A felvételi csak az első akadály

Kihirdették a ponthatárokat, 112 ezer jelentkező sorsa dőlt el: indul a verseny a kollégiumi férőhelyekért, a megfizethető albérletekért és az ösztöndíjakért.

Noha a kormány képviselői minden évben sikerjelentést adnak ki a felvételi eredményekről, az egyetemekre bekerülő gólyák száma egy ideje lényegében változatlan. A fordulat 2011 után következett be, az akkori 98 ezerről 2012-re 80 ezerre, 2013-ra 72 ezerre apadt a felvett hallgatók száma. Ezután 72-75 ezer között ingadozott a számuk, tavaly például egy 2 ezer fős növekedést nevezett „imponálónak” Bódis József oktatási államtitkár.

A hallgatói összlétszámot tekintve viszont egyértelműen látszik, hogy a 2010 előtti növekvő tendencia megtorpant, 2011-től egyre kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2011/2012-es tanévben még több mint 241 ezren tanultak nappali képzésben egyetemen vagy főiskolán, 2018/2019-ben viszont már csak 200 ezren. Közben nem volt ingadozás, ahogy a friss belépők arányában, úgy a felsőoktatásban tanulók összlétszáma is minden évben határozottan csökkent. Ezt alátámasztja egy másik statisztikai adat is, ami a 20 évesek oktatásban való részvételét vizsgálja: 2011-ben még 57,7 százalékuk volt tanuló, 2017-ben viszont már csak 46,2 százalékuk. A KSH 2018-as évre vonatkozó országjelentése szerint a diplomások aránya nálunk 7,2 százalékkal marad el az uniós átlagtól.

Mindemögött demográfiai okok is állnak – évről évre kevesebb az óvodás-, általános iskolás- és középiskolás korú –, ám a kormány korábbi felsőoktatási intézkedései, így például a szakmegszüntetések, az összevonások, az állami férőhelyek számának központi meghatározása is érezteti hatását. Az állami ösztöndíjas hallgatók száma a 2010-es 68 ezerről 2018-ra 58 ezerre csökkent.

Azok sem nyugodhatnak meg, akiknek sikerült államilag támogatott helyre bekerülniük: a kormány 2017-ben döntött az átsorolás szigorításáról. Vagyis az ösztöndíjas egyetemistáknak a korábbinál szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük, ha diplomaszerzésig akarják élvezni az állam támogatását. Tavalyelőtt még elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlagot sikerült produkálniuk, most viszont már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni. Ráadásul a minimumátlagot már nem az egyetemek, hanem egy kormányrendelet határozza meg, képzési területek szerint. Ha valakinek nem sikerül minden feltételnek megfelelni, automatikusan átsorolják fizetős képzésre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint tavaly júliusban legalább 8 ezren veszítették el így állami ösztöndíjas státuszukat.

– Az idei átsorolás eredményeiről még nincs adatunk, de az biztos, hogy ez a szám növekedni fog – mondta a HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell. A kormánydöntés értelmében ugyanis idén szinte valamennyi képzési területen 0,25-el emelkedtek a minimumátlagok.

Az, hogy sikerül-e megtartani az állami helyet, az ösztöndíjak szempontjából is fontos, ha valakit átsorolnak önköltséges képzésre, a tanulmányi ösztöndíjának is búcsút inthet. Igaz, az ösztöndíjak sokszor alig jelentenek többet zsebpénznél, de a HÖOK dolgozik azon, hogy ez megváltozzon. Tavaly például megállapodást kötöttek az Emberi Erőforrások Minisztériumával, melynek eredményeként 2018 szeptemberétől 40 százalékkal emelkedett a rászorultsági alapon odaítélt szociális ösztöndíj mértéke. – 2020 februárjától pedig a tanulmányi ösztöndíj is 40 százalékkal emelkedni fog – tette hozzá Budai Marcell.

A tanulmányi ösztöndíj összege egyénenként változó és sok mindentől függ, ám a legtöbb hallgató kiadásait minden valószínűség szerint a megemelt ösztöndíj sem fogja teljesen fedezni.

Kevés kollégium, drága albérlet

A felvételi eredmények kihirdetése után indul a vadászat a megfizethető albérletekért, a sikeres felvételiből ugyanis nem következik automatikusan a kollégiumi elhelyezés. Országosan mintegy 54 ezer férőhely áll rendelkezésre, miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten körülbelül 14 ezer férőhely van, holott a fővárosban tanuló egyetemisták száma a 30 ezret is meghaladja. Minden évben többszörös a túljelentkezés, hiszen a kollégiumot jóval olcsóbban meg lehet úszni: a térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, szemben a 100-150 ezer, vagy még ennél is magasabb albérletárakkal.

Ennek ellenére albérletben szinte ugyanannyi hallgató lakik, mint kollégiumban – derült ki az Aktív Fiatalok kutatócsoport legutóbbi felméréséből. Ők főleg a kisebb lakásokat, garzonokat keresik, illetve gyakran előfordul, hogy többen bérelnek egy tágasabb lakást. Az albérletben élő hallgatók egyötöde jelezte, hogy komoly vagy nagy nehézséget jelent számára az albérleti díj kifizetése – az elmúlt években Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban legalább 50 százalékkal nőttek az albérletárak. Nem csoda, hogy akik megtehetik, inkább a szülői házban maradnak: a kutatás szerint egyetemi hallgatók 41 százaléka tanulmányi időszak alatt is a szüleinél lakik.

A kormány 2016-ban kollégiumfejlesztési stratégiát hirdetett, e szerint országszerte 3500-al nő majd a férőhelyek száma – 2023-ig. Ennél valamivel nagyobb beruházást jelent a Budapest Diákváros projekt, amely – ha létrejön – 12 ezerrel több fővárosi kollégiumi férőhelyet jelent majd, igaz, legkorábban 2024-ben.

Mihez kezdjen, akit nem vettek fel?

A jelentkezők mintegy harmadának nem örömünnep a ponthatárhirdetés, de nekik sem kell kétségbe esniük, több lehetőség is a rendelkezésükre áll. A legkézenfekvőbb a pótfelvételi. Pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akiket semmilyen képzésre nem vettek fel vagy korábban be sem adták a jelentkezésüket. Pontos időpontok még nincsenek, de a jelentkezés kezdete július végén indul és rendszerint augusztus első felében zárul. Tavaly a pótfelvételi segítségével további 5451 hallgató került be egyetemre, igaz, nagytöbbségük csak fizetős képzésre.

Korábban fellebbezni is lehetett a felvételi döntés ellen, ám ez a lehetőség megszűnt: most már csak közigazgatási per indítható. Ezt a besorolási döntésről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet megindítani. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani.

Kevésbé drámai megoldás – és a pótfelvételi sikertelensége esetén is jó irány – további pontok gyűjtése az őszi vagy a jövő tavaszi felvételi időszakra például szintemelő érettségi letételével vagy nyelvvizsga megszerzésével. További lehetőség a szakmatanulás, amit az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) lehet kiválasztani. Noha a kormány jelentős változtatásokat tervez ezen a téren, idén még az eddigi szabályok szerint lehet OKJ-szakmát tanulni. Az állam két szakma megszerzését biztosítja ingyen: nappali tagozaton 25 éves korig, esti tagozaton korhatár nélkül lehet térítésmentesen tanulni.