A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett, ahova rekordszámú, 10170 elsőévest vettek fel – 400-zal többet, mint tavaly. A legmagasabb pontszám itt 475 volt, ami három tanáriszakon (matek-orosz, német-francia és történelem) jelent meg.
Népszerű volt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is, több mint 20 ezren próbáltak ide bekerülni, ám az eredmények alapján közülük csak 3484-en kezdhetik meg itt tanulmányaikat szeptemberben. A Corvinuson a legtöbb pont (a maximális 500-ból 456) a nemzetközi tanulmányok alapszak államilag támogatott helyeihez kellett. Aki orvosként szeretne továbbtanulni, annak a Semmelweis Egyetemen kellett megszereznie a legtöbb pontot (442-t), míg a Pécsi Tudományegyetemen 422 is elég volt az általános orvosi képzéshez.
A tíz legnépszerűbb szakon előzetes ponthatárokat szabtak meg, de ahogy az várható volt, több egyetemen a sikeres felvételihez még ezeknél is több pontra volt szükség a jelentkezők magas száma miatt. A legtöbb jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szak előzetes ponthatárát 400 pontban állapították meg központilag, de például a BCE-n végül 449 pontra volt szükség a bekerüléshez.
Noha egyelőre nem tudni, a jelentkezőkből összesen mennyien nyertek felvételt, az elmúlt évek adataiból jól látszik: a friss egyetemisták száma lényegében stagnál, évek óta 72-75 ezer között ingadozik. A felsőoktatásban tanulók összlétszáma viszont egyértelműen csökken: míg 2011/2012-ben több mint 241 ezren tanultak nappali képzésben egyetemen vagy főiskolán, 2018/2019-ben már csak 200 ezren.
