Érden teljes az ellenzéki választási szövetség

Publikálás dátuma
2019.07.24. 10:05
Csőzik László
Fotó: Csőzik László Facebook oldala
A Fideszen és csatolt részein kívül mindenki összefogott a várost irányítók leváltására.
Közös polgármesterjelölttel és minden körzetben egyetlen egyéni jelölttel készülnek a Fidesz megdöntésére az ellenzéki pártok Érden. Csőzik László polgármesterjelölt és a 12 képviselőjelölt mögött álló választási szövetség tagja
  • a Civil Érdek, Érdi Bőtermő, Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület (Meggyesek),
  • a DK,
  • a Jobbik,
  • a Közéleti Kerekasztal,
  • az LMP,
  • az MSZP,
  • a Mindenki Magyarországa Mozgalom,
  • a Momentum.
Hosszas egyeztetések és néha hihetetlen kompromisszumokon keresztül sikerült eljutni oda, hogy a város történetében először mindenki egy csapatot alkot, egy közös célért dolgozik - értékelte a szövetség létrejöttét dr. Csőzik László ügyvéd, a közös polgármesterjelölt. A programunk közös munka eredménye, amit ráadásul egy teljesen független, a városhoz és az itt élők igényeihez közel álló igazi civil ember koordinál velünk, a szövetséggel szorosan együtt dolgozva – tette hozzá. A program főbb kérdései a megoldásra váró helyi ügyekre fókuszálnak, úgy is, mint az átlátható, számon kérhetően működő város, a közlekedési hálózat, a képviseleti rendszer megnyitása az itt élők számára, vagy például a jelenleg elhanyagolt szociális kérdések területén. 
Szerző

Vidéken is csak egy maradhat, de nem mindenhol zökkenőmentes az ellenzéki együttműködés

Publikálás dátuma
2019.07.24. 09:35

Fotó: Tóth Gergő
A nagyvárosok zömében már megnevezték az ellenzék közös polgármester-jelöltjeit, de van, ahol még folyik az alkudozás.
Vannak olyan vidéki városok, ahol már hónapok óta tárgyalnak az ellenzéki pártok, de még mindig nem sikerült megtalálni a közös polgármester-jelöltet. Máshol - főként ott, ahol már több ciklus óta vezeti a települést ellenzéki politikus, vagy épp időközi voksoláson futott be erős támogatottsággal – nagyobb vita nélkül „lemeccselték” a neveket. Korábban megírtuk, hogy a 23 megyei jogú város kétharmadában már megszületett megállapodás a közös ellenzéki polgármesterjelöltről, most pedig lapunk azokat a városokat gyűjtötte egybe, ahol már kiderültek a konkrét nevek, vagy közel kerültek a megegyezéshez, illetve ennek híján is ringbe száll egy-egy jelenlegi, sikeres városvezető. Ajkán a hat ellenzéki párt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP a Közösen Ajkáért Egyesület színeiben indul az őszi önkormányzati választásokon. Az ellenzéki pártok a polgármesteri posztért Schwartz Bélát indítják, aki 17 éve vezeti a várost, öt éve az MSZP színeiben nyert.
Baján már hetekkel ezelőtt megszületett az ellenzéki egyezség, s a Fidesz „nyugdíjazására” szövetkező erők polgármesterjelöltje Nyitrai Klára középiskolai angoltanár lesz. Ő egyébként 1993-ig a Fideszhez kötődött, aztán tőlük kilépve sokáig nem politizált, majd a Momentum színeiben tért vissza a közéletbe.
Balmazújvárosban tavaly fölényesen nyerte meg az időközi polgármester-választást a baloldali Hegedűs Péter, miután a térség erős embere, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő egy ismeretlen jelölt mögé állt be királycsinálóként. Hegedűs személye információink szerint az ellenzéki pártoknak elfogadható, így újra ő száll ringbe a posztért.
