Yadnya Kasada Festival In Indonesia
Fotó: Suryanto Putramudji / Suryanto Putramudji/NurPhoto

Már a feljutás is életveszélyes Jáva legnagyobb vulkánjára, mégis ezrek másznak fel rá, mert így szokás

Az egy hónapos Yadnya Kasada fesztivál keretein belül minden éveben tömegek indulnak a Mount Bromo vulkánra, hogy a bőség, szerencse és gyermekáldás reményében áldozatot mutassanak be a hegynek.

Szerző

Megosztás
Indonéziában, Jáva szigetének keleti részén található a 2329 méteres Mount Bromo, a Tengger hegység legfiatalabb, és Jáva szigetének egyik legnagyobb aktív vulkánja
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A vulkán egy nagy kiterjedésű homokos síkság, az úgynevezett homoktenger közepén található. A környéken mintegy 90.000 ember otthona húzódik meg, a lakosok kisebb része hindu, míg többségük az indonéz szigetvilágra jellemzően muzulmán
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A fesztivál rendezője a Pura Luhur Po hindu templom, mely a "homoktengerben" található, ahol összegyűlnek áldást kérni, aztán elindulnak bemutatni az áldozatot
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Menet közben többször van lehetőség megállni imádkozni
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A Tengger hegység lakó úgy tartják, hogy Brawijaya király lánya és az ő férje az őseik
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
A királyi párnak nem született gyermeke, ezért felmásztak a hegy tetejére és a hegy istenéhez könyörögtek, aki gyermekeket ígért nekik, azzal a feltétellel, hogy legkisebb gyermeküket fel kell áldozzák neki, és a vulkánba kell taszítaniuk
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Hogy elkerüljék fogadalmukat, 25 gyereket nemzettek, ám az isteni harag mégis elvette tőlük legkisebb fiukat
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
A helyiek azóta engesztelésül és a szerencse reményében áldozatokat mutatnak be a hegynek
Fotó: AMAN ROCHMAN / AFP
A vulkán aktív, ezért különösen veszélyes felmászni a kráterig
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
Az áldozat jellemzően élő állat vagy zöldség, gyümölcs
Fotó: Surya Saujana / AFP
Egész családok indulnak útnak a kráterre
Fotó: Suryanto Putramudji / AFP
A Tengger hegyi emberek az egykor hatalmas Majapahit királyság leszármazottjainak valják magukat, mely uralta indonéziát és Délkelet-Ázsia egy részét a 13. és a 15. század között
Fotó: JUNI KRISWANTO / AFP
Sokan egészen leereszkednek a meredek kalderába, hogy a mások által bedobott áldozatot lekapják, mert szerintük szerencsét hoz
Fotó: Suryanto Putramudji / AFP
Van, hogy kecskét vagy marhát vezet fel valaki
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Ezt a szokást is, mint annyi mást világszerte, felfedezte magának a turizmus, ezért évről évre nehezebben jutnak fel akiket a hitük vezet a hegyre
Fotó: Nugroho Hadi Santoso / AFP
Fotó: Röhrig Dániel

Krisnás esküvőn is lassan készülődik a menyasszony

Minden évben három napig vendégül látják a magyarországi Krisna-tudatú hívők Somogyvámoson a kultúrájuk iránt érdeklődőket. Az legnagyobb hazai dohányfüst- és alkoholmentes vegetáriánus fesztivál leglátványosabb programja a hagyományos védikus esküvő, amelynek minden mozzanata jelentéssel bír.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.07.23. 17:14
A védikus esküvő a három napos búcsú leglátogatottabb programja
Fotó: Röhrig Dániel
Vinitá Déví Dászí és Ísvara Krisna Dász öt éve találkoztak egymással először a Bhaktivédanta Hittudományi Főiskolán
Fotó: Röhrig Dániel
Hindu hagyomány szerint az ifjú pár almával eteti meg a szarvasmarhákat. A védikus kultúra alapjaihoz tartozik a tehénvédelem, a tehenekről való gondoskodás
Fotó: Röhrig Dániel
Az esküvő előtti este a pár közös meditálásba kezd, a Krisna-tudatúak mindent igyekeznek több szinten is megélni
Fotó: Röhrig Dániel
Vacsora Ísvara édesanyjánál, aki 25 éve él a somogyvámosi völgyben
Fotó: Röhrig Dániel
A vőlegény a ceremónia napján a szertartásig nem láthatja leendő feleségét, marad ideje meditálni
Fotó: Röhrig Dániel
Az esküvőre itt is napokig készülnek, minden dísz és kellék kézzel készül
Fotó: Röhrig Dániel
A búcsút és az esküvőt minden évben július 3. hétvégéjére időzítik, az aratás utáni, és Krisna születésnapja előtti időszakra
Fotó: Röhrig Dániel
Ísvara tilakot fest a homlokára, amely indiai szent folyókból kinyert agyagból készül
Fotó: Röhrig Dániel
A menyasszonyt két napig készítik fel a segítői az esküvőre
Fotó: Röhrig Dániel
Először Krisna és Rádhá, az isteni pár láthatja a menyasszony arcát, csak utána a vőlegény, ezért vörös fátylat terítenek a fejére
Fotó: Röhrig Dániel
A menyasszony itt csokor híján virágfüzért dob a hajadonok közé
Fotó: Röhrig Dániel
Tűzáldozat során az ifjú pár ígértet tesz Istennek és egymásnak is, hogy együtt maradnak életük során
Fotó: Röhrig Dániel
A hagyomány szerint Rádhá, Krisna kedvese volt az első, aki megfürödhetett a színekben. A holi neki állít emléket és a résztvevők félretéve a sérelmeket nyitott szívvel fogadják egymást
Fotó: Röhrig Dániel
Ísvara és Vinitá megkezdik immár közös életüket
Fotó: Röhrig Dániel
Fotó: NASA / AFP

