Emléktáblát állítanak a klímaváltozás miatt elsőként eltűnt gleccsernek Izlandon

Publikálás dátuma
2019.07.23. 10:20

Fotó: MICHAEL PORTILLO / AFP
Az augusztusban leleplezett plaketten egy jövőnek címzett levél olvasható, amelyben az áll: a gleccserstátuszát elvesztett jéghegy sorsát a következő kétszáz évben várhatóan az összes követni fogja.
Emléktáblát emelnek az első gleccsernek, amelyik a globális felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon, a plakettet augusztusban leplezik le kutatók. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így 
elvesztette gleccserstátuszát,

és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.
A houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson tartják majd a szertartást augusztus 18-án Borgarfjördurnél – írja internetes oldalán a The Guardian. Az emléktáblán egy jövőnek címzett levél olvasható: 
„Az Ok az első izlandi gleccser, amely elveszítette gleccserstátuszát. A következő 200 évben várhatóan az összes gleccserünk követni fogja ezen az úton. Ez az emléktábla annak elismerése, hogy tudjuk, mi történik és mit kellene tenni. Csak ti tudjátok, hogy meg is tettük-e.”

A dátum alatt a 415 ppm CO2 szavak állnak, amelyek a légkörben az idén májusban mért rekordértékre utalnak: a légkör szén-dioxid-koncentrációja meghaladta a 415 ppm-et (milliomod térfogatrész). A gleccser a hivatalos definíció szerint olyan összefüggő, állandó jégtömeg, amelynek tömege telente nagyobb mértékben gyarapszik, mint amennyit nyáron csökken és saját súlya alatt folyamatosan mozgásban van. Ha ez megszűnik, akkor „holt jégről” van szó.
Cymene Howe, a Rice Egyetem antropológusa szerint ez az első plakett, amelyet egy klímaváltozásnak áldozatul esett gleccsernek emelnek a világon. Hozzátette: az esemény hangsúlyozása talán felhívja a figyelmet a veszteségre. „Ezek a jégtestek a bolygó legnagyobb édesvízraktárai. Bennük a légkör története van lefagyasztva” – mondta. Az Okjökull sorsában „osztozni fog Izland összes gleccsere, hacsak nem csökkentjük radikálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét”.
A bolygó legészakibb régiója kétszer akkora sebességgel melegszik, mint a többi területe, ennek következtében az idei június a valaha mért legmelegebb volt. Kutatók szerint elkerülhetetlen, hogy az északi-sarkvidéki hőmérséklet erőteljesen megemelkedjen, ami nagy valószínűséggel fordulóponthoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy a jégtakarók olvadása visszafordíthatatlanná válik, tehát az iparosodás előtti klímára való visszatérés sem stabilizálná már a jégtakarót.
Szerző

WWF: Magyarország fokozott veszélyben van

Publikálás dátuma
2019.07.22. 16:58

Fotó: PHILIPPE DESMAZES / AFP
Az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait - derül ki a WWF új jelentéséből.
Az utóbbi időben Európa-szerte súlyos aszályok nehezítik meg az emberek életét. Idén nyáron Franciaországban és Németországban a kormányok vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be a rendkívüli szárazságok kezelésére. Az aszálykárokat azonban kizárólag a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet csak csökkenteni - írta a WWF Magyarország közleményében.
A WWF új jelentése szerint az EU-s országok nem megfelelő vízgazdálkodása tovább súlyosbítja az aszályok okozta károkat. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez még sebezhetőbbé teszi őket. A tagállamok ráadásul továbbra is gyengíteni szeretnék a Víz Keretirányelvet, a vizek védelmét célzó uniós jogszabályt.
A rossz vízgazdálkodási gyakorlatok következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátás, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben birkóznak meg az éghajlat változásával. A WWF jelentése rámutat, ha az egyes tagállamok átültetnék a saját gyakorlatukba a Víz Keretirányelvet, az a helytelen vízgazdálkodást is orvosolhatná. A jogszabály egyik fő célja az aszályok hatásainak mérséklése, valamint annak biztosítása, hogy az édesvízi ökoszisztémák kellően tudjanak alkalmazkodni az éghajlat-változáshoz, és száraz időszakokban is jó minőségű vizet tudjanak biztosítani.
Az aszályok gyakoriságának várható változása Európában
Fotó: WWF Magyarország
A legfrissebb adatok szerint már Európa legészakibb országai – a Baltikum államai vagy Svédország – is ki vannak téve a szárazság pusztításának. Ennek ellenére Európa vízkészleteire nem vigyázunk kellőképp: 60 százalékuk jelenleg sincs jó ökológiai állapotban, ráadásul nincs olyan európai folyó, amelyet ne szabdalnának fel duzzasztógátak. Pedig az aszályok és a hőhullámok azokat az édesvízi ökoszisztémákat sújtják leginkább, amelyek nem egészségesek. A Víz Keretirányelvnek megfelelően 2027-re minden víztestnek jó ökológiai állapotba kellene kerülnie, de a tagállamok jelenlegi hozzáállása ehhez kevés - áll a közleményben. 

Magyarország fokozott veszélyben van

Magyarországon az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra kell számítani. A Duna-Tisza-közi Homokhátságon az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a területet már a félsivatagos övezetbe sorolta.
Az aszálykárok csökkentésére az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése már nem elég, tavaly több nemzetközi példából is látszott: tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak.
“Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll. Egyre több olyan helyet kell biztosítanunk tehát, ahol kisebb tavak, vizesélőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet. Ezzel csökkenthetjük az aszályok súlyosságát, miközben új életet adhatunk tájainknak és új gazdasági lehetőségeket fedezhetünk fel” – hangsúlyozta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. 
Szerző

Helikopterrel költöztetnek kőtorlaszban elakadt lazacokat Kanadában

Publikálás dátuma
2019.07.22. 13:44

Fotó: Tobias Bernhard Raff/Biosphoto / AFP
Több ezer lazacot szállítanak helikopterekkel ívóhelyükre a kanadai Brit Kolumbia tartományban, mert a földcsuszamlás elzárta útjukat a Fraser folyóban.
Az illetékesek júniusban észlelték, hogy kövek torlaszolták el a Fraser folyó egy szakaszát, és a halak nem tudják megközelíteni ívóhelyüket. Mivel a lazac a kanadai őslakosok fontos élelemforrása, létfontosságú, hogy ívásra felúszhassanak a folyón. A szakemberek nem tudják, hogy hány hal útját zárták el a kövek, úgy vélik, alig 700 jutott keresztül az érintett területen.
Jonathan Wilkinson halászati miniszter közölte, hogy a kormány éjt nappallá téve dolgozik, hogy segíthessenek a halaknak. Megpróbálták a folyóba tornyosult nagyobb köveket elmozdítani, hogy a halak átúszhassanak az érintett szakaszon, de ez az akció túl veszélyes volt az emberek számára. A szakemberek jelenleg egy kisebb tavat alakítanak ki a kőomlás térségében, hogy felfogják a halakat, onnan átemelik őket 780-2700 literes tartályokba, amelyeket helikopterek fognak elvinni a folyó másik szakaszára – adta hírül a BBC News honlapja. A halakat nyomkövetővel is ellátják, hogy az útjukat figyelni tudják.  
Szerző
Témák
lazac Kanada