Rajzba rejtett „húsvéti tojások” – A száz legjelentősebb illusztrátor között Valló Berta

Publikálás dátuma
2019.07.25. 10:35

Fotó: Valló Berta
A Londonban élő Valló Berta munkáit is beválogatta a Taschen kiadó a világ száz legjelentősebb illusztrátorainak alkotásai közé. A fiatal magyar képzőművész az őt körülvevő mindennapi környezetből merít inspirációt.
Eleinte nem is hittem el, hogy ez történik – válaszolta lapunknak Valló Berta illusztrátor, amikor arról kérdeztük, hogyan történt, hogy a német Taschen kiadó beválogatta a világ száz legjelentősebb illusztrátora közé. – Nagyon csodálkoztam, hogy az egyik szerkesztő megtalálta a munkáimat az Instagramon, és kaptam egy levelet, lenne-e kedvem részt venni valamelyik programjukon, majd, hogy beválogattak a kötetbe – részletezte. A Julius Wiedemann és Steven Heller által szerkesztett The Illustrator – 100 Best From Around The World című könyv fókuszában az áll, hogy minél több stílust mutasson be, és ne trendeket emeljen ki: megjelenik a kötetben a graffiti, a digitális rajz, ceruzarajz, és akár konceptuális művészeti munka is – ezt a válogatási módszert az illusztrátor is üdvözölte. Hangsúlyozta, fontos szempont, hogy a számára is példaként szolgáló alkotók mellett a kevésbé ismertek is helyet kaptak. Valló Berta az animációval Rofusz Ferencnél ismerkedett meg tizennégy évesen, aki saját bevallása szerint hatalmas inspirációt jelentett neki: többek közt tőle hallott először a londoni Central Saint Martins Művészeti Egyetemről is, ahol aztán a diplomáját szerezte. Valamint szintén sokat tanult Kopek Ritától is, akivel az 91. stúdió egyetemi előkészítő programjában ismerkedett meg. Ma már Londonban él (a városban, ahová gyerekkora óta rajongás fűzi), és számos megkeresése, munkája van. A London-Stansted repülőtéren is van például egy falrész, amelyet őt tervezett, emellett cégeknek, magazinoknak is dolgozik. Nemrégiben készített sorozatot egy amerikai lány verseskötetéhez, és bár kevesebb magyar, mint külföldi munkája van, jelenleg például a Parnasszus Kiadó egyik könyvborítóján dolgozik, és olykor a Radnóti Színház plakátjait is ő készíti. A munkafolyamat során a karaktereket papíron tervezi meg – mivel így szerinte emberibbnek érződnek –, a munka kreatív része viszont nyolcvan százalékban digitálisan történik. Emellett a kollázstechnika is megjelenik az illusztrációkban. – Minden érdekel, ami emberekkel kapcsolatos, a kompozícióim általában nagyon bonyolultak. Nagyon inspirál, hogy „húsvéti tojásokat” rejtsek el a rajzokban, amiket csak azok találnak meg, akik nagyon jól ismernek, vagy éppen eleget tudnak a képről. A motiváció a személyes munkáim mögött nagyon egyszerű: azt nézem, mi van körülöttem. Boltok, utcák, és az a rengetegféle ember, akit itt látok mindennap. Minden érdekel, ami csúnya és kicsit furcsa, ebből a szempontból – bár nem kifejezetten magyaros a látásmódom –, van benne valami, ami mégis nagyon magyar. Az, hogy a kisebb, másoknak nem jól látható részletekre fókuszálok, de azt is látom, hogy miben erősek, azt hiszem, ez az érzékenység onnan jön – mondta el az illusztrátor. – A műfaj jelenleg ismét felszálló ágban van, de tíz évvel ezelőtt mindenki temette. Talán inkább azt lehet mondani, hogy a hagyományos illusztráció (ceruza, tus, festék) kezd kikopni. Emlékszem, amikor még Magyarországon tanultam, sokkal inkább a tervezőgrafika volt keresett. Itt Londonban más a helyzet. Egyre többen digitálisan dolgoznak, talán emiatt érezhették úgy, hogy a műfaj valamilyen támadás alatt áll. Holott sokan a számos megrendelés, és a gyorsabb kivitelezés miatt váltanak digitális technikákra. Én is emiatt kezdtem – mesélte Valló Berta. Úgy érzékeli, külföldön az illusztráció sokkal népszerűbb, mint Magyarországon. Az egyes márkák képviselői, illetve a nagy cégek is szívesebben fordulnak illusztrátorokhoz, és gyakran szoros együttműködések is kialakulnak. Hangsúlyozta, ebből a szempontból London különösen innovatív hely. Jelenleg New York mellett ez a másik olyan központi város, ahol érdemes illusztrátornak lenni, ott van rá a legtöbb pénz, és ott a legpopulárisabb a műfaj. Az, hogy kinek a munkái élveznek előnyt, sokszor a vezető magazinok kreatív igazgatóin múlik. Ez nagy mértékben ízlés kérdése is – tette hozzá az illusztrátor. Úgy véli, bár számos előnye van, ha valaki elvégez egy ehhez kapcsolódó képzést, de az Instagram (ahol ő is tevékenyen jelen van), vagy bármely más közösségi média olyan platformot biztosít a fiatal művészeknek, ami bizonyos tekintetben páratlannak mondható. 

A kiadóról

A Taschen az egyik legjelentősebb művészeti könyvkiadó, amelyet 1980-ban alapított Benedikt Taschen Németországban. A cég mindenkori célja olyan innovatív, kimagasló igényességgel megtervezett művészeti könyvek kiadása, melyek egyben népszerű áron is elérhetők. Többek közt egyik népszerű sorozatuk a Basic Art, amelynek közel száz kötete megjelent, és egy-egy művészt, vagy irányzatot mutat be közérthető nyelven. Köteteik kizárólagos magyarországi forgalmazója a Vince Kiadó.

