Az OLAF előtt a szoftverbotrány

A 2014-ben kiírt közbeszerzési pályázatokon 450 milliárd forint EU-s forrást osztottak szét.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjeként tavaly novemberben nyújtott be panaszt az EU Csalás Elleni Hivatalához (OLAF), mert úgy ítélte meg, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (Köfop) végrehajtása során a magyar hatóságok nem tartották be a közösségi források felhasználásának szabályait.

A 2014-ben kiírt közbeszerzési pályázatokon 450 milliárd forint EU-s forrást osztottak szét. A program célja az volt, hogy Magyarországon az észtországihoz hasonló, színvonalas elektronikus közigazgatás épüljön ki. Jávor Benedek szerint a végrehajtás több sebből vérzett: egyrészt a kormány magyar beszállítócégeken keresztül rengeteg szoftverlicencet vett, legalább harminc százalékkal drágábban, mint a piaci ár.

Másrészt a kitűzött cél sem valósult meg, mert vagy nem kellettek a szoftverek, vagy nem állt rendelkezésre az alkalmazásukhoz szükséges eszközállomány. A gyanús ügyletekben érintett volt a Microsoft Magyarország, amely az államnak közvetítőkön keresztül a piacit meghaladó áron értékesített szoftvereket, a különbözetet pedig a vevő zsebébe csúsztatta.

Jávor Benedek szerint a közbeszerzési visszaélésekben Orbán Viktor közvetlen környezete is érintett: egyrészt a közbeszerzések egyik fő nyertese lehet a miniszterelnök veje, Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter, akik egy győztes cégben lévő érdekeltségeiken keresztül húzhattak hasznot az üzletből. Másrészt ifjabb Orbán Győző üzleti partnereinek is csurrant-cseppent a megrendelésekből.

Megkerestük az OLAF-ot és az Európai Bizottságot, hogy saját kezdeményezésre vagy Jávor beadványa nyomán folytatnak-e vizsgálatot a Köfop alá tartozó projektek teljesítésekor tapasztalt szabálytalanságok miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

– A 2014-2020 közötti költségvetési időszak forrásfelhasználásának értékelése még hátra van, és könnyen lehet, hogy a Köfop végrehajtásában tapasztalt visszásságok miatt az Európai Bizottság pénzügyi korrekciót fog javasolni – mondta lapunknak Jávor Benedek. Ha pedig arra a következtetésre jut, hogy rendszerszintű mulasztások történtek, akkor átalányösszeg megfizetésére kötelezheti a magyar hatóságokat, amelynek összege a támogatás összegének 5 százalékától 100 százalékáig terjedhet.