„Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról, nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben, amit a szocik alkottak meg”. Ezzel érvelt a tavalyi parlamenti választás előtt egy nyilvánosságra került felvételen Kövér László házelnök, amikor a választási reformról, a választókerületek átrajzolásáról és az ellenzékről beszélt. Annak a választási rendszernek a reformjáról, amelyben – a többi között – újrarajzolták a választókerületeket és amellyel a kritikák szerint a fideszes képviselőknek kedveztek. Kövér nem rejtette véka alá: az a jó, "ha az ellenzék nem rúg labdába."
De nem kizárólag az országgyűlési egyéni választókerületeket kellett újraszabni, hanem a lakosságszám változásai miatt több helyen az önkormányzati választás egyéni körzeteit is. A most októberi voksolás előtt ezt hét helyen végezték el, mindenhol csökkentették az egyéni kerületek számát, és emiatt változtak a körzetek határai is – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) lapunknak küldött tájékoztatásából. Eszerint Budapest VII. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten és Komlón változtak a választókerületi határok. A két budapesti körzetben és Komlón kettővel, míg a többi helyen egyel kevesebb egyéni képviselő juthat be a képviselő-testületbe októberben.
– Magyarországon 169 olyan település van, amelynek lakosságszáma meghaladja a tízezer főt – írta érdeklődésünkre az NVI. Ez azért lényeges, mert az önkormányzati választáson a 10 ezer fő alatti településeken csak listára lehet szavazni, egyéni képviselőkre nem. Az egyéni választókerületi határok tehát csak a nagyobb településen lényegesek, ott azonban sok múlhat ezen, különösen az olyan városokban, mint például Miskolc, Budapest vagy Komló, ahol az ellenzéknek érdemi esélye lehet a győzelemre vagy arra, hogy javítson a 2014-es eredményeken. De akár Pécsen is, ahol tavaly az egyik baranyai egyéni választókerületben Mellár Tamásnak sikerült győznie. Nagyon nem mindegy tehát az önkormányzati választásnál sem, hogy hol húzódnak a határok.
Utcák és háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló részek, korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzetek kettévágása – az utóbbi években akadtak példák ilyen „bűvészkedésre”. Elég csak ránézni például Miskolc választókerületi térképére, hogy érdekesen tekergőző körzeteket találjon az ember. Korábban az ország több pontján megtörtént, hogy a korábbi hagyományokat felrúgva rajzoltak át térképeket.
A határok újraszabását március 31-ig kellett elvégezni mindenhol, ahol ezt a lakosságszám szükségessé tette. Érdekesség, hogy Edelényben és Siklóson megszűntek az egyéni kerületek, mivel a lakosságszám 10 ezer alá csökkent. A létszámhatár átlépése miatt – csak épp ellenkező irányban – pedig Halászteleken és Diósdon ki kellett alakítani az addig nem létező egyéni kerületeket. Amikor rákérdeztünk arra, hogy ezt a döntést a helyi választási iroda (HVI) vezetője – azaz a jegyző – egyedül hozza-e meg vagy a folyamatba a helyi képviselők is beleszólhatnak, a választási iroda azt írta: „A választókerületek kialakítása kizárólag a HVI vezetőjének hatásköre, választásszakmai szempontok alapján történhet, politikai befolyás nem érvényesülhet”. Ezzel egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoztak. Kérdés ugyanakkor, hogy a helyi jegyző, aki egyéb feladatai mellé „bónuszban” kapja meg a helyi választási iroda vezetését, és akit a közgyűlés választ meg, mennyire tudja függetleníteni magát az adott település polgármesterétől vagy testületi többségétől egy olyan országban, ahol amúgy a döntések többségében hatalmi szóval vagy kézi vezérléssel születnek meg.
Ahol arra van szándék vagy lehetőség, a határok átszabásával jelentősen befolyásolhatóak a politikai erőviszonyok. Ilyenkor általában bevett lépés, hogy az ellenzéki szavazókat egy tömbbe terelik a kerülethatárok kialakításakor (lemondva így néhány körzetről), miközben a billegő körzetekhez olyan területeket, utcákat vagy háztömböket csapnak, ahol erős a Fidesz, így ezekben a győzelmet nem veszélyezteti a rajzolgatás. A végeredménynek pedig az a párt örülhet igazán, amelynek az érdekei mentén bűvészkedtek.
Amorf miskolci körzetek
Kétszer is átrajzolták a miskolci körzeteket az utóbbi két önkormányzati választás előtt: mindig a baloldal járt rosszul.
Miskolc lakossága a legutóbbi helyhatósági választás, azaz 2014 óta 160 ezer alá csökkent, ezért a korábbi 28 helyett immár csak 27 képviselő juthat be az önkormányzatba, tizenkilencen egyéniben, nyolcan pedig listáról. Az új körzetek kijelölése a jegyző dolga, de Alakszai Zoltánnak – aki korábban a fideszes polgármester, Kriza Ákos kabinetfőnöke volt – olyan érdekesen kanyargott e munka során a ceruzája, hogy az ellen még a bíróság is kifogást emelt, s az ellenzék panasza nyomán új eljárásra kötelezte a törvényesség őrét. Külön kiemelték, hogy ha egy választókerület létszáma 5 százaléknál nagyobb mértékben eltér az átlagtól, annak okait nyomatékosan kell indokolni – márpedig ilyen körzetből öt is akadt az új miskolci térképen. A megszüntetett választókörzet pedig véletlenül sem egy fideszes képviselőé volt, hanem azé a szocialista Bartha Györgyé, aki az elmúlt huszonöt évben zsinórban mindig megnyerte a körzetét.
Miskolcon nem először fordul elő, hogy furcsán átszabják a körzethatárokat. A helyi önkormányzati képviselők megválasztásáról szóló törvény 2010-es módosításakor a testületek létszámának csökkentése érdekében is új választókerületeket és szavazóköröket kellett kijelölni, s ennek eleget téve az akkor szocialista vezetésű Miskolc jegyzője a korábbi 26 egyéni választókerület helyett 20 kijelöléséről döntött. A fideszesek azonban fellebbeztek a szerintük aránytalan felosztás ellen, így az ügy másodfokon a fideszes vezetésű megyei önkormányzat főjegyzőjéhez került, aki – miként az azóta megszüntetett Népszabadság megírta – a kifogást emelő Zsiga Marcell akkori fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő és társai közreműködésével „rajzolta meg” az új körzethatárokat. A „meg lehet élni 47 ezer forintból„ kijelentésével elhíresült Zsiga ezt akkor a lapnak nem is cáfolta, de szerinte ő csak elmondta a kifogásait, és nem befolyásolta a területi választási iroda vezetőjét a döntéshozatalban.
A most megrajzolt 19 új választókörzet kijelölésekor is meglehetősen furcsa „térkép” született: azon túl, hogy egy tollvonással megszüntették az 1994 óta minden önkormányzati választáson, egyéniben győztes szocialista Bartha György területét – ő emiatt most egy másik városrészben indul –, eltértek a korábbi történelmi és földrajzi körzethatároktól, egy-egy utca polipszerűen belenyúlik egy másik körzetbe. Tompa Sándor, a DK helyi politikusa szerint különös, hogy a területileg szinte önálló Miskolc-Tapolcát kettévágták, és egyik részét a hejőcsabai, másikat a győri-kapui körzethez „csapták”. Hozzátette: az ellenzék – amely nem nyilváníthatott véleményt a határok kijelölésekor – próbál alkalmazkodni a kényszerű helyzethez: olyan képviselőjelölteket indítanak, akik a mesterségesen újrarajzolt körzetek legalább egyik részében ismertek. - Doros Judit
