Több mint 32 millióért vett szuperkötvényeket Trócsányi László

Publikálás dátuma
2019.07.23. 10:58

Fotó: Népszava
Az európai parlamentbe távozó igazságügyi miniszter rendesen bevásárolt.
A kormányból távozóban leadta frissített vagyonnyilatkozatát Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, ebből pedig kiderül, hogy alaposan bevásárolt a júniusban bevezetett a „szuperkötvényből”, a Magyar Állampapír Pluszból. Trócsányi 32 612 000 forint értékben birtokol MÁP Pluszt, mégpedig felerészben. Ebből arra lehet következtetni, hogy valamelyik alapon keresztül vásárolt be – írja az mfor.hu. A MÁP Plusz sikeréből a portál szerint ezek alapján a kormányzatban is részesedni akarnak és azt is érdekes lesz megfigyelni az újabb vagyonnyilatkozatokban, hogy mennyien ugrottak rá a politikai elitből erre a befektetésre. Az ötéves futamidejű papír átlagban évi csaknem 5 százalékos hozama kiemelkedik a kockázatmentesebb befektetési kínálatból.
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 12:07

Nő a nyugdíj-kiegészítés

Publikálás dátuma
2019.07.23. 10:30
Mind a gazdasági növekedés, mind az infláció magasabb a korábban tervezettnél
Fotó: Shutterstock
A kormány év végén várható kiköltekezésének anyagi hátterét a gazdasági növekedés és az infláció teremti meg.
Rég nem látott kedvező helyzetben van a magyar államháztartás: a Pénzügyminisztérium adatai szerint az első félévben „mindössze” 390 milliárd forint volt a hiány. Ez az egész évre tervezett közel ezermilliárd forint 39 százaléka, vagyis jóval kedvezőbb az időarányosan elvárható 50 százaléknál. Hogy mennyire alacsony az összeg, jól jelzi, hogy tavaly ilyenkor már az 1500 milliárdot közelítette, ami az év végéig csak 25 milliárd forinttal nőtt. A kedvező helyzetre utal, hogy ennél kisebb féléves hiányt utoljára – egyébként az első Orbán-kormány ideje alatt – 2001-ben mutatott az állam: az összeg akkor 139 milliárdra rúgott. Az államháztartási folyamatokat segíti, hogy a tervekhez képest mind a gazdasági növekedés, mind az infláció magasabb a korábban tervezettnél. Mind a két tényező az állami bevételeket növeli. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint a költségvetés adó- és járulékbevételei az idén 319 milliárd forinttal lesznek magasabbak a tervezettél - olvasható költségvetési jelentésükben. Ebbe már beleszámolták azt a 118 milliárd forintot, ami a szociális hozzájárulási adó július 1-i, két százalékpontos csökkentése miatt esik ki a társadalombiztosítási alapok költségvetésből. A titok az, hogy a lakosság közel 400 milliárd forinttal több adót fizet be a magasabb jövedelmek és a nagyobb fogyasztási kiadásai miatt. Az MNB becslése szerint csak a jövedelmek, illetve a pörgő lakáspiac illetékbevételei nyomán a magánszemélyek befizetéseiből 50 milliárdos többlet keletkezik a költségvetésben. Így az idén a lakosságtól 2658 milliárd forint folyik be az államkasszába. (Ezzel szemben áll a cégek 1440 milliárdja.) De a kormány oldaláról nem a személyi jövedelemadó és az illeték, hanem a lakossági fogyasztás, pontosabban az azzal összefüggő áfabevétel az igazi főnyeremény. Az év végéig fogyasztási adókból 369 milliárd forintos pluszbevétel keletkezik terven felül. Ez részben a nagyobb költésének, másrészt a gazdaság fehéredésének köszönhető. Az MNB szerint idén uniós támogatásokból mintegy egymilliárd euróval (332 milliárd forinttal) kevesebb érkezik Brüsszelből, mint amivel a kormány számol. Ez az összeg még így is 1162 milliárd forintot tehet ki. Az első féléves adatok szerint az uniós bevételek esetleges részleges elmaradása miatt a kormány kivár a költekezéssel. A féléves pénzügyminisztériumi tényadatokból jól látható, hogy az államháztartás első félévi kiadásai 10 498 milliárd forintra rúgtak, ami mindössze 14 milliárd forinttal volt magasabb a a tavalyi első félévesnél. A bevételek ugyanezen idő alatt 1044 milliárd forinttal nőttek. A kormány - az előző évekhez hasonlóan - az év végén minden bizonnyal nagyobb költekezésbe kezd. Ehhez idén meg is lesz a mozgástere. Az MNB már idézett költségvetési jelentése egy várható pluszkiadást azonosított: az idei nyugdíjkiadások 73 milliárd forinttal magasabbak lesznek a tervezettnél. Az idei büdzsét ugyanis 2,7 százalékos inflációval és 4,1 százalékos várható gazdasági növekedéssel tervezték. Ennek értelmében az év elején a pénzromlással megegyező mértékben, vagyis 2,7 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Az eddigi tények szerint ennél gyorsabb lesz idén az árak emelkedése. Az MNB 3,2 százalékos inflációt jósol. Emiatt novemberben egy összegű, fél százalékos – januárig visszamenőleges - nyugdíjkorrekció várható, ami pluszkiadással jár. A magasabb gazdasági növekedés miatt - amit az MNB idén 4,3 százalékra vár - a novemberi nyugdíjprémium összege is magasabb lesz. Az MNB becslése szerint a két tétel együtt 73 milliárd forintos többletkiadással jár.
Szerző

Prágában és Pozsonyban is magasabbak a fizetések, mint Budapesten

Publikálás dátuma
2019.07.23. 10:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Óriási a különbség a magyar fővárosban és a Debrecenben élők bére között is.
A platy.sk és a paylab.com portál készített egy elemzést, melyből kiderült, hogy Prágában a bruttó bér átszámítva 1684 euró, Pozsonyban pedig 1619,14 euró – ehhez képest Budapesten 1503,08 euró. Az elemzést készítő ügynökségek arra is rámutattak, hogy Csehországban tapasztalni a legkisebb eltéréseket a fizetések között – írja az infostart.hu.
  • Prága és Brünni között 221 euró az eltérés bruttó bérek szempontjából,
  • Pozsony és Kassa között 339 euró,
  • és Magyarországon még nagyobb a különbség, Budapesten átlagban 405 euróval keresnek többet, mint a második legnagyobb városban, Debrecenben.
Kassán az összes munkakörben jóval kevesebbet lehet keresni, mint a fővárosban. Kassán a diplomások keresnek annyit, mint Pozsonyban az érettségizettek vagy azok, akik szakosító képzést végeztek – írja a platy.sk, amely arra is rámutatott, hogy 
Szlovákiában csupán három és félszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul keresők fizetése között.

Szerző
Témák
fizetés Budapest