Berettyóújfaluban Zákány Zsolt orvos az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje: őt két éve azért hurcolták meg kormányoldalról, mert ellenezte, hogy a városban börtönkórház épüljön, szerinte ugyanis emiatt elegendő munkaerő híján veszélybe kerül a térség egészségügyi ellátása.
Cegléden az ellenzéki erők – Jobbik, MSZP, Momentum, LMP – a Czigle Polgári Érdekvédelmi Egyesülethez csatlakoztak, s megállapodtak arról, hogy indulása esetén Csáky Andrást támogatják polgármesterként. Csáky úgy nyilatkozott, függetlenként indul, ha indul, s erről később tájékoztatja a nyilvánosságot.
Dombóváron 2014-ben is az ellenzék győzött, s most is erősnek látszik a Szabó Loránd, polgármester által vezetett ellenzéki csapat.
Esztergomban, ahol 2010 és 2014 között Tétényi Éva személyében független polgármester irányította a várost, nem lesz könnyű dolguk az ellenzéki pártoknak, hiszen a Fidesz-KDNP nem a jelenlegi városvezetőt, Romanek Etelkát indítja, hanem a Mol-vezér Hernádi Zsolt fiát, Hernádi Ádámot. Ráadásul az összefogás jelöltje, Cserép János személye erősen megosztja a közvéleményt.
Kazincbarcikán az MSZP, Párbeszéd és a DK már beállt a jelenlegi polgármester, Szitka Péter mögé, akinek szavai szerint jól haladnak ez ügyben az egyeztetések a Momentummal is.
Gödöllőn a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Momentum és a Szolidaritás Ellenzéki Demokratikus Kerekasztalt alakított, hogy megegyezzenek a közös indulásról, ám úgy tudjuk, a Gödöllői Lokálpatrióta Klub minden körzetben saját jelöltet állít, s a regnáló városvezető, Gémesi György személyében polgármester-jelöltje is akad. 
Gyöngyösön még huzakodik az ellenzék, hogy ki legyen a közös jelölt: úgy tudjuk, a jelenlegi városvezető, az MSZP-ből tavaly februárban kilépett Hiesz György függetlenként mindenképp ringbe szál, akkor is, ha nincs mögötte teljes összefogás, s úgy tudjuk, élvezi korábbi pártja támogatását is. Hajdúdorogon igazán csak az MSZP van jelen ellenzéki pártként, így nem is volt kérdés, hogy itt a mostani szocialista polgármester, Csige Tamás „újrázik”. Hatvanban a korábbi MSZP-s polgármester, majd országgyűlési képviselő Érsek Zsolt neve már nyilvánosságra került polgármester-jelöltként, de információink szerint ez a meccs még nem lefutott, s a napokban egy közvélemény-kutatáson is megmérik a lehetséges jelöltek támogatottságát. Jászberényben már tavaly december óta egyeztetnek a pártok, mégsincs végleges megállapodás. Ezt a várost a Jobbik szeretné „elvinni”, itt ugyanis elég erős a helyi emberük, Budai Lóránt támogatottsága. Komlón már megegyezett az ellenzék, s mind a nyolc választókerületben a Komló Összeköt Egyesület mögé sorakoznak fel a Fidesz leváltására szövetkezett pártok, akiknek polgármesterjelöltje Ferenczy Tamás, vállalkozó. Mátészalkán is teljes ellenzéki összefogás alakult ki Vékony Miklós, a Mátészalkáért-TESZ polgármesterjelöltje mögött. Nagykanizsán az Éljen Városunk! Egyesület jelöltjét, Hári Tibor ügyvédet támogatja az ellenzéki összefogás az őszi polgármester-választáson. Nagykőrösön az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a Momentum, a DK, az LMP, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Jobb Nagykőrösért polgármesterjelöltje a Jobbik helyi elnöke, Zágráb Nándor lett. Az ellenzékiek arról is megállapodtak, hogy mind a nyolc egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak a kormánypárti indulóval szemben. Orosházán a Közösen Orosháza Városáért civil szervezet címere alatt megy harcba ősszel valamennyi ellenzéki párt. A szervezet polgármesterjelöltje a jobbikos Szabó