Felpiszkált kőoroszlánok – Évekig tartó közlekedési káosszal kísért felújítás kezdődhet

Publikálás dátuma
2019.07.28. 11:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az év vége felé rajtolhat az évekig tartó közlekedési káosszal kísért felújítás a Lánchídnál és a Váralagútnál. Az ajánlattételi felhívást már közzétették, az ajánlatokat augusztus 21-ig várják. A hídon marad a mostani járdaszélesség, így a kerékpárosok továbbra is csak nehezen férnek majd el a gyalogosok mellett.
Már lehet készülni a Lánchíd és a Váralagút ismételt lezárására. A sokszoros halogatást követően közzétették a Lánchíd (hivatalos nevén a Széchenyi lánchíd, így kisbetűvel), valamint a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró és a Várhegyi alagút felújítására vonatkozó ajánlattételi felhívást. Ez biztos jele annak, hogy a város életét, sőt a Mészáros utcai csatlakozás révén az egész Dunántúlra való eljutásban is szerepet játszó híd, illetve az Alagút felújítási munkálatai megkezdődnek, évekig tartó forgalmi zárlattal karöltve. A munkálatok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy kormányhatározatba is foglalták. Mégpedig úgy, hogy a tavaly ősz óta létező Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) 6 milliárd forint kormányzati támogatást javasolt a fővárosi források kiegészítéséül.
Ez az FKT önmagában is érdekes testület. Elnöke ugyanis nem más, mint a miniszterelnök. El lehet képzelni, hogy a kormány ezek után hányszor módosítja vagy esetleg utasítja vissza a tanács javaslatait. Így kevésbé hiteles, hogy a közfejlesztési testületben a kormányzati fejlesztéseknél a főpolgármesterrel, illetve a fővárossal konszenzusra kell jutni, hiszen a pénz a kormánynál van. Megható pillanat lehetett, amikor Tarlós István éppen az FKT megalakulásakor „vállalta”, hogy újból indul a főpolgármester-választáson, mert így már biztosítékot lát arra, hogy a miniszterelnök jóváhagyja a főváros elképzeléseit. Az igazsághoz közelebb állhat, hogy sokkal inkább Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a kormányfő elképzeléseinek koordinálója, mint a főpolgármester, legalábbis addig, amíg Tarlós Istvánnak hívják. (Az FKT-nek mindössze egyetlen ellenzéki tagja van, a XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József.) A Széchenyi lánchíd felújítása előtt egy kérdésben folyt a vita: változatlan járdaszélességgel történjen-e a rekonstrukció? Győzött az ésszerűtlenség, a kerékpárosok továbbra sem vagy csak alig férnek majd el a gyalogosok mellett. Így marad az amúgy is zsúfolt úttest, vagy a nem kevésbé nehézkes járda. Az ellenérv az volt, hogy a híd jelenlegi látványa csak így őrizhető meg. (Aligha vitatható, hogy az emblematikus dunai átkelő látványát ne befolyásolja a járdák szélessége.) Az ajánlatokat augusztus 21-ig lehet benyújtani. Így, ha minden jól megy, akkor a kivitelezési munkák várhatóan idén októberben vagy novemberben kezdődhetnek.
Teljesen elbontják és újjáépítik a meglévő közúti pályalemezt, elvégzik a gyalogoskorlátok felújítását. Napjainkban különösen kiemelt hangsúlyt kap, hogy a hajózási jelzéseket is korszerűsítik, speciális radarokat helyeznek el. Természetesen a kőoroszlánokat, a kőcímereket és kőfeliratokat is restaurálják. Végre a pesti hídfő kőoroszlánjainak talpazatán Széchenyi István gróf és Sina György báró bronzcímerét is rekonstruálják, ugyanis ezek a második világháború során megsemmisültek. Az összképet befolyásolja majd, hogy az eddigi egyágú közvilágítási kandelábereket háromágúak váltják fel. A közvilágítás a LED-technológián alapszik majd. A díszvilágítás pedig képes lesz egyedi színek megjelenítésére is. Felújítják a pesti rakparton lévő zászlótartó bástyákat is. A Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljárót elbontják, majd újjáépítik. Ígéret van arra is, hogy a Széchenyi tér közepén lévő füves terület is megközelíthető lesz, az viszont bizonyos, hogy a pesti hídfő két járdája között végre zebra is átvezet. A gépkocsi forgalom csillapítására viszont a terv nem gondolt. A Várhegyi alagutat boltozatát is felújítják, új ventilátoros légcserélő rendszert építenek ki, így a biciklisek is jobb levegőben hajthatnak át. Megújul a Clark Ádám tér is.

