Nikola Tesla;

- A zseni elméjében

Különleges élmény a Nikola Tesla életét és munkásságát bemutató multimédiás tárlat.

Okostelefonnal a kezünkben, technikai fejlettségünk pillanatnyi csúcsán ritkán jut eszünkbe, hogy amit ma birtoklunk, az nem volt mindig evidencia. Holott elég csupán néhány évvel, évtizeddel ezelőttre gondolnunk, amikor még a személyi számítógép is ritkaságnak számított. Az pedig végképp nem ötlik eszünkbe mindennap, hogy az elektromosság is gyerekcipőben jár, ha az emberiség történetére tekintünk vissza. S bár sokan nem értjük pontosan az indukciós motor működését, és a váltakozó áram is megfejthetetlen kifejezés, Nikola Tesla neve mindannyiunknak ismerős. Nem véletlenül, a mai technológiai eszközök jelentős részének kiindulópontjául szolgáló elméletei, és gyakran művészi, az emberek életét alapjaiban megreformáló elképzelései most is sokakat inspirálnak. Elég, ha csupán az Elon Musk tulajdonában lévő elektromos autógyártó vállalatra gondolunk, amely nevét a világhírű horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló és villamosmérnökről kapta.

A zseni elméjének rengetegébe léphetünk be a Nikola Tesla – Mind from the Future (Elme a jövőből) című, csaknem kétórás intenzív tapasztalatot kínáló kiállításon . A multimédiás tárlat a feltaláló életébe, a tudomány rejtelmeibe kalauzol minket, miközben képet kapunk arról az elkötelezett, szenvedéllyel és lelkesedéssel teli útról, amelyet Tesla végigjárt. A gyönyörű, végeérhetetlen illusztrációk nyújtotta látvány – amely többek közt mozgatható embernagyságú papírbábukból, és a falra vetített folyamatos animációkból áll –, és az azzal harmóniában lévő zenék és hanghatások álomvilágba vezetik a nézőt, aki egy-egy audio-video guide-ot igénybe véve – Gryllus Dorka és Simon Kornél narrációjával – haladhat végig sorjában Tesla születésétől életének legfontosabb pillanataiig.

Nikola Tesla édesanyja emlékei szerint egy villámokkal teli éjszakán született a mai Horvátország területén, Smiljanban. Bár a fiút édesapjához hasonlóan papi pályára szánták, a természettudományok iránt korán megmutatkozó lelkesedése másfelé vitte. Az őt körülvevő környezet, a samogradi barlang, a Velebit hegy, a smiljani erdők, és az ott élők új és új elméletek és találmányok megalkotására inspirálták. A Tesla-tekercs és a váltakozó áram feltalálásában a cserebogarak segítették, az elektromossághoz fűződő kíváncsisága pedig Macak nevű macskájától is eredeztethető. Tanulmányait követően útja Budapestre, Párizsba, majd New Yorkba vezette, ám Amerika nem varázsolta el annyira, mint Európa. Az emberek kizsákmányolását és a nyomornegyedeket látva amellett kötelezte el magát, hogy tudásával megpróbálja jobb hellyé tenni a világot. Baráti kapcsolatai és csalódásai – többek közt Edison is kihasználta – új kísérletekhez és felfedezésekhez vitték közelebb, élete jelentős részét annak szentelte, hogy találmányait az emberiség szolgálatába állítsa. Száznegyvenhat szabadalmat jegyeztetett be, s számos további ötlete megvalósítatlan maradt.

A rendkívüli installáció nem csupán életének jelentős állomásait, és gondolatainak forrásait tárja a nézők elé, tudomány és művészet kapcsolatára is rávilágít. Nikola Tesla munkái nagy hatást tettek több művészeti ágra, és azok képviselőire: a kiállítás kiindulópontját képezi a kurátor, Helena Bulaja Madunić tizenöt éves kutatómunkáját összefoglaló Mechanical Figures Inspired by Tesla című alkotás. Terry Gilliam, Marina Abramovic, Laurie Anderson és sok kortárs alkotó számol be a tudóshoz fűződő viszonyáról, és hazai művészek kapcsolódó munkáit is láthatjuk, Szűcs Attiláét és Mengyán Andrásét. Megismerhetjük Tesla Mark Twainnel való szoros viszonyát, Georges Méliès munkáit, és érintkezéseit a híres illuzionistával J.E.R Houdinnal, a magyar származású Harry Houdinival, és a kor egyik legvitatottabb misztikusával, George Gurdfieffel.   

 A kiállítás elsősorban kalandnak tűnik, apró részletekkel a Niagara vízeséstől a Városligetig, és vissza. Észrevétlenül, lépésről lépésre ébreszti fel bennünk a kíváncsiságot a természettudományokban rejlő elképesztő lehetőségek, és az emberi agy, Nikola Tesla agyának szerteágazó gondolatai és felfedezései iránt. A varázslatosan megteremtett, aprólékosan kidolgozott világ feledhetetlen élményt kínál, ám megterhelő is a megannyi információ és izgalmasabbnál izgalmasabb történés között bolyongani. Bár senki sem mondta, hogy könnyű egy zseni elméjébe látni. Hát még sétálni benne.

Infó:

Nikola Tesla – Mind from the Future

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményének udvarában található Tesla Budapest Loft

Nyitva: szeptember 1-ig

Az utazó kiállítás elsőként Zágrábban volt látható 2017-ben, s a továbbiakban olyan városokba látogat el, amelyekben Nikola Tesla munkásságával mély nyomot hagyott. A kiállítás szerzője, kurátora és koncepciótervezője Helena Bulaja Madunić, helyi társszervezője Winkler Nóra. 

A feltalálóNikola Tesla 1856. július 10-én született Smiljanban. Horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Nevéhez kötődik többek közt a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. 1881-ben Budapestre költözött, hogy a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek dolgozhasson, később ő lett a cég főmérnöke. Önéletrajzi írása szerint a Városligetben barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, Goethe Faustját eredetiben idézve, amikor a porba egy bottal megrajzolta a váltakozóáramú motor működését, amelyen már öt éve gondolkozott. 1882-ben Párizsba költözött, hogy a Continental Edison Companynál dolgozhasson. 1884-ben költözött Amerikába, ahol Thomas Edisonnal dolgozott, ám miután Edison nem fizette ki Teslát az egyenáramú gépek fejlesztése után, így útjuk különvált, s Tesla eladta a váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát George Westinghouse-nak. Ezt követően Colorado Springsben saját laboratóriumában dolgozott tovább az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán. Edison gyakran sikertelen lejáratókampányt folytatott ellene. Amikor Marconi 1901-ben bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását és vételét (amiért 1909-ben fizikai Nobel-díjat is kapott), Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A tárgyalások többször elhúzódtak, ám Tesla halála után hivatalosan is neki tulajdonították a rádió feltalálását. Nicola Tesla 1943-ban New York-ban halt meg. Életében 146 szabadalmat (ennek nagyrészét az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Róla kapta nevét a Tesla Motors elektromos autógyártó cég is.  

Miközben Paloznakon augusztus 1-én kezdődik a nyolcadik jazzpiknik, a szomszéd faluban, Lovason először indul útjára a Resident Art Garten.