Ervin ügyvéd. Ózdon a szintén jobbikos Janiczak Dávid mögött először teljes ellenzéki konszenzus alakult, később azonban a DK kihátrált, mondván: a jelenlegi polgármester „széles körben köztudott korábbi neonáci megnyilvánulásai miatt támogatói nem vehetnek részt az ő jelölésében, megválasztásának támogatásában”. Ez egyfajta országos központi döntés volt a DK részéről, s helyi forrásokból úgy értesültünk, hogy a párt ózdi szimpatizánsainak továbbra is elfogadható Janiczak személye. Pakson a Süli János villamosmérnök, az atomerőmű volt vezetője irányításával összeállt ellenzéki team öt éve fölényesen nyert, ám Süli átállt a Fidesz oldalára, miután 2017-től ő lett az erőmű újabb blokkjainak megépítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az erőmű bővítésében érdekelt Duna parti városban az ellenzéknek gyakorlatilag nincs már hangja. Pápán, a házelnök Kövér László, valamint Gyurcsány Ferenc városában a DK, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd helyi szervezetei állapodtak meg az együttműködésben, s megegyeztek, közös polgármester-jelöltet állítanak: Grőber Attilát kérték fel. A történelem és filozófia szakos tanár öt éve az MSZP-Együtt-PM színeiben indult a városvezetői posztért. Rajta kívül az egyéni körzetekben is közös jelölteket állít az ellenzék. Polgáron az eddigi népszerű DK-s városvezető, Tóth József indul újra, s úgy tudjuk, más ellenzéki pártok is elfogadták a személyét. Sajószentpéteren is meglehetősen erős a várost 2006 óta folyamatosan irányító szocialista Faragó Péter beágyazottsága, itt sem volt kérdés, hogy az ellenzék nem keres másik jelöltet, hanem mögé áll be. Sárváron a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom Vas megyei koordinátora, Németh Zsolt lett az összefogás polgármester-jelöltje. A Híd a Jövőnkért Egyesület meglehetősen széles réteget tudott megszólítani, támogatója többek között a megyei közgyűlés korábbi fideszes elnöke, Markó Péter is. 
Siófokon a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom beállt a regnáló független polgármester, Lengyel Róbert mögé. A 2014-ben a kormánypárti Balázs Árpádot országos meglepetést okozva legyőző, ám kormánypárti testülettel együttdolgozni kénytelen városvezető a Becsülettel Siófokért Egyesület színeiben méreti meg magát újra, ám ezúttal szervezete mind a nyolc körzetben saját jelöltet állít, akik ellen az ellenzéki pártok nem indítanak jelölteket. Szentendrén Fülöp Zsoltot, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület civil szervezet képviselőjét támogatják a polgármester-választáson az ellenzéki pártok, melyek képviselőjelöltjei szintén a TESZ jelöltjeként indulnak, ahogyan a párton kívüli civilek is. Szentgotthárdon a Közösen Szentgotthárdért Egyesületben tömörülnek az ellenzéki pártok. Hat képviselő-jelöltjüket már bemutatták, polgármester-jelöltjük megnevezését e hónap végére ígérték. Szigetváron már öt éve is legyőzték a Szigetvárért Egyesület jelöltjei a kormánypárti aspiránsokat. A város ellenzéki fészekként is működőképes maradt (sőt, a korábbinál több pályázati támogatáshoz jutott). Az egyesület immár maga mögött érezheti a teljes baloldal, a Jobbik és Momentum támogatását. A jelenlegi polgármester, Vass Péter, állatorvos újra harcba indul, s ő biztos abban, hogy városában az ellenzék újra győz majd. Tapolcán az Egységben Tapolczáért Egyesületben állt össze az ellenzék, amely a jelenlegi városvezetőt, a jobbikos Dobó Zoltánt indítja polgármesternek. Az ellenzéki pártok támogatásával minden körzetben saját jelölteket is állít a civil szervezet, s tárgyalnak közös listáról is.

Rákdiagnózisoknál fordul elő a legtöbb hiba

Publikálás dátuma
2019.07.24. 09:00
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
Az elkerülhető halálozás nagy része diagnosztikai tévedésekből ered – derül ki egy friss amerikai vizsgálatból. Azt, hogy Magyarországon milyen ez az arány, csak megbecsülni lehet, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák.
Az Orvostovábbképző Szemle ismertette néhány napja a Diagnosis című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyet a Johns Hopkins intézet kutatói készítettek a diagnosztikai tévedésekről. Az elemzés 400 ezer olyan per adatait dolgozta fel, amelyek szakmai szabályszegésről is ítéletet mondtak. Az Egyesült Államokban az ellátással összefüggésben évente 40-80 ezren halnak meg, és ezeknek az eseteknek a jelentős hányada kapcsolódhat diagnosztikai tévedésekhez. Az amerikai kutatók téves kórisméből fakadó károsodásnak tekintették, ha késve, vagy egyáltalán nem kezelték a bajt, vagy olyan betegséget kezeltek, amely nem állt fenn a páciensnél. Az idézett tanulmányban 11 592 diagnosztikus problémát vizsgáltak, amelyek csaknem kétharmada (7149 eset) tartozott a leggyakrabban tévesen megítélt három betegséghez. A daganatos megbetegedéseknél fordul elő a tévedések 37,8 százaléka, az érrendszeri problémáknál a 22,8 százaléka, illetve a fertőzéseknél a 13,5 százaléka. – A becsült amerikai évi 40-80 ezer elkerülhető halálozás a mi lélekszámunkkal arányosítva 1200-2400 esetnek felelne meg, ennek jelentős hányada valószínűleg diagnosztikai problémák miatt következik be – segít az amerikai adatokat értelmezni Weltner János sebész, szakfelügyelő főorvos. Ez persze csak akkor igaz, ha a magyar orvosok nem sokkal jobbak, mint az amerikai kollégáik. De hogy jobbak vagy rosszabbak-e, azt nem tudni, mert nálunk senki sem vizsgálja ezt. Már csak azért sem, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák. – Arról, hogy pontosan mi történik a beteggel egy-egy intézményben, nincsenek jó adataink – állítja Belicza Éva, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoport vezetője. Szerinte a mostani adatgyűjtési rendszer nem segíti a hazai ellátás pontos megismerését. Így most az sem tudható, hogy a feltüntetett diagnózisok közül melyik született a kezelést éppen végző intézményben, milyen diagnosztikai vizsgálatok történtek, milyen eredménnyel, vagy hogy a beteg mikor, milyen gyógyszereket kapott. Ha pedig valaki visszakerül rövid időn belül a kórházba, az sem derülhet ki, hogy az előző ellátása következményeként, vagy más ok miatt kellett visszavenni. Belicza Éva szerint a kórisme tévedések esetében is az a kérdés, miért történt az meg. Például olyan feladattal bízták-e meg az orvost, amire szakmailag felkészült, volt-e ideje alaposan kikérdezni a beteget, átnézni a kórelőzményt, és minden szükséges információ rendelkezésére állt-e. Ha az orvos nem tud kellő időt szánni a betegére, akkor könnyen sémákban gondolkodik, miközben lehet, hogy az az adott esetre egyáltalán nem illeszthető. Az említett jelenség különösen a tipikus kórképekben fordul elő. A szakember szerint, ha az orvos nem jól diagnosztizál, az egyáltalán nem biztos, hogy az ő felelőssége. Ha például a háziorvos csak egy zárójelentésből tud tájékozódni, könnyen tévedhet, mert előfordulhat, hogy a dokumentum nem tartalmaz minden szükséges információt. Önmagában az, hogy ennyire rossz a személyzeti ellátottság az intézményekben, valószínűsíti, hogy több a hiba, mint azokban az országokban, ahol van elegendő és megfelelően képzett ember a feladatokhoz.
Szerző