Megdőlt az abszolút melegrekord Németországban - leállítanak egy atomerőművet

Publikálás dátuma
2019.07.25. 10:28

Fotó: AFP
Az észak-rajna-vesztfáliai Geilenkirchenben 40,5 Celsius fokot mértek - jelentette csütörtökön a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió. A hőség miatt leállítanak egy atomerőművet.
Az új melegrekord a Bajorország tartományi Kitzingenben 2015 nyarán regisztrált 40,3 Celsius fokos történelmi csúcsot váltja le, még szerdán regisztrálták a német hadsereg (Bundeswehr) geilenkircheni légi támaszpontján működő mérőállomáson. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) csütörtökön ismerte el a mérés hitelességét, így 40,5 Celsius fok az új hivatalos melegrekord Németországban. Meglehet, hogy a rekord rövid életű lesz, mert a DWD előrejelzése szerint a következő napokban még nagyobb lesz a kánikula. Az ország nagy részén 39-40 fok körül alakulhat a legmagasabb napi hőmérséklet, 30 fok alatti csúcshőmérsékletekre pedig csak a tengerparti területeken és a hegyvidékek 1000 méternél magasabban fekvő régióiban lehet számítani. Enyhülés vasárnaptól várható, a hűvös légtömegek heves záporokkal, zivatarokkal érkezhetnek meg. A hőség miatt leállítják az Alsó-Szászország tartománybeli Emmerthalnál a település egyik részéről elnevezett Grohnde atomerőművet, mert egyre melegebb a Weser folyó vize, amelyet a reaktor hűtésére használnak.      A tartományi környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint a termelést várhatóan péntek dél körül függesztik fel. Akkorra várják, hogy a víz hőmérséklete meghaladja a 26 Celsius fokos határértéket. A hőség és a víz felmelegedése ugyan önmagában nem hátráltatná az erőmű működését, de a folyó élővilágának védelmében nem szabad még melegebb vizet a folyóba ereszteni. Az erőművet akkor indítják be ismét, amikor a Weser vize tartósan a kritikus határ alá süllyed, ami vasárnapra várható. Az ország nagy részét a hőség mellett az aszály is sújtja. A Duna bajorországi szakaszán például a hajóforgalom korlátozására lehet szükség az egyre alacsonyabb vízállás miatt, és a tartomány több járásában a hatóságok a növényzet és az állatok védelmében megtiltották a lakosságnak, hogy vizet vegyenek a folyókból, patakokból. Németországban 1881 óta vezetnek rendszeres feljegyzéseket a földfelszíni hőmérséklet alakulásáról. Az adatok azt jelzik, hogy az ország éghajlata melegedik, az év minden hónapjának átlaghőmérséklete emelkedett, és míg hidegrekordot több mint 70 éve nem regisztráltak, a melegrekordok 1990 óta megszaporodtak.
Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 21:18

„Moszkitóflotta” anyahajó helyett

Publikálás dátuma
2019.07.25. 10:10

Fotó: Alexei Danichev / AFP
A Szentpéterváron megrendezett idei nemzetközi hadiflotta szalon, amelyen 19 ország vett részt, átfogó képet adott az orosz flotta jelenéről és jövőjéről.
A legnagyobb érdeklődést a „Lamantin” atommeghajtású repülőgép-anyahajó váltotta ki, amelynek impozáns makettjét állították ki, mivel egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. A Szentpéterváron megrendezett idei nemzetközi hadiflotta szalon, amelyen 19 ország vett részt, átfogó képet adott az orosz flotta jelenéről és jövőjéről. A legnagyobb érdeklődést a „Lamantin” atommeghajtású repülőgép-anyahajó váltotta ki, amelynek impozáns makettjét állították ki, mivel egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. A 90 ezer tonna vízkiszorítású, 350 méter hosszú, 2800 tengerészt foglalkoztató anyahajó a jövő álma. Pedig a 60 nehéz és könnyű vadászrepülőgéppel, helikopterrel, bombázóval, a tíz pilótanélküli géppel és számos unikális fegyverrel felszerelt tengeri óriás nagyságrendekkel növelné az orosz hadiflotta ütőképességét. A haditengerészet főparancsnokánál ezt nem tudja senki sem jobban, mégis kénytelen-kelletlen kijelentette: meg fogjuk építeni, de ennek még nem jött el az ideje. Magyarul: nincs rá pénz. Amire viszont van, az a meglévő technika fejlesztése. Így került napirendre a „moszkitóflotta” megteremtése, amely abból az elképzelésből indul ki, hogy miniatürizálni kell a modern fegyverrendszereket a hatásosság fenntartása, sőt növelése mellett. A legkorszerűbb robotrepülőgépek megjelenésével a hadihajók új lehetőséghez jutottak. Míg korábban a deszantegységek nagykaliberű tüzérségének a támogatására és a parti objektumok megsemmisítésére szorítkoztak, addig ma már képesek csapást mérni több ezer kilométerre lévő ellenséges állásokra is. Az orosz haditengerészet az elmúlt néhány évben olyan új típusú hajókat kapott, amelyeket „Kalibr” csapásmérő robotrepülőgépekkel szereltek fel. Ezek – nyugati katonai szakértők nagy meglepetésére – egy Szíria elleni támadásban mutatkoztak be még 2015-ben. A Kaszpi-tengerről lőtték az Iszlám Állam létesítményeit, méghozzá négy könnyű hadihajóról, 1500 kilométer távolságból. 26 „Kalibr NK” típusú robotrepülőt indítottak útnak 11 különböző célpont ellen.  Az itt bevetett fregattok és korvettek mindössze 1500-2000 tonna vízkiszorításúak, és csak 60-90 méter hosszúak. Napjainkban ezek alkotják az orosz haditengerészet csapásmérő erejét. Az elkövetkező évekre kidolgozott hajófejlesztési stratégia prioritást biztosít a stratégiai atomtengeralattjárók és a „moszkitó-flotta” hajói építésének. Orosz szakértők még vitatkoznak azon, tulajdonképpen milyen vízkiszorítású hajó tekinthető „moszkitónak” – túl azon a kézenfekvő tényen, hogy viszonylag kisebb hadihajókról van szó. A szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet e flotta gyengeségeire is. Míg az amerikai haditengerészet mindenütt ott van a világon, a „moszkitóflotta” nem képes két-három hétnél tovább tevékenykedni a nyílt vizeken. A Kaszpi- vagy a Balti-tenger felől akár 2500 kilométer távolságra is ütőképesek, de geopolitikai érdekeket nem lehet segítségükkel érvényesíteni a különböző régiókban – sem a Földközi-tengeren, sem az Atlanti- vagy a Csendes-óceánon. Az, hogy éppen most modernizálják a „Pjotr Velikij” osztályú atommeghajtású cirkálókat, arról tanúskodik, hogy geopolitikai érdekekből ezekre van inkább szükség. A szentpétervári nemzetközi bemutató néhány olyan érdekességgel is szolgált, amely nem érinti sem az anyahajó, sem a „moszkitóflotta” építését. Külföldi eladásra ajánlják a „Rubezs-ME” parti komplexumot, amelynek rakétái képesek áthatolni az ellenség légvédelmén. A kiállításon vált ismertté, hogy az év végéig befejezik annak az új rakétának a tesztelését, amelyet mozgatható parti rakétakomplexumok fegyverzetének gyártanak. Újdonságnak számít az a berendezés is, amely 300 méter mélységig képes a tengeri aknák megsemmisítésére. Érdeklődéssel fogadták a mesterséges intelligenciával rendelkező hírösszeköttetési komplexumot, amely kapcsolatot teremt a parancsnoki pontok és a hadihajók, tengeralattjárók, repülőgépek között. Bemutatták a 150 méter hosszú, 8000 tonna vízkiszorítású „Kajman” deszant hadihajót, amely szállító helikopterekkel és naszádokkal rendelkezik. 
Szerző

Megelégelték a törökök a „vendégeket"

Publikálás dátuma
2019.07.25. 09:45

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Isztambul bezárja kapuit, és kitoloncolja a nem a városban regisztrált szír menekülteket. A gazdasági nehézségek okát egyre többen bennük látják.
A hajnali óra és a szakadó eső ellenére két ötéves forma kisgyerek ült a mindig lüktető isztambuli Istiklal sugárút közepén összebújva. Előttük gyűrött McDonald’s-os pohár az odavetett aprónak. Szír menekültek voltak „munkában”, a 2015-ös migrációs válság csúcspontján. Sokan még mindig így élnek – de legalább élnek. Hazájukban, a háború dúlta Szíriában csak a romok és a bizonytalanság várna rájuk. Ám most lehet, hogy mégis vissza kell térniük. A törökök ugyanis kezdik megelégelni a menekültek jelentette, kétségtelenül jelentős terhet. Az isztambuli kormányzóság a héten úgy döntött, a város nem csak bezárja kapuit, és nem fogad új menekülteket, de augusztus 20-ig azokat is kitoloncolja, akik nem ott vannak regisztrálva. Isztambulban él az egyik legnépesebb törökországi szír közösség, a hivatalos statisztikák szerint számuk meghaladja a félmilliót. Sokan azonban eredetileg nem ott, vagy egyáltalán nem regisztráltak. Ha a hatóságok őket megtalálják, menniük kell. Nem csoda, hogy egyes híradások szerint rengeteg szír retteg, szinte az utcára sem mer kilépni. A rendőrség figyelmeztetést adott ki: mindenkinek állandóan magánál kell hordania az útlevelét vagy az átmeneti védelemről szóló dokumentumot, mert folyamatosan ellenőrizni fognak, és aki nem tudja megfelelően igazolni magát, azt kitoloncolhatják. Elvileg csak addig a tartományig, ahová a regisztrációja szól, de az illegális bevándorlókat – tehát a magukat be sem jegyeztetőket – akár az országból is kidobhatják. Ugyanakkor Asaad Hanna emberi jogi aktivista Twitter-bejegyzése szerint az is előfordul, hogy az „összefogott” szírekkel a rendőrség erővel aláíratja a dokumentumokat, amelyben önként vállalják a hazatérést. A pálfordulás elsősorban a gazdasági nehézségeknek és a kérdés átpolitizálásának köszönhető. Törökország legalább 3,6 millió szír menekültet fogadott be a háború kezdete óta, akikhez azóta kisebb számban például afgánok is csatlakoztak. A török állam óvatos becslései szerint is legalább 33 milliárd dollárba került már ellátásuk. Költségeikhez csak csekély külföldi segítséget kapnak, az unióval kötött 2016-os „migrációs alku” keretében például összesen hatmilliárd eurót, aminek egy része azonban máig nem érkezett meg, és a pénzt csak célzott projektekre használhatják. Törökországban a szíreket egyébként nem menekülteknek hívják, hanem „vendégeknek”, és úgynevezett átmeneti védelmet kapnak. A „vendégek” túlnyomó többsége ezért nem is menekülttáborokban él, hanem a török városokban próbál boldogulni. A határ mentén egyes településeken az arányuk akár a 20 százalékot is elérheti, de a nagyvárosok is vonzó célpontok. Ez pedig már a helyi gazdaságra is hatással van. A fokozott kereslet miatt jelentősen emelkedtek például az albérletárak, miközben az óriási munkaerő-kínálat miatt bizonyos szektorokban csökkentek a bérek. Ugyan törvény szerint a szíreknek is meg kell kapniuk a minimálbért – ami jelenleg nagyjából 103 ezer forintnak felel meg – és foglalkoztatásukat szabályozzák, azonban sok szír bejelentés nélkül, rosszabb feltételekkel is munkát vállal. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliség is rekordszinteket döntöget. De sok töröknek nem tetszik a kulturális „fenyegetés” sem. Néhány városban valóságos „kis szíriai negyedek” jöttek létre, ahol túlnyomóan szírek élnek, az üzleteket ők működtetik, csak arabul beszélnek és írnak. Az integráció lassú, és egyik oldalról sem feltétlenül cél: eddig alig 30 ezer szír kapott török állampolgárságot. Nem csoda, hogy a friss közvélemény-kutatások szerint a törökök – amellett, hogy 26,4 százalékuk a gazdaságot nevezte meg az ország legnagyobb problémájaként – 18 százalékban már a szíreket tekinti a legsúlyosabb gondnak. A közhangulat változását persze a politika is megérzi, különösen Isztambulban, ahol egy ellenzéki jelölt, Ekrem Imamoglu kétszer is győzni tudott a polgármester-választáson. A problémát felismerve a kampányában már ő is arra figyelmeztetett, hogy a szírek nem fenyegethetik a törökök megélhetését, és a város arculatát. A TRT közszolgálati csatorna riportja szerint a Jó (IYI) jobbközép párt egyik jelöltje a népes szír közösségnek otthont adó Fatih negyedben „Nem hagyom, hogy Fatihot elfoglalják a szírek” feliratú plakátokkal kampányolt – amíg le nem vetették vele. De érezhető némi változás a kormánypárt oldalán is. Recep Tayyip Erdogan nemrégiben például arról beszélt: amint sikerül biztonságos zónát kialakítani Szíriában, egymillióan térhetnek haza. A visszaáramlás már lassan megkezdődött, hivatalos adatok szerint eddig 350 ezer szír próbált visszajutni hazájába. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.25. 10:31