„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt” – 50 éve lépett ember a Holdra

1969. július 16-án 14:32-kor (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba a Cape Canaveralen található Kennedy űrközpontból az Apollo-11 három fős legénysége, és 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Nyugalom Tengerén, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.07.20. 13:17
A három fős legénység: Neil A. Armstrong - parancsnok, Michael Collins - parancsnoki egység pilóta és Edwin E. Aldrin Jr. - holdkomppilóta
Fotó: NASA / AFP
Az Apollo–11 minden korábbinál bonyolultabb expedíciónak készült, így Armstrongéknak a legkomplexebb tréningprogramon kellett átesniük a normál űrhajós kiképzés mellet
Fotó: Project Apollo Archive
A leszállás helyét a Lunar Orbiter-program műholdjainak képei alapján határozták meg. A holdfelszín 99%-át lefényképezték
Fotó: NASA / AFP
Az Apollo–11 startprocedúrája műszaki értelemben 1969. május 20-án, két nappal az Apollo–10 startját követően kezdődött, ekkor szállították ki a kész rakétát a VAB összeszerelő csarnokból a 39A indítóállásba az 1-es számú Mobil Indítótoronnyal
Fotó: Project Apollo Archive
A 28 órás hivatalos és a 40 óra 2 perces valós időtartam között egy hat és egy fél órás tervezett visszaszámlálási szünet volt, amelyből a hosszabbik szünet végül 11 óra 32 percesre húzódott el
Fotó: NASA
Az űrhajósok 2 óra 40 perccel indulás előtt foglalták el helyüket az űrkabinban
Fotó: AFP
1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba a Kennedy űrközpontból az Apollo-11 legénységét szállító Sturn V. rakéta
Fotó: NASA / AFP
Nem csak Spiro Agnew alelnök és Lyndon B. Johnson korábbi elnök figyelte a kilövést, szinte az egész világ együtt követte az eseményeket
Fotó: AFP
Másfél Föld körüli keringést és az ellenőrzést követően három napig repültek a Hold felé, majd Hold körüli pályára álltak
Fotó: NASA
A leszállást végző parancsnok és holdkomppilóta a 10. keringés során mászott át a holdkompba és kezdett az üzembe helyezéshez. A leszállás érdemi része a 13. keringésben kezdődött
Fotó: Project Apollo Archive
Armstrong és Aldrin felvetette,hogy felesleges pihenni, inkább engedélyezze az irányítás a holdsétát rögtön, a tervezettnél előbb. Az irányítás rövid gondolkodás után engedélyt adott
Fotó: NASA
Armstrong mászott ki először és a létra leengedésével aktiválódott a felszerelt kamera, elkezdődött az élő közvetítés. A leszállástól 6 óra telt el az ajtó kinyitásáig
Fotó: NASA / AFP
Ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"
Fotó: NASA
Varázslatos sivárság - mondta Aldrin, mikor ő is engedélyt kapott a kiszállásra
Fotó: NASA
Aldrin a mozgással ismerkedett elsőként, a kamera és a holdkomp között kellett járnia, majd futnia, mivel a műveleti terv rárótta a mozgás tanulmányozását feladatul. Armstrong fényképezett, ekkor készültek a leghíresebb fotók
Fotó: NASA / AFP
A MESA-ból kipakolták a felszereléseket és megkezdődött a felszíni munka
Fotó: NASA / AFP
A mintagyűjtés és a berendezések beüzemelése után kitűzték a zászlót
Fotó: NASA / AFP
"Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében"
Fotó: NASA
Nem várt eseméyn történt, a munkát hátráltatva Richard Nixon elnök jelentkezett be telefonon
Fotó: NASA
Pihenés után 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodást követően az Eagle simán felszállt, majd dokkolt a Columbiával. Collins egy napja egyedül repült és várta a visszatérést
Fotó: NASA / AFP
10 órát pihentek, majd vissza indultak. Az Apollo–11 1969. július 24-én 16:50:35-kor (UTC) a Csendes-óceánban landolt a Johnston-atolltól 380 kilométerre délre, 8 nappal és 3 órával a felszállás után
Fotó: NASA / AFP
A kabinajtó kinyitásának pillanatától karanténba helyezték a három holdutazót, majd Pearl Harborba vitték őket. Armstrongék csak Houstonban, egy külön erre a célra létrehozott épületben, a Lunar Receiving Laboratory-ban szállhattak ki
Fotó: NASA / AFP
A karantén alóli felmentést követően az űrhajósok útja New Yorkba vezetett, ahol egy fergeteges parádéban hajtattak végig nyitott kocsijaikban
Fotó: Mario De Biasi / AFP/Leemage