Naná, hogy a szebb számok miatt trükközik a kormány a családtámogatással

Publikálás dátuma
2019.07.30. 08:30

Fotó: Shutterstock
A haláladó eltörlését, a nők korkedvezményes nyugdíját, de még a cégeknek adott szocho kedvezményt is beszámította a kormány a családtámogatások közé – így jött ki ki a horribilis 2227 milliárd forint.
A családok támogatásának büdzséjeként emlegeti a kormány a múlt héten kihirdetett 2020-as költségvetést, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Az akcióterv keretében több új programot indított útjára a kormány, amelyek közös jellemzője, hogy a támogatást többgyerekes családok kapják. Mégpedig olyan formában, hogy azt rövid időn belül vagy azonnal elkölthetik. Így egyben többletfogyasztást is generálnak, megtámogatandó a lanyhuló gazdasági növekedést. Egyes vélemények egyenesen elsődleges célnak tekintik a gazdaságélénkítést, a csomagot ugyanakkor egy füst alatt jól el lehet adni családpolitikai intézkedésként. A kormány a jövő évi büdzsében összesítette is a családtámogatásokkal kapcsolatos kiadásokat: eszerint jövőre 2227 milliárd forint jut erre a célra. Mivel ilyen összeállítást először közölt a költségvetési törvény, nem lehet tudni, az összeg miként viszonyul az öt vagy tíz évvel ezelőtti helyzethez. Az biztos, hogy vastagon fogott a ceruza. Ha komolyan vennénk ugyanis a kormány számításait, az azt jelentené, hogy az összes állami kiadás tíz százaléka a családokhoz kerül. Tény, hogy jelenleg is a jóléti kiadások hasítják ki a legnagyobb szeletet az állami kiadásokból, a jövő évi családtámogatások közé ugyanakkor 330-350 milliárd forintnyi olyan kiadást is beszámítottak, amely még erőltetetten sem tekinthető annak.    Leginkább annál a 285,9 milliárd forintnál lóg ki a lóláb, amelyet a nők korhatár alatti nyugdíjára – praktikusan a Nők-40 kedvezménnyel nyugdíjba vonulók öregségi ellátásra – fordít a társadalombiztosítás. A büdzsében a kormány nem indokolta meg, hogy ez a tétel miért került a családtámogatások közé. A klasszikus nyugdíj-kiadásokat mindeddig egyetlen kormány nem tekintette családtámogatásnak - hiszen az  biztosítási alapon jár, nem pedig szociális vagy társadalmi helyzet függvényében. A családtámogatást más esetben is meglehetősen tágan értelmezik. Így például senki sem gondolná, de a haláladó – vagyis az örökösödési illeték 2008-as, még a Bajnai-kormány alatt elfogadott – eltörlése mára családtámogatási intézkedésé magasztosult. Ez a költségvetés szerint jövőre 37 milliárd forinttal növeli a családi támogatásokat. Hasonlóan vitatható tétel a családpolitikai kiadások között az a 22 milliárd forint – legalábbis annak egy része – amit a jövő januártól bevezetendő négygyermekes anyák személyi jövedelemadó kedvezményeként számolnak el. Az adókedvezmény ugyanis a már megszületett gyermekek után is jár, így kezdettben többen lesznek azon nők a kedvezményezettek között, akik felnőtt gyermekeik után kapják meg az adókedvezményt. Esetükben klasszikus családtámogatásról már nem, legfeljebb utólagos kompenzációról beszélhetünk, hiszen a gyerekek már kirepültek. A kormány a családpolitikai célú kiadások között számolta el a Nemzeti Eszközkezelő Program keretében az államhoz került ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokat is. Ezek azok az ingatlanok, amelyeket a volt devizaadósok kimentése során vásárolt meg az állam. A családtámogatásokhoz sorolják az Erzsébet-táborok, a Családbarát Ország Nonprofit Kft. vagy épp a Kopp Mária Intézet működésének támogatását is, csakúgy, mint – 201 milliárd forint értékben – óvodai és bölcsődei állami támogatásokat, illetve a bölcsődei gondozók béremelését is. Mindezekkel együtt jött ki tehát a 2227 milliárdos végösszeg.  A valóban a családoknak járó támogatások közül ma már messze a legnagyobb összeget a családi adókedvezmény teszi ki. Ez a tb-járulékkedvezményekkel együtt jövőre már 358 milliárd forintra rúg, s így már megelőzi a családi pótlékként kifizetett 305 milliárd forintot. Ez a két tétel a családpolitikai támogatások alappillére. Az Orbán Viktor kormányfő által idén februárban meghirdetett újabb családvédelmi akcióterv jövőre összesen további 146,5 milliárd forintot tesz ki. Ebből a legnagyobb tétel a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) 60 milliárdos kerete, bár ennek a folyósítása indul a legnehezebben – épp a bankok érdektelensége miatt. Így ma még megjósolhatatlan, szükség lesz-e a 60 milliárdos keretre. Ennél jóval népszerűbb és gyorsabban igénybe vehető a nagycsaládosok autóvásárlási, illetve a babaváró támogatás összesen 26,1 milliárdos kiadása. A legpontosabban becsülhető költségelem a négygyermekes nők teljes szja-mentessége, az erre tervezett 22 milliárdot minden bizonnyal igénybe is veszik. 