Két és fél év

A Lánchíd és környéke felújítása 30 hónapig tart, 18 hónapra zárják le a közúti forgalom elől a hidat és a Várhegyi alagutat. Korlátozások lesznek a 2-es villamos vonalán is. Az egész projekt nagyjából 22-23 milliárd forintba kerül majd, legalábbis a jelenlegi becslések szerint. Ám amint az korábban a Margit híd esetében is látható volt, a végső összeg egészen más is lehet.

Szerző
Frissítve: 2019.07.28. 11:01

Fennen hirdetett dicsőségünk

Publikálás dátuma
2019.07.27. 20:41

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ahelyett, hogy kijavították volna a mára emblematikussá vált Vasarely-másolatot, egy új koncepcióval álltak elő.
Emlékeznek a belvárosi tűzoltóság Városháza parkra néző tűzfalán lévő Vasarely-gömbre (bizonyos Rapa és Vegaz munkája)? Nagyjából egy-két hete adekvát vele kapcsolatban a nosztalgiázó múlt idő, hiszen hivatalosan is emlékké avanzsált: le- vagyis inkább átfestették. Kilenc évvel ezelőtt, a Vasarely után szabadon meghirdetett Színes Város Projekt első hivatalos tűzfalfestményeként (gyakorlatilag a második akcióként, hisz a legelső a Flórián téri aluljáró megfestése volt) került fel a szürke tűzfalra, elindítva egyfajta utcaművészeti lavinát, mely hol pro, hol pedig kontra ad ma is hullámokban heves vitatémát a közbeszéd számára. Mert egyfelől igazán városbarát és hangulatjavító kezdeményezés a kopott, ronda és csupaszon meredező hatalmas felületeknek színes arcot adni, ugyanakkor a kritikusai szerint a graffiti műfajának éppen a lényegét veszi el: közhelyesek, egyes vélemények szerint már elkészültükkor idejét múltak és kispolgáriak ezek a falfestmények, melyeknek közük nincs a street arthoz, hiszen nem reflektálnak sem az alkotójukra, sem pedig a környezetükre, ahogyan azt egy valamirevaló graffiti tenné. Tény, hogy akad köztük néhány meredek giccs – gondoljunk csak például az Akácfa utcában égbe törő göndör Poszeidónra –, ezzel együtt az elmúlt közel 10 évben készült egy-két olyan falfestmény is, mely részévé vált az utcaképnek és ma már hozzátartozik a város „gálaruhájához”. A Deák téri Vasarely-gömböt, bár az eredetiségtől messze állt, valahogy idővel megszerette az ember, és annak ellenére, hogy kapott hideget-meleget, többek között, hogy „stréberkedő és Vasarelyvel takarózó, mely lefekszik a városvezetés cenzurális kultúrpolitikájának”, idővel új fix pontja lett az állandóan újjáalakuló belvárosi utcaképnek. Aztán az alját – állítólag – hónapokkal ezelőtt telegraffitizték, úgy rendesen, illegálisan, tiltakozásképp, úgyhogy a Színes Város Projekt falfestői újra akcióba lendültek, és ahelyett, hogy kijavították volna a mára emblematikussá vált Vasarely-másolatot, egy új koncepcióval álltak elő. A hivatalos nyilatkozatok szerint ők találták ki az „olimpikonfalat”, de ismervén a városvezetés hozzáállását a kultúra szabadságához, nehéz elhinni, hogy a realista giccset sem nélkülöző, tűzfalfestményhez mérten szokatlanul didaktikus alkotásnak nincs köze Budapest sportfővárosi rangjához. A tűzoltóság faláról mostantól az „értelmezhetetlen” gömb helyett fotorealisztikus fejek és tekintetek – Egerszegi Krisztina, Balczó András, Keleti Ágnes, Gyarmati Dezső, Zsivótzky Gyula – néznek vissza az arra járókra, dagadó tűzfalkeblekkel hirdetve sporttörténeti nagyságunkat, mely vitathatatlan ugyan, csak épp felvet néhány kérdést. Többek között azt, hogy vajon tényleg olimikonóriásaink előtt tiszteleg-e a város (ország) vezetése a nyilvánvalóan megrendelt vagy legalábbis erősen instruált festménnyel, avagy inkább arra használja őket, hogy elcsaklizza az aranyukat és a saját folyton dicsőített vízfejére helyezzen jogtalan diadémot?
Szerző
Témák
tűzfal

