok összesítésében pedig 93. helyet foglaljuk el a 126-ból. Ez alapján talán nem meglepő, ha a magyar állam a Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival és Észak-Amerikával összevetve is az utolsó helyen áll jogállamiság szempontjából. 
Egy képen a magyar jogállamiság helyzete, a World Justice Project felmérésében
Fotó: Facebook/Magyar Helsinki Bizottság/ World Justice Project
„Lehet háborgó kormányközleményt írni vagy cikket, blogposztot rendelni. Hisz, nyilván, a tükör a hibás, nem a kormányzat jogállami teljesítménye pocsék” – jegyzi meg a felmérést idézve,  keserű iróniával a Magyar Helsinki Bizottság. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.22. 21:20