Durrant az épület, repült a tető az ajkai erőműben

Publikálás dátuma
2019.07.26. 06:30
Korábbi felvétel
Fotó: SZALMÁS PÉTER
Pénteken látványosan felrobbant a Bakonyi Erőmű egy ajkai kazánjának szűrője. A cég több napra rá tett közzé tájékoztatót. Felelős nincs.
„Pont arra jártam, amikor egy hatalmas nagyot durrant az épület és repült a tető, illetve minden feketeségbe borult... eléggé megijedtem” - fogalmazott lapunknak egy ajkai lakos azután, hogy a múlt hét pénteken robbanás történt a francia Veolia tulajdonában lévő Bakonyi Erőmű helyi telepén. Az „Elegünk van a koromból Ajkán” elnevezésű Facebook-csoportban a lakosság fotókat, filmfelvételeket is megosztott a csúnya fellegeket okádó kéményről. Szemtanúk szerint a jelenség csak néhány percig tartott, ezután az egység láthatólag leállt. A társaság öt napra rá, 24-én jelentetett meg először közleményt az ügyről honlapján. Az elsőként az Infostart által idézett üzenet szerint átmeneti meghibásodás történt az ajkai erőmű területén július 19-én a délutáni órákban. Így a por- és pernyekibocsátás ideiglenesen megnőtt. Az erőművet üzemeltető Bakonyi Erőmű munkatársai működési próbákat tartottak egy huzamosabb ideje üzemen kívül lévő kazánon, amikor a berendezéshez kapcsolódó elektrofilteren műszaki hiba keletkezett. Ennek következtében megsérült a kompenzátor, valamint por és pernye távozott az erőmű nyugati kéményéből. A meghibásodás következtében személyi sérülés nem történt és egyéb szennyező anyag sem került a levegőbe. Az üzemzavar észlelését követően munkatársaik haladéktalanul leállították az érintett kazánt a további rendellenes működés megelőzése érdekében, és az erőmű felügyeletét ellátó szakhatóságokat is tájékoztatták az eseményről. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a por- és pernyekibocsátás rövid időn belül megszűnt. Ezt követően az erőmű kibocsátása a a környezetvédelmi határértéknek megfelelő szintre állt vissza – zárul a közlemény, amiben elnézést kérnek és köszönik a türelmet. A közel száz éves múltra visszatekintő, negyed századdal ezelőtt privatizált Bakonyi Erőmű viszonylag kis, 132 MW-s méretével áram- és hőtermelést is végez. A céget két éve vásárolta meg a hazai közműpiacon máig terjeszkedő, francia Veolia a tavaly elhunyt Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségétől. Míg a cég árbevétele viszonylag stabil, 7-8 milliárd forint, addig eredménye komoly hullámzásokkal a néhány százmilliós nyereségtől az egymilliárdon felüli veszteségig váltakozik. A cég jegyzett tőkéje a korábbi 16 milliárdról mára egymilliárd közelébe csökkent. Így egy újabb, hasonló veszteség már tőkepótlást tenne szükségessé. Az ijedt, a hivatalos tájékoztatást sokáig hiányoló lakosságon kívül lapunknak szakértők is igyekeztek megfejteni, mi is történhetett az erőmű 8-as számú kazánjánál. Egyöntetű véleményként hallhattuk, hogy az – eredetileg a helyi timföld- és alumíniumgyártás támogatására alakult - egység rendkívül elavult. A lakosság elsősorban a mindenre lerakódó porra és a pernyére panaszkodik. Mindazonáltal a társaság minden környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Habár a korábban szinte kizárólag szenet égető egység mára – amiként arra a cég közleménye is utal – túlnyomórészt „biomasszát”, vagyis faaprítékot és mezőgazdasági melléktermékeket éget, többek szerint egyre nagyobb arányban keveredik a tüzelőanyagba srf nevű válogatott hulladék is. Kérdés, mi okból került sor a régóta nem használt 8-as kazánban tüzelési próbára. Többek szerint eme, az erőművön belül is legelavultabbnak számító egységben kísérletet tehettek eme hármas fűtőanyagmix elégetésére. Egy, az erőművet behatóan ismerő forrásunk szerint a 8-as kazán nagyobb arányú srf elégetésére nem alkalmas. Azért sem indítják be, mert kibocsátása jócskán meghaladja a légszennyezési határértékeket, így évente legfeljebb néhány órát üzemelhet. Annak megállapítására nem vállalkozott, hogy a porszűrő is a tüzelőanyag-kísérlet miatt robbanhatott-e be, ám az események számára valamiféle emberi mulasztásra engednek következtetni. Tovább tetézi a bajt, hogy számos forrásunk, illetve fórumozó is felfedezni vélt a tüzeléshez kapcsolódóan pvc-t is. Ez szabálytalan lenne, hisz srf-be nem kerülhetne ilyen anyag. Ellenkező esetben a levegőbe rákkeltő anyagok - például dioxin – is kerülnének, de a klór a tüzelőberendezéseket is tönkretenné. Ennek kapcsán többek sokat hallhattunk a „biomassza”-, illetve az srf-piac visszásságairól is, melyek rendre abban gyökereznek, hogy az igényeltnél jóval kevesebb, megfelelő minőségű anyag áll az erőművek rendelkezésére. A jelek szerint számottevő szennyezéssel nem járó eset kapcsán az elmúlt napok során komoly nehézségeket okozott hivatalos információkhoz jutni. Általános reakció volt a felelősséghárítás és a szerintük „túl gyors” válaszadási igény. Schwartz Béla, a város szocialista polgármestere – az ellenzék közös jelöltje – lapunkat szabadságára hivatkozva részint a jegyzőhöz, részint a térség fideszes képviselőjéhez, Fenyvesi Zoltánhoz irányította. Utóbbi valóban tett az erőművel együtt érző nyilatkozatot az Info TV-nek. Ebben többek között tolmácsolta a vezetőség megállapítását, miszerint a kezelőszemélyzet nem mulasztott. Jáger László jegyző hatáskör hiányára hivatkozva szintén elhárította a megkeresésünket. Szerinte az ügyben csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal (VMK) Környezetvédelmi és Természetvédelmi osztálya az illetékes. Igaz, a cégtől ők is megkapták a közleményt. Jáger László leszögezte: a Veolia részéről komoly korszerűsítési törekvéseket tapasztal. Megjegyzendő: Schwartz Béla a tulajdonosváltás előtt, 2016-ban még parázs vitába keveredett az erőművel annak légszennyezése miatt. A VMK-tól csütörtökön érdeklődésünkre megerősítették: a Bakonyi Erőmű július 19-én tájékoztatta őket az eseményről. Mérőállomásaik nem mutattak ki hatósági intézkedést indokló légszennyezési határérték-túllépést. A kiáramlott por azbesztet nem tartalmazott. Bár hozzájuk lakossági bejelentés nem érkezett, helyszíni szemlét tartottak. itt megállapították, hogy környezet-, illetve levegőszennyezést a pénteki eset nem okozott – zárul a VMK közlése. A Veolia, illetve a Bakonyi Erőmű részéről kérdéseinkre későbbi választ ígértek.

Szűrővel is szennyez

A fekete füstről készített képek aggodalomra adnak okot, az ott élők közt pedig joggal kelt riadalmat – kommentálta az esetet megkeresésünkre Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. Reményei szerint azonnal riasztották a katasztrófaelhárítókat, és a lehető legkisebb mennyiségben dőlt az emberek lakóhelyéhez közel a sötét színű, mérgező füst. Egy ilyen meghibásodás nélkül is elképzelhető, hogy a szenet is tüzelő erőművek mennyi szennyező anyagot bocsátanak ki az előírásnak megfelelő szűrőberendezések működtetésével együtt is. Magyarországon sürgős és közeli dátumot kell találni a szén kivezetésére – hangsúlyozta a civil szervezet munkatársa.

Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 10:52

Legalább 12 ezer embert készül az utcára tenni a Nissan

Publikálás dátuma
2019.07.25. 18:15

Fotó: Yang dong / AFP
Az idei első negyedévben mindössze 14,8 millió dolláros profitja volt a cégnek, ami a 2008-as év óta a legalacsonyabb.
Történetének egyik legnagyobb átszervezését jelentette be csütörtökön  Nissan: 12,5 ezer embertől készül búcsút venni a cég 2023-ig, írja a Reuters. Japán második legnagyobb, világszerte jelenlévő cégének több problémával is szembe kell néznie: az egész iparág nyögi Donald Trump védővámjait, a dízel-botrány nyomán megnövekedett elvárásoknak eleget tenni is csak a profit rovására lehet, ráadásul legutóbbi vezérigazgatójuk, Carlos Ghosn sem sikeres üzleti döntéseivel, hanem nagystílű sikkasztásával vonult be a vállalat történelmébe. Az idei első negyedévben mindössze 14,8 millió dolláros profitja volt a cégnek, ami a 2008-as év óta a legalacsonyabb.
A rengeteg állásba kerülő átszervezés a termelés nagyjából 10 százalékos csökkentésével is együtt jár majd, és nagyjából 14 gyárat érint.
Nemrég a Ford is bejelentett egy 12 ezres leépítést.
Szerző
Témák
autóipar Nissan

Népszerűbb az EFOTT a Szigetnél

Publikálás dátuma
2019.07.25. 17:57

Fotó: Markoszov Szergej
A hazai fiatalok továbbra is fesztiváloznának, ám a gigafesztiválokkal szemben nő a kisebb rendezvények népszerűsége.
A magyar fiatalok az EFOTT-on buliznának leginkább a hazai fesztiválok közül, megelőzve a Szigetet és a Balaton Soundot is - derül ki a K&H kutatásából. A bank idén is felmérte a 19-29 éves korúak fesztiválozási szokásait. Míg az EFOTT a fiatalok 14 százalékának keltette fel az érdeklődését, a fővárosi Sziget Fesztivált csak a megkérdezettek 11 százaléka tervezi meglátogatni. A felmérésen részt vevők körében a Strand Fesztivál is népszerűbbnek bizonyult a Szigetnél. Az ilyen típusú eseményekre egyébként hatalmas az igény: a kutatásban szereplő fiatalok majdnem 40 százaléka tervez eltölteni legalább egy-két napot valamely könnyűzenei rendezvényen. Legfőképp a diákok mutatnak érdeklődést: körükben 65 százalék a kedvező választ adók aránya. A programok nem olcsók. A megkérdezettek számára átlag 10 ezer forint a napi összköltség. Italra és ételre napi kiadásaik 34, illetve 33 százalékát költik. Az árak az ilyen eseményeken hírhedten magasak. Erre vezethető vissza az is, hogy a megkérdezetteknek csupán 39 százaléka étkezik a rendezvény területén belül. A fiatalok alapvetően ugyan saját jövedelmükből gazdálkodnak, ám emellett 65 százalékuk szüleitől, rokonaitól is kér pénzt a szórakozásra - közli a K&H.