A katona ismeretlen sírja

Publikálás dátuma
2019.07.27. 15:45

Fotó: Fortepan/Góg emese és Népszava/Erdős Dénes
Ennél egyszerűbb emlékmű a Földön nincs – gondolhatnánk, amikor egy pillanatra megállunk a Hősök terén, az ismeretlen katona sírja előtt. Egyszerű mészkőlap, felirat, turisták. Ilyen ez, amióta világ a világ. Hogy ez mekkora tévedés!
A tér változásait persze ismerjük. A kiinduló állapot, az új Sugárút végébe biggyesztett eredeti Gloriett a Széchenyi-hegyen látható – a millenniumkor már túl szerénynek találtatott. Az addig parkos-szökőkutas-macskaköves térséget az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra fedték le díszburkolattal, a kolonnád oszlopai között álldogáló Habsburg-uralkodókat pedig a második világháború után cserélték le magyar államférfiakra. De hogy az ismeretlen katona sírjából is több volt… Sőt hogy ez nem is az ismeretlen katona sírja… Az eredeti emlékművet, hivatalos nevén a Hősök emlékkövét 1929. május 26-án avatták föl Árpád vezér szobra előtt, egy palást alakú gyepszelet közepén. Meglehetősen leegyszerűsített változata volt ez a kezdeti terveknek, hiszen gróf Bánffy Miklós egy a Gellért-hegybe mélyesztett emlékmű elképzelésével nyerte meg a pályázatot, amelyet az 1917-ben törvénybe iktatott hősök napja (május utolsó vasárnapja) tárgyi megjelenítésére írtak ki. Az emlékkövet már nem is a gróf, hanem Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi helyettes államtitkár tervezte. (Korábban ő szervezte meg IV. Károly koronázását, újabb évtized múltán pedig Weichinger Károllyal majd megnyeri a soha föl nem épülő új budapesti városháza tervpályázatát.) A féltonnás süttői mészkő hasábot – olvashatjuk a korabeli Néptanítók Lapjában – Fabró Ferenc budakalászi bányájában egy 600 köbméteres tömbből vésték ki féléves munkával, majd egy különleges vasúti kocsin, különjárattal szállították rendeltetési helyére. Bizonyára nem a második világháborús sérülései, hanem a Liget felőli felirata – „Az ezeréves határokért” - volt az oka, hogy 1951-ben elbontották. Csak 1956 tavaszán faragta újra Gebhardt Béla, akkor már a következő felirattal: „Hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket”. És ami a legérdekesebb, hogy még ez sem az az állapot, amelyet ma láthat, aki elzarándokol a térre. Mert 2001-ben, a millennium tiszteletére az akkori Fidesz-kormány felújíttatta a követ, és a szabadság meg a nemzeti függetlenség helyébe mindössze ennyi került: „Hőseink emlékére”.
Szerző
Témák
hősök