Az OLAF előtt a szoftverbotrány

Publikálás dátuma
2019.07.27. 06:20

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
A 2014-ben kiírt közbeszerzési pályázatokon 450 milliárd forint EU-s forrást osztottak szét.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjeként tavaly novemberben nyújtott be panaszt az EU Csalás Elleni Hivatalához (OLAF), mert úgy ítélte meg, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (Köfop) végrehajtása során a magyar hatóságok nem tartották be a közösségi források felhasználásának szabályait. A 2014-ben kiírt közbeszerzési pályázatokon 450 milliárd forint EU-s forrást osztottak szét. A program célja az volt, hogy Magyarországon az észtországihoz hasonló, színvonalas elektronikus közigazgatás épüljön ki. Jávor Benedek szerint a végrehajtás több sebből vérzett: egyrészt a kormány magyar beszállítócégeken keresztül rengeteg szoftverlicencet vett, legalább harminc százalékkal drágábban, mint a piaci ár. Másrészt a kitűzött cél sem valósult meg, mert vagy nem kellettek a szoftverek, vagy nem állt rendelkezésre az alkalmazásukhoz szükséges eszközállomány. A gyanús ügyletekben érintett volt a Microsoft Magyarország, amely az államnak közvetítőkön keresztül a piacit meghaladó áron értékesített szoftvereket, a különbözetet pedig a vevő zsebébe csúsztatta. Jávor Benedek szerint a közbeszerzési visszaélésekben Orbán Viktor közvetlen környezete is érintett: egyrészt a közbeszerzések egyik fő nyertese lehet a miniszterelnök veje, Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter, akik egy győztes cégben lévő érdekeltségeiken keresztül húzhattak hasznot az üzletből. Másrészt ifjabb Orbán Győző üzleti partnereinek is csurrant-cseppent a megrendelésekből. Megkerestük az OLAF-ot és az Európai Bizottságot, hogy saját kezdeményezésre vagy Jávor beadványa nyomán folytatnak-e vizsgálatot a Köfop alá tartozó projektek teljesítésekor tapasztalt szabálytalanságok miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. – A 2014-2020 közötti költségvetési időszak forrásfelhasználásának értékelése még hátra van, és könnyen lehet, hogy a Köfop végrehajtásában tapasztalt visszásságok miatt az Európai Bizottság pénzügyi korrekciót fog javasolni – mondta lapunknak Jávor Benedek. Ha pedig arra a következtetésre jut, hogy rendszerszintű mulasztások történtek, akkor átalányösszeg megfizetésére kötelezheti a magyar hatóságokat, amelynek összege a támogatás összegének 5 százalékától 100 százalékáig terjedhet.

Orbán tudott a Microsoft-ügyletről

Publikálás dátuma
2019.07.27. 06:00

Fotó: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Egy közvetítőcég 2,2 millió euróért kapott szoftvert a Microsofttól, majd 3,76 millióért adta tovább a kormánynak.
„Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – ezt írta 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében. A levélben említett jóváhagyás arra a szoftverügyletre vonatkozik, amelyről az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata nemrég megállapította: áthatja a korrupció. Mint arról többször beszámoltunk, a Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést. A kormány és a miniszterelnök számára rendkívül kínos e-mail tartalmát maga az amerikai igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra azzal, hogy közzétette a Microsoft-tal kötött megállapodása teljes szövegét. Az iratban – amelyet elsőként a hvg.hu szemlézett – más kínos leveleket is nyilvánosságra hoztak. Egy magyar Microsoft-alkalmazott például a kedvezményes ár kapcsán azt panaszolta:
„A probléma az, hogy további öt százalékra lenne szükség :-( A nagyjaink ötlete :-(”.

