Merkel Magyarországra jön, hogy Orbánnal ünnepelje a Páneurópai Piknik évfordulóját

Publikálás dátuma
2019.07.31. 09:06

Fotó: KAY NIETFELD / dpa Picture-Alliance / AFP
Egy soproni templomban mondanak beszédet mindketten az esemény 30. évfordulója alkalmából.
Közösen emlékezik meg Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök augusztus 19-én a Páneurópai Piknik 30. évfordulójáról Sopronban - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerda reggel.
A tervek szerint a két vezető, valamint a meghívott német és magyar vendégek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a soproni belvárosi evangélikus templomban, ahol Merkel és Orbán is beszédet mond a történelmi évforduló kapcsán.

Digitális kultúra nevű új tantárgy segítheti a versenyképességet 2020-tól

Publikálás dátuma
2019.07.31. 07:44
Illusztráció - a kép egy francia iskolában készült, ahol éppen a Twitterről tanulnak a gyerekek, 2011-ben.
Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Jobb munkavállalókká tennék vele a diákokat. Arról még nincs szó, hogy a pedagógusokat mikor készítik majd fel például mikroelektronikai eszközök programozásának oktatására.
A 2020-ban bevezetendő új Nemzeti alaptantervben angolszász mintára várhatóan megjelenik majd a Digitális kultúra nevű új tantárgy, írja a Magyar Nemzet. A szakképzési reform keretében országszerte hatvan digitális közösségi alkotóműhely jön létre, egy nem részletezett EU-s pályázati forrásból.
A lapnak megszólaló illetékes úgy írta le a terveket: a jövő munkavállalóit szeretnék versenyképessé tenni a tananyagaikkal, amelyek ötvözik a hagyományos barkácseszközök és a digitális technológia használatát. A szakmai előkészítésében részt vevő Major Gábor azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy céges fejlesztőcsapat, melynek ő az ügyvezetője, magán- és egyházi fenntartású iskolákban több mintaprogramot is megvalósított már, és bízik benne, hogy 2020 után állami fenntartású iskolákkal is dolgozhatnak. Major szerint legutóbb például egy „okosvárost” építettek fel általános iskolás gyerekek, amit ők terveztek, majd terepasztalon lemodelleztek mikroelektronikai elemek - szenzorok, motorok, vezérlőegységek - felhasználásával.
A Magyar Nemzet cikkéből nem derül ki, hogy a "Digitális kultúra" oktatására hogyan és mikor készítenék fel a pedagógusokat.
Szerző

Enyingi vizes abszurd

Publikálás dátuma
2019.07.31. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csónakázótóra nem vágytak a helyiek, de ezt kapnak. A régóta várt uszoda viszont csak nem akar elkészülni.
– Mit szól ahhoz, hogy itt hamarosan csónakázótavat alakítanak ki? – kérdezzük az Enying külső részén csörgedező Cinca-patak partján a helybeli férfit. – Hát, nyilván örülünk, mert rendezettebb lesz a terület. – Ki fog itt csónakázni? – Szerintem senki. A rövid dialógus jól mutatja, milyen ellentmondásos a fejér megyei településen, a turizmus fellendítésére megálmodott fejlesztések megítélése. Abban még mindenki egyetért, hogy tenni kell valamit, előre kell lépni, arról viszont már megoszlanak a vélemények, tényleg a megálmodott beruházás lesz-e a legjobb megoldás. Enying közel van a Balatonhoz, de azért annyira mégsem, hogy felfedezzék a nyaralók. Ha viszont lenne itt turistavonzó attrakció, akkor talán idáig is elcsalhatják a tónál pihenőket – ebben reménykedett legalábbis a település vezetése, amikor belevágott a Zöld Város Program megvalósításába. Ennek lényege, hogy – 500 millió forintos uniós forrásból – a település központjában lévő Batthyány-kastélytól a város szélén fekvő Szőlőhegyig egy széles „zöld folyosót” alakítanak ki parkokkal, közösségi terekkel, futópályával, és egy tóval. Utóbbival kapcsolatban van problémája többeknek is. A tervek szerint ugyanis a tavat a Cinca-patak felduzzasztásával alakítanák ki. Csakhogy a patak jelenleg egy szemetes, náddal benőtt, békalencsével borított kanális, amelyben ráadásul alig van víz. – Nem tudom, hogy lesz ebből felduzzasztott tó, ez az egész nem tűnik reálisnak. Ráadásul, ha egy-egy kánikulai időszakban apadásnak indul a víz, szerintem a környéken nagyon büdös lesz – mondja egy helybeli. Sokan megkérdőjelezik a helyszínt is: a patak ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetűek által lakott épületek szomszédságában csordogál. – Ne legyünk álszentek, amíg ezek a lerobbant házak így maradnak itt, addig senki nem jön ide szívesen – jelenti ki egy férfi. Az ott élők jórészt használt autók szétbontásából és az alkatrészek eladásából próbálnak némi bevételhez jutni, ám emiatt a környéken több helyen szemétkupacok jöttek létre. Az is állandó viták forrása, hogy többen rendszeresen égetéssel távolítják el a műanyagot a fém alkatrészekről, kábelekről. – Egyszerűen nem látom, hogy lehetne ezt a területet vonzó, rekreációs célokat szolgáló parkká alakítani, és azt hosszú távon fenntartani – ad hangot kétségeinek egy másik enyingi. A Zöld Város Program kritikusai kifogásolják azt is: a település vezetése nem kérdezte meg a helyieket, hogy ők mit szeretnének, a fejük fölött születtek a döntések. Többen is úgy vélik, sokkal nagyobb szükség lenne például egy uszodára, amelyet ugyan már évtizedek óta ígérnek, de még mindig nem készült el. A helyzeten – sok más településhez hasonlóan – az sem segít, hogy a település részt vesz az országos tanuszodaépítési-programban. 2016-ban elkezdték építeni a létesítményt, de a 2017-re tervezett átadásból nem lett semmi. Az egyébként már 80 százalékban elkészült épület most üresen áll, és már hivatalos átadási időpontot sem neveztek meg. Az uszodát a Nemzeti Sportközpontok nevű állami szervezet építteti, a kivitelező a Hanley Service Kft., amelynek elképesztő növekedéséről a 444.hu írt. A cikk szerint a cég kevesebb mint fél év alatt 2,7 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott tanuszodák felépítésére, de tízből egyet sem sikerült időben átadnia. Ehhez képest a Nemzeti Sportközpontok nemhogy kötbért nem fizettetett vele, hanem újabb megrendeléseket adott a cégnek. Az enyingi tanuszodát egyébként nem a jelenlegi helyére szánták először, hanem egy Enying és a közigazgatásilag hozzