Azt állította Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (a tusnádfürdői szabadegyetemen), hogy „a magyar állam intézményes módon támogatja a külhoni pártokat. Csókoltatom az utódállamokat, akiknek ez nem tetszik.”
Ezzel szemben a tény az, hogy ez még a magyar kormánynak sem tetszene, ugyanis a magyarországi pártok külföldi finanszírozását nálunk is törvény tiltja. Vajon miért, ha ez olyan magától értetődő a határainkon túl? Talán azért, mert a támogatásnak hatása lehet egy párt politikájára is? Hacsak úgy nem. Hogy az utódállamok csókoltatják-e Semjént, majd kiderül.
Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a Bálványosi Szabadegyetem egyik fórumán), hogy Magyarországon alkotmányos demokrácia van, amelyben a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely reményteljesebb politikát kínál az embereknek.
Ezzel szemben a tény az, hogy a hatalomváltásnak egyre kevesebb feltétele adott, mert a tömegtájékoztatás felett mind erőteljesebb a kormánykontroll, a kormánynak mérhetetlen anyagi előnye van az ellenzéki pártokkal szemben, valamint olyan választási rendszert alakítottak ki, amely a Fidesz számára egyoldalúan kedvező. Így aztán nehéz reményt árulni az ellenzéki oldalon.
Azt állította Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője (szintén egy tusványosi pódiumbeszélgetésen), hogy Németországban ma már nem érzik magukat biztonságban az emberek. Nem a terrortámadások réme kezdte ki a biztonságérzetet, mondta, hanem az olyan, ötveneurós rablásoké, amelyeket sok esetben a bevándorlók követnek el a bank-automatákból készpénzt felvevő idős emberek ellen.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Németországban elkövetett bűncselekmények száma évek óta folyamatosan csökken. 2017-ben az előző évihez képest 9,6 százalékkal, 2018-ban pedig további 3,8 százalékkal. Ezen belül is visszaesett a lopások száma, a zsebtolvajlásoké pedig különösen, 18 százalékkal. A helyzet, elvtársak, nem fokozódik.
Azt állította Varga Judit, igazságügyi miniszter (a Reuters hírügynökségnek), hogy Magyarország nem sérti meg a jogállami alapelveket, viszont ellentmond az uniós szerződéseknek az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy rendszeres jogállami ellenőrzéseket folytassanak. Mint mondta, „nem kell újra feltalálnunk a kereket”.
Ezzel szemben a tény az, hogy de igen, megsérti például az Alapjogi Charta előírását arról, hogy „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”, hogy „a tudományos élet szabadságát” szintén, a menekülteket pedig megilleti a menedékjog. A kereket tényleg nem kell feltalálni, de a leeresztett gumit fel kellene fújni.
Azt állította Hollik István, a kormány szóvivője (sajtótájékoztatóján), hogy a kormány továbbra is kiáll a Stop Soros törvénycsomag mellett, mert az Magyarország és a magyar emberek védelmét szolgálja.
Ezzel szemben a tény az, hogy a civil szervezetek jogait és működését korlátozó törvény csakis a kormány védelmét szolgálja. De talán most az Európai Unió Bírósága erősebb lesz.