Szerző

Kapcsolódó

Illusztrációra fel!

Elment a hidrogénszőke android, Rutger Hauer

Publikálás dátuma
2019.07.25. 07:39
Rutger Hauer 75 éves korában hunyt el
Fotó: Christophe Simon / AFP or licensors
A Szárnyas Fejvadász robotjaként, de több tucat kis költségvetésű filmből is ismert színész 75 évesen hunyt el.
Meghalt a Rutger Hauer: az amerikai B-kategóriás akciófilmek koronázatlan királya július 19-én, otthonában hunyt el. Ügynöke, Steve Kenis megerősítette a hírt, szerdán már el is temették – írja a Variety értesülését idéző Index.

Hajósinasból lett Hollywood főgonosza

A Wikipédia életrajzi összefoglalója alapján Hauer Amszterdamban nevelkedett. 15 éves korában megszökött otthonról, és egy évig a fedélzetet takarította egy teherszállító hajón. Hazatérése után több szakmával is próbálkozott. Dolgozott villanyszerelőként és ácsként, miközben egy esti iskolában színművészetet tanult. Három évvel később egy amatőr színtársulat tagja lett. Öt évig volt a társulat tagja, mígnem 1969-ben megkapta a Floris című kalandfilmsorozat címszerepét. Floris egy Robin Hoodhoz vagy Ivanhoe-hoz hasonlatos középkori hős volt, kalandos történetei izgalmat, humort és az akkori mérce szerint sok erőszakot tartalmaztak.
A több mint 100 filmben, illetve sorozatepizódban játszó Rutger többnyire kis költségvetésű produkciókban dolgozott, amik aztán a kilencvenes években, a VHS-korszakban Magyarországon is ismertté tették – legnagyobb alakítását azonban  Harrison Ford partnereként  az 1982-es Szárnyas fejvadászban (Blade runner) nyújtotta, a szuperprodukcióban a fejvadász android ellenfelét alakította.  Szintén a főgonosz szerepét játszotta a 1981-es Fantom  az éjszakában című filmben, ahol Sylvester Stallone ellenfele volt, a terrorista a veszedelmes , Wulfgar szerepében – de még a kétezres években is láthattuk nagy hollywoodi filmekben, például a 2005-ös Sin City-ben és az ugyanabban az évben bemutatott Batman: kezdődik-ben is szerepet kapott.
Bár Hauer hollyvoodi karrrierje a nyolcvanas években kezdődött, a kilencvenes évektől kezdve főleg kevésbé felkapott akciófilmekben és thrillerekben szerepelt. E produkciók egy része eleve el sem jutott a mozikba, hanem rögtön videón kerültek forgalomba. A magyar közönség is láthatta szinte mindegyiket, sőt például az Őrült Stone, avagy 2008 a patkány éve (1992) hazánkban is szűk, de lelkes rajongótábort mondhat magáénak
Hauer nem csak a mozivásznon volt aktív, hanem a közéletben is. Lelkes környezetvédőként részt vett a Greenpeace-mozgalomban, és alapítvánnyal támogatta az AIDS elleni küzdelmet. 1985-ben másodszor nősült, feleségével haláláig boldogan éltek. Első házasságából született lánya, Aysha ugyancsak a színi pályát választotta. 
Szerző
Témák
halálhír

Összeállították Lennon és McCartney „digitális lenyomatát”

Publikálás dátuma
2019.07.24. 20:47

Fotó: Shutterstock
Köztudott, hogy a Beatles-nél a Lennon-McCartney szerzőpáros, a kezdeteket leszámítva, elsősorban a szerzői jogok miatt szerepelt az együttes lemezein egészen annak megszűnéséig, és a szakértők régóta kutatják, hogy egy-egy dal alkotója John Lennon vagy Paul McCartney volt-e valójában.
A Harvard és a Dalhousie egyetem kutatói kidolgoztak most egy rendszert, amely machine learning útján képes felismerni a dalok szerzőit. Miután összeállították mindkét zenész „digitális lenyomatát”, a programba 137 egyedi zenei modell került be. Ezekben olyan hangok, akkordok és hangzások vannak, amelyek jellemzőek egyik vagy másik zenészre. Ezekből 80 százalékos pontossággal meg lehet állapítani a szerzőt – írja a Panorama. A rendszert úgy állították be, hogy nyolc olyan dalt vagy dalrészletet tudjon azonosítani, amelyeknek máig vitatott a szerzője. Ezeket 1962 és 1966 között vették fel. A mesterséges intelligencia Lennonnak adta az Ask Me Why, a Do You Want To Know A Secret szerzőségét, miként az A Hard Day’s Night középrészét is, amit pedig éppen Paul McCartney énekel. Ugyancsak 81 százalékos biztonsággal Lennoné az In My Life, amelynek ő írta a szövegét, de McCartney korábban azt állította, hogy az övé. A szoftver csak a dallam második részét tulajdonította neki. A kutatók három évig dolgoztak a programon. A felfedezésnek a Beatles életműve értékelése szempontjából természetesen semmi jelentősége. Nagyságuk éppen abban az egyedülálló vegyületben volt, amelyet John, Paul, George és Ringo együtt hozott létre. Ezért sem merült fel komolyan egy pillanatig sem, hogy 1970-ben, McCartney kiválása után valaki a helyére lépjen, vagy hogy összeálljanak Lennon meggyilkolása után, még a hozzá megszólalásig hasonlító fiával, Juliannel sem.
Szerző