Itt érdemes felidézni, hogy a vitatott ügylet egyik kulcsmomentuma volt az: a magyar Microsoft sokkal kedvezőbb áron adta a szoftvereket a közvetítő cégeknek, mint ahogy azok továbbadták a kormánynak.
illetve Papp István volt ügyvezeto. Utóbbinak már az állásába került az ügylet
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az amerikai igazságügyi minisztérium által közzétett szövegben felvázolt konkrét korrupciós ügyletekből az derül ki: a Microsoft hazai leányvállalatának egyes vezetői kezdettől összejátszottak a magyar kormánnyal. Az anyag szerint a kormány tájékoztatta a cégvezetőket és beosztottjaikat arról, hogy pontosan mekkora uniós keret áll rendelkezésre szoftvervásárlásra. Sőt, volt olyan eset is a levelezés tanúsága szerint, hogy már a közbeszerzés előtt eleve úgy fogalmaztak, „microsoft szoftvereket” vásárolnának. Az iratból az is kiolvasható, hogy a magyar leányvállalat vezetői lényegében becsapták a Microsoft redmondi központját. Hamis szakvéleményekre hivatkozva beszélték rá a céget, hogy jelentős, 30-40 százalékos árengedménnyel adják el a közigazgatásban használatos szoftvereiket. Csakhogy a Microsoft nem közvetlenül a magyar apparátusnak értékesítette azokat, hanem közbeiktatott – kormányközelinek tudott – cégeket. Azok viszont jelentősen drágábban adták tovább a kormányzatnak a szoftvereket, a hasznot pedig lefölözték, illetve – az amerikai igazságügyi minisztérium megállapítása szerint – egyelőre ismeretlen magyar döntéshozók zsebébe juttatták. Az iratokban bemutatott két konkrét eset az egyiknél, egy 2014-es ügyletnél a kormányközeli alvállalkozó 2,2 millió euróért vett meg 10 ezer licencet, majd ezt a csomagot 3,76 millió euróért adta tovább. Azaz egyetlen ügyleten 1,5 millió eurót, közel félmilliárd forintot vágtak zsebre az uniós adófizetők pénzéből. Ahogy a jelentés fogalmaz, ezt a különbözetet korrupciós kifizetésekre fordították. Mint az iratokból kiderül, ehhez a korrupcióba torkollott, 2014-es beszerzési ügylethez kérték ki a Microsoft-alkalmazottak Orbán Viktor jóváhagyását is.
Az ügylet 2014 elején indult, ekkor kezdett el a magyar Microsoft 10 ezer licenc eladásán dolgozni. Az ügyletbe érdekelt kormányügynökség – az nem derül ki, hogy melyik – jelezte: 3,76 millió eurónyi uniós pénze lenne a beszerzésre, ami elvileg elég is lett volna a beszerzésre. A magyar leányvállalat azonban azt jelezte a redmondi központnak, hogy további komoly árengedményre lenne szükség ahhoz, hogy megnyerhessék a megrendelést. A magyar leányvállalat és a kormányügynökség között folyamatos volt a kommunikáció arról, hogy mekkora legyen az árengedmény mértéke. Így az első körben megállapított árengedményhez képest a magyar döntéshozók kitapostak további öt százalékot a Microsofttól. Erről tanúskodik a Microsoft-alkalmazottak 2014 júniusi belső levelezése: „A probléma az, hogy további öt százalékra lenne szükség :-( A nagyjaink ötlete :-(”. Az amerikai jegyzőkönyv leszögezi, hogy a levélben vázolt „öt százalék” egyértelműen olyan árengedményre utalt, amiből később magyar hivatalnokokat vesztegettek meg. Ezt követte a miniszterelnöki jóváhagyásról szóló e-mail, majd az amerikai központ belement az öt százalékos árcsökkentésbe. Mint arról beszámoltunk, annak ellenére, hogy az amerikai minisztérium nyíltan beszél a magyar kormányzati korrupcióról, a rendőrség nem válaszol arra, indít-e hivatalból eljárást tisztázandó, milyen magyar döntéshozók érintettek az ügyben. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal – amely az ügy költségvetési csalási részében lenne illetékes – csak annyit közölt: minden olyan esetben eljárást indítanak, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül. A konkrét ügyről azonban nem mondtak semmit. A Legfőbb Ügyészség annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől.
Frissítve: 2019.07.27. 06:44

A Gazeta című lengyel napilap szolidaritásra szólít fel

Publikálás dátuma
2019.07.26. 21:47
Agora Media Office Building In Warsaw
Fotó: Jaap Arriens / Jaap Arriens
30 éve nem volt ehhez hasonló címlapjuk.
1989 óta nem volt példa ilyesmire:  A Gazeta Wyborcza lengyel napilap a HVG szerkesztőségének küldött üzenetében kifejezte, ekkor kellett utoljára címlapra tenniük a „Szolidaritás nélkül nincs szabadság” mondatát – 
kifejezve elkötelezettségüket a demokrácia és a szolidaritás iránt.

Az újságírók ezzel hívják fel a figyelmet és kérnek szolidaritást azokkal, akiket az elmúlt négy évben a lengyel hatóságok szerintük kirekesztettek: a tanárokat, a fogyatékkal élőket, a szexuális kisebbségeket, a bírákat, az ügyészeket. Úgy fogalmaznak, „ezeket a csoportokat nyilvánosan elítélik, megfosztják őket méltóságuktól, megélhetésüktől”.
Szerző
Frissítve: 2019.07.26. 21:48