A hosszú elemzés – „Magyarország Orbán Viktora és a történelem átírása” címmel azt fejtegeti, hogy ha nem is az ország legújabb kori történetét, de annak értelmezését és tanítását megváltoztathatja, hogy az 56-os Intézetet beolvasztották a Veritasba. Utóbbiról bírálók azt mondják, hogy az az orbáni történetfelfogást favorizálja. Továbbá hogy a hatalom az összevonással is ellenőrzés alá akarja vonni a kutatókat, megfojtja az akadémiai szabadságot, visszaszorítja a lehetőséget, hogy nyilvánosan lehessen a hivatalos állásponttól eltérő nézeteket hangoztatni. Valamint beleilleszkedik abba a szándékba, amely úgy igyekszik feltüntetni a 20. századi Magyarországot, hogy az a nácik és a szovjetek áldozata volt, ám most egy igazi hazafi vezérletével kiáll önmagáért.
Rainer János, az 56-os Intézet volt igazgatója szerint, Nagy Imre szobrának eltávolítása a Kossuth térről az jelképezi, hogy Orbán próbálja alakítani és saját szája íze szerint átírni a történelmet. A kormány tagadja, hogy ilyesmit forgatna a fejében. A Veritas szóvivője pedig úgy nyilatkozott, hogy részükről semmi sem akadályozza a kutatómunkát, viszont arra szükség van, hogy felülvizsgálják mindazt, amit a szocializmus idején állítottak a történelemről.
Ami az 56-os Intézettel történt, az kapcsolódik az Orbán által tavaly, Bálványoson meghirdetett új korszakhoz. Tehát hogy a politikai rendszert egy új kulturális időszakba kell beágyazni. És be is tartotta a szavát. Azóta elűzték a CEU-t, leállították a gender tudományok oktatását, egyetlen alapítványba fogtak össze csaknem 500 kormánybarát sajtóorgánumot. Szorosabbra vonták az MTA felügyeletét, elvéve az intézmény kutató hálózatát.
A Politikatörténeti Intézet igazgatója, Egry Gábor úgy értékeli: az apologeták igyekeznek úgy beállítani, hogy a rendszerváltásnak egyetlen hőse volt, Orbán, aki saját kezével győzte le a kommunizmust és vágta át a Vasfüggönyt. Ez a változat igen egyszerű, csak éppen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi összefüggéseket, teszi hozzá.
A Kossuth téren Nagy Imre szobra helyén a Tanácsköztársaság áldozatainak emléke előtt tisztelgő alkotást kívánják újra felállítani. A holokauszt több szakértője szerint a rezsim bagatellizálni igyekszik az ország szerepét jó 400 ezer zsidó halálában, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű is jelképezett. A magyarok tisztára mosásának vádja a Sorsok Háza miatt is felmerült.
Trianon közelgő 100. évfordulója kapcsán Békés Márton, a Terror Háza történésze azt fejtegeti, hogy Orbán helyesen látja az ország történelmét, amikor az 1. világháború utáni területvesztésre, valamint a német és orosz megszállásra összpontosít. Merthogy az államok nemzeti függetlensége és szuverenitása a legjobb eszköz a globalizáció sötét oldalának ellensúlyozására. Romsics Ignác ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a kormányfő a kollektív áldozatiság érzetét sulykolja, ami egyfelől igazolná a nyugati intézményekkel szembeni kihívást, másfelől pedig nemzeti közösséget kovácsolna, éspedig azon az alapon, hogy a történelem során, így vagy úgy, de minden réteg szenvedett. Viszont az új intézmények létrehozása már érintheti a tudomány szabadságát. Rainer János ehhez azt fűzi hozzá, hogy jóllehet a miniszterelnök karrierje Nagy Imra újratemetésével indult, Orbán jelképesen immár magával akarja felváltani a kivégzett politikust.
FAZ
A konzervatív lap kommentárja szerint Orbán Viktor bent akar maradni az unióban, ám annak szabályaihoz már nem szeretné tartani magát, ez ügyben sajátosak az elképzelései. Olyan törvényeket nyomott át, amelyek sértik a migránsok jogait és az EU szerint nem összeegyeztethetőek a közösség normáival. A Bizottság ezért fogja perbe most a magyar kormányt az Európai Bíróság előtt. Ám azt kell feltételezni, hogy a miniszterelnök nem különösebben izgatja magát az eljárás miatt. Idáig mindig bízhatott abban, hogy nem sikerül igazán hatékony szankciókat elfogadtatni vele szemben. A leghatásosabb amúgy is az volna, ha a magyar választók ellene fordulnának, csakhogy ez idáig elmaradt. Láthatólag a megosztó magyar politikus is profitál abból a jelenségből, ami jól jön sok populistának. A botrányok leperegnek róla.
Ha Orbán Viktor abban bízott, hogy hivatali ideje végén a Bizottság majd megenyhül, akkor melléfogott: Brüsszel újabb ügyben, a „Stop Soros” miatt fogta perbe a magyar államot, egyben a menedékkérők élelmezésének megtagadása miatt is eljárást kezdeményezett. Az első kérdés miatt jó egy éve lendült mozgásba az EU gépezete, és mint most uniós részről közölték: a magyar fél nem adott kielégítő válaszokat a felvetett kérdésekre, nem tisztázta az aggályokat. (A vonatkozó jogszabály elnevezése kapcsolódik a Soros elleni kampányhoz. A holokauszt túlélő pénzember és emberbarát a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül támogat olyan NGO-kat, amelyet menekülteknek nyújtanak segítséget.) De meggyűlt a baja a Bizottsággal Orbán szövetségesének, a milliárdos cseh miniszterelnöknek is. Zajlik ugyanis ellene a vizsgálat, hogy cégei három uniós alaptól is jogellenesen kaptak támogatást.
A Bizottság az Európai Bíróság elé idézi Magyarországot, amiért az megszigorította a menedékkérelmek elbírálását, ráadásul bűncselekménnyé nyilvánította, ha bárki segíti a menekülteknek, akár civil szervezet tagjaként. De azért is szerződésszegési eljárást indít, mivel a magyar hatóságok több esetben nem adtak enni a visszautasított migránsoknak a tranzitövezetekben. Az első jogszabály a nacionalista kormánytól a „Stop Soros” elnevezést kapta az emberbarát milliárdos után, akit Orbán Viktor azzal vádol, hogy közel-keleti bevándorlókkal akarja elárasztani az országot.
A brüsszeli indoklás rámutat, hogy a magyar törvény szűkíti a menedékkérők jogát, mármint hogy kapcsolatot tartsanak hazai, nemzetközi szervezetekkel, illetve civil csoportokkal, jogsértőnek minősíti utóbbiak munkáját. Ezzel pedig megszegi az EU előírásait. Közben a Helsinki Bizottság azt közölte, hogy immár a 16. esetben is előfordult, hogy megtagadták a menekültektől az élelmet a déli határ mentén létesített különleges övezetekben. Egyébként egyszer valaki 9 napig nem kapott enni.
A magyar kormány most úgy reagált, hogy kitart a Stop Soros mellett. A szóvivő azzal érvelt, hogy a lakosság támogatja a hatalmat ebben, az elhatározásban és hogy nincs szó semmiféle törvénysértésről. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy összeegyeztethetetlen a jogállammal, ahogyan Magyarországon jelenleg bánnak a migránsokkal.
Ursula von der Leyen mosolyoffenzívába kezdett Keleten. Varsóban olyan szívélyesen fogadták a Bizottság leendő elnökét, hogy arra jó ideje nem volt példa egyetlen más uniós politikus esetében sem. Brüsszel és Lengyelország újra akarja kalibrálni a kapcsolatokat, amihez elegánsan megkerülik a vitás témákat, hiszen senki sem tudja, miként lehetne megoldani azokat. A PiS csaknem 4 éve akasztott tengely az EU-val, az ország ellen jogállami eljárás indult a 7-es paragrafus alapján – ilyesmire idáig nem akadt példa a szervezet történetében. Lengyel szemszögből Timmermans volt maga a megtestesült szankciós fenyegetés, a Morawiecki-kabinet ezért azután – Magyarországgal az oldalán – minden súlyát latba vetette, nehogy a holland alelnök kerüljön az integráció végrehajtó testületének élére. Ennél fogva von der Leyen megválasztását lengyel sikerként adta el.
A német politikus valóban sokkal visszafogottabb a demokrácia ügyében. Úgy tűnik, tényleg új szakasz kezdődik az idáig fagyos viszonyban. VDL körbehízelgi a nemzeti-konzervatív Lengyelországot, amelynek 26 képviselője rá voksolt a kellő pillanatban. A kiállást Morawiecki úgy értékelte, hogy Kelet-Európa volt a mérleg nyelve, mert a Jog és Igazságosság, valamint a Fidesz nélkül von der Leyen nem jutott volna semmire sem. Ennek megfelelően a vendég csupán felületesen érintette a bíróságok ügyét a varsói látogatás során, amely közvetlenül követte Párizst, az első állomást. Megismételte, hogy oda kell figyelni az új tagok érveire. A házigazdát, mintha hájjal kenegették volna.
A jelzések arra utalnak, hogy von der Leyen vezetésével az eddigitől eltérően alakulhat az együttműködés Brüsszel és Varsó között. A vendéglátó szerint a kétórás megbeszélésen nem került szóba a jogállamiság. Nagynak tűnik az öröm a lengyel oldalon. Az azonban teljesen nyitott, miként lehetne rendezni a viszályt az igazságszolgáltatás átalakítása kapcsán. A reform ugyanis kulcsfontosságú a PiS-nek, a Bizottság viszont nem engedhet a demokráciából, már csak a saját hitele miatt sem. Függetlenül minden barátságos fogadtatástól – állapítja meg a jobboldali újság.
Timmermans ugyan az eddigi hírek szerint marad a Bizottság alelnöke, ebben azonban jó páran cseppet sem biztosak, sőt valószínűnek látszik, hogy leadja a jogállamiság feladatkörét. A visegrádi államok ugyanis nem szívesen látják, mivel erősen pártolta Magyarország és Lengyelország ellen az eljárást a 7-es paragrafus bevetésével. A négyek úgy gondolják, hogy másodrendű tagoknak tekintik őket az EU-ban. Von der Leyen igyekszik mérsékelni a feszültséget a csoport és Brüsszel között. Ennek érdekében szó van arról, hogy ezt a szakterületet egy kelet-európai kapja meg. Jelöltként leginkább a lett Valdis Dombrovskis jön szóba, ami nagyon is megfelelne Lengyelországnak.
