„Jurassic Park” a magyar börtönökben

Van, ahol egy-egy szintet már csak „Mordornak” hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet – állítja Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára.

"Megszökött egy rab a börtönmunkáról"; "Megszökött egy rab egy budapesti kórházból"; "Fegyvert szerzett és megszökött egy rab a Fővárosi Törvényszékről"; "Megöltek egy rabot a szombathelyi börtönben"; "Lepedővel akasztotta fel magát egy rab a márianosztrai börtönben" – "börtönhírek" az elmúlt hónapokból, amelyek arra utalnak, hogy kaotikus helyzet uralkodik a rácsok mögött. Bár a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azt kommunikálja, hogy mindent kézben tart, a börtönöket látogató ügyvédek mást tapasztalnak.

– Az én tapasztalataim szerint nem igaz, amit a BVOP állít. Vannak bv-intézetek, ahol egy-egy szintet már csak „Jurassic Parknak” vagy „Mordornak” hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet – mondta lapunknak a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. Kadlót Erzsébet ügyvédként maga is rendszeresen jár börtönökben, így nem csak hallomásból ismeri az ottani állapotokat. Szerinte a problémák nagy része a túlzsúfoltságra és a börtönőrök létszámhiányára vezethető vissza.

– Noha a kormány 2015-ben megígérte, hogy nyolc új börtönt épít, eddig még szinte semmi sem történt. Olyan helyeken, ahol eddig hat fő volt az általános, elkezdték kialakítani a hét-nyolc fős zárkákat. Közben folyamatosak a bántalmazások, zsarolások, élősködések, sok fogvatartott fél, mert a cellájában sincs biztonságban. Bármi megtörténhet, és az őr nem szegül szembe a rabokkal. Én sem tenném 160 ezer nettóért – mondta Kadlót Erzsébet.

Hozzátette: nem is várható el egyetlen bv-őrtől, aki esetenként négy szintet is felügyel egyszerre, hogy tartson rendet. A „Jurassic Park” és „Mordor” részeken pedig állandóak a sikolyok, az ordítozás, így történhet meg, hogy az sem tűnik fel senkinek, ha halálos kimenetelű erőszakoskodás történik. Van olyan börtön, ahol az ügyvédnő elmondása szerint az egyik hétvégén hat felügyelő vigyázott 1500 fogvatartottra, s mint fogalmazott, a „fogvatartottak sem hülyék”, látják, hogy szinte mindig ugyanazok vannak szolgálatban, és ebből levonják a számukra előnyös következtetéseket.

Szerinte mindezt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának elmúlt években lezajlott vizsgálatai is alátámasztják. Úgy véli, az ombudsmani jelentésekből megállapítható: 2017 óta különösen sokat romlott a helyzet. Ebben az évben történt meg az is, hogy az olyan civil szervezeteket, mint a börtönök monitorozását is végző Magyar Helsinki Bizottságot, a börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesületet vagy a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését is segítő Feldmár Intézet és a Tévelygőkért Alapítvány közös programját, a Mesekör-programot is kitiltották a bv-intézetekből.

– A civilek nekünk, ügyvédeknek is sokat segítettek, folyton kaptuk a jelzéseket, amelyeket fel tudtunk használni a munkánk során. Ez ma már nincs így. Amíg a civilek jelen voltak a börtönökben, a legfékezhetetlenebbnek mondott rabokat is meg lehetett „zabolázni”, a Mesekör-program erre különösen jó volt. Az erőszakos cselekedetek száma is csökkent, ami ma már nem mondható el. Igazság szerint már csak a szerencsén múlik, hogy nem történik a jelenleginél is több durva eset – állítja Kadlót Erzsébet.

De nemcsak a civilek hiánya nehezíti az ügyvédek munkáját: az elmúlt években szigorodtak a beléptetés szabályai, ami azt a célt szolgálta, hogy visszaszorítsák a „tiltott tárgyak” bekerülését. Ez alól az ügyvédek sem kivételek: tetőtől talpig átvizsgálják őket, még a cipőjüket is. A kamerával felszerelt beszélőszobában plexifal választja el őket ügyfeleiktől, sokszor még egy papírlapot sem adhatnak át az őr jelenléte nélkül. Mindez a tárgyalásokra való felkészülést különösen nehezíti, ami Kadlót szerint a védelemhez való jog sérülését, a tisztességes eljárás veszélyeztetését is jelentheti.