A februári családvédelmi intézkedések költségvetési hatása 2020-ban, milliárd forint

Nagycsaládosok autóvásárlási támogatása 10,5 Babaváró támogatás banki költségtérítése 4,0 Babaváró támogatás – tartozások elengedése 2,2 Babaváró támogatás – kamattámogatás 20,2 Falusi csok 60,0 Kamattámogatott jelzáloghitelek kiterjesztése 11,2 Többgyermekes családok hiteltartozásnak elengedése 16,5 Négygyermekes anyák szja-mentessége 22,0 Összesen 146,48 Forrás: 2020-as költségvetés

Szerző
Frissítve: 2019.07.30. 09:13

Válságtól tart a kormány, csomagot csomag követ Orbánék terveiben

Publikálás dátuma
2019.07.30. 06:20

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A lassuló uniós gazdaságra hivatkozva Orbán Viktor újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket lengetett be Tusványoson. A részleteket homályban hagyta, de az biztos, hogy a költségvetés nem maradhat érintetlenül.
„A támadásokat elhárítjuk, ezekkel szemben megpróbáljuk megvédeni Magyarországot” – ezek a harcias szavak nem egy hadműveleti támaszponton hangzottak el, hanem Orbán Viktor szájából. A magyar miniszterelnök szombati tusványosi beszédében ugyanis levonta azt a következtetést, hogy az Európai Unióban az elmúlt öt évben „a gazdasági önsorsrontás útját járjuk”, ezért az eddigi magyarországi gazdasági eredményeket meg kell védeni. Be is jelentette, hogy az idei 13+1 pontba gyűjtött, gazdaságvédelmi akciótervnek elnevezett intézkedéscsomagot 2020-ban két újabb követi, egy tavasszal, és egy másik – ha szükséges – ősszel. Részleteket nem árult el. Ez nem is csoda, hiszen saját maga sem tudja még – fogalmazott a Népszava érdeklődésére Katona Tamás egyetemi tanár. Szerinte ez az egész ebben a formában csak blöff. A kormányfő jól érzékeli, hogy a jelenlegi, kétségtelenül az Európai Unió élmezőnyébe tartozó magyarországi makrogazdasági adatok már nem tarthatóak sokáig, hiszen negyedévről negyedévre csökken a gazdaság teljesítménye. Ez 2019-ben még nem okoz gondot, jövőre és azután azonban már érzékelhető lesz a lassulás – vetítette előre Katona Tamás. A  kormányfő rendszeresen arra hivatkozik: a cél az, hogy a hazai GDP növekedésének üteme két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Ez azonban korántsem újdonság, hiszen 1995 óta – a gazdasági világválság két évét, 2008-2009-et, valamint az Orbán-Matolcsy-féle gazdaságpolitika 2012-es bevezetésének évét leszámítva – ez mindig így volt. Katona Tamás hozzáfűzte: a miniszterelnök is érzékeli, bár nem vallja be, hogy a magyar gazdaság túlfűtött, és továbbra is minden eszközt megragad a gazdasági növekedés ösztönzésére. A családvédelmi akcióterv is végeredményben ezt szolgálja, hogy tehetősebbek ennek révén növeljék fogyasztásukat. Jellemző, hogy az új lakások áfájának átmeneti csökkentése elsősorban az építőipari vállalkozások profitjának növelését szolgálta, és nem azt, hogy a családok olcsóbban juthassanak új otthonhoz. A jelentős mértékű adócsökkentés ellenére ráadásul drasztikus áremelkedés ment végbe, miként a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) következménye is a drágulás lett. A kormány ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsát mérsékelje,vagy a tranzakciós illetéket eltörölje.  A GKI legfrissebb előrejelzése szerint Magyarországon csökken az uniós támogatások beruházás-serkentő hatása, és mérséklődik a lakosság vásárlóerejének növekedése is. Emellett az Európai Unió konjunktúra-indexe csaknem hároméves, a magyar 2,5 éves, a magyar szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van. „Magyarország számára a legfontosabb, hogy egy új útvonalat tervezzen 2020-ra és 2021-re. Ennek a kormányzati útvonalnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az ország, amikor halad rajta, akkor a külső rossz hatásokat képes legyen minimalizálni, és a meglévő belső erőforrásokat pedig képesek legyünk mozgósítani” – buzdított a miniszterelnök. Szavaiból és az újabb gazdaságvédelmi akciótervek bejelentéséből az következik, hogy a nemrégiben az Országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott jövő évi költségvetést számait módosítani kell majd. Ezen persze a gazdasági szakemberek aligha csodálkoznak majd, hiszen már a törvényjavaslat elfogadásakor ezt valószínűsítették. Várhatóan átcsoportosítanak majd az oktatási, egészségügyi és szociális kiadásokból. Egyidejűleg növelhetik a már most is rekord méretűre tervezett, 378 milliárd forintos Országvédelmi Alapot. Ennek szétosztásához még parlamenti jóváhagyásra sincs szükség, mert az Orbán-kormány már korábban szabad kezet adott magának a költségvetési pénzekkel való gazdálkodásra. Ebből osztogathatnak majd a számukra fontosnak tartott vállalkozóknak, egyházi, sport-, és nemzetpolitikainak hívott célokra.

Lendületvesztésben a világgazdaság

A gazdaságok lendületvesztése az oka annak, hogy 2019 második negyedévében a lassulás jeleit mutatja a világgazdaság – áll a Coface, a világ vezető hitelbiztosítója  friss elemzésében. Az év második felében lehet számítani némi élénkülésre, de összességében 0,7 százalékos csökkenés várható az év egészére. Vagyis a tavalyi 3,1 százalékosról idén 2,7 százalékosra lassul a világgazdasági növekedés, hogy aztán 2020-ban stabilizálódjon. A Coface várakozásai szerint ennek következtében az országok többségében idén növekvő számú vállalati fizetésképtelenségre lehet számítani. Gondban van a kohászat és acélipar, a logisztika-szállítmányozás és a ruhaipar, de különösen az autóipar küszködik. Ezért a Coface  hat hónapon belül másodszor is rontja 13 ország autóipari vállalatainak hitelkockázati besorolását és szinte minden autóipari ágazat kockázatértékelését Európában. Az autóipar hűen jelképezi a világgazdaság mostani nehézségeit: több régióban is ciklikus lassulástól szenved, sújtják a kereskedelmi protekcionizmus politikai kockázatai, vagy az újabb európai légszennyezés-mérséklő szabályozások hatásai.  A már évi 12 százalékos hanyatlásra váltott. A szektor negatív trendje nem csak Európára jellemző: a Coface Japán és India járműiparának kilátásait is közepesről magas kockázatúra változtatta. Az utóbbi egészen eddig nagyon erős növekedésben volt, áprilisban viszont éves összevetésben 17 százalékos zuhanást regisztráltak az új járművek iránti keresletben, ami az utóbbi nyolc év legnagyobb havi visszaesése.  

Szerző

Elérheti a kétmilliárd forintot is a hétvégi viharkár

Publikálás dátuma
2019.07.30. 00:00

Fotó: BERND THISSEN / AFP/dpa
Az elmúlt hétvégi viharok nyomán ezrével érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz. A társaságok úgy kalkulálnak, hogy az elkövetkező hetekben akár a kétmilliárd forintot is meghaladhatja a kifizetések összege - tudtuk meg a Magyar Biztosítók Szövetségétől (MABISZ). A hétvégi vihar pusztításai ezúttal nem korlátozódtak egy-egy térségre, a főváros mellett a Balaton környékén, Észak-Magyarországon és az Alföld középső részén okozták a legnagyobb károkat. Legalábbis ami a biztosított ingatlanokat illeti, a biztosítókhoz eddig ezekből a térségekből érkezett a legtöbb bejelentés. Hétfő délutáni adatok alapján máris több mint ötezren fordultak a biztosítókhoz. A korábbi, hasonló időszakok tapasztalatai alapján az elkövetkező két hétben a bejelentések száma a húszezret is meghaladhatja, a kifizetések összege pedig elérheti a kétmilliárd forintot. Tekintettel arra, hogy sokan éppen a szabadságukat töltik, esetleg csak napokkal, hetekkel később szembesülnek a történtekkel, és tudnak a biztosítóhoz fordulni. Egyébként hasonló nagyságrendű összeget fizettek ki a társaságok a teljes júniusi viharszezonban is. A mostani bejelentések kiváltói elsősorban a szélvihar, a felhőszakadás, a beázás, a villámlás volt, de feltűnően sok a jégverések okozta kár is. Az általában májustól augusztus végéig tartó nyári viharszezonban a biztosítók ebben az évtizedben már 83 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki a mintegy 1,15 millió bejelentésre a lakásbiztosítási szerződések alapján. Ebben az időszakban a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer bejelentésre 30 milliárd forintnyi kárt térítettek meg a biztosítók.  A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét.  
Szerző
Témák
viharok
Frissítve: 2019.07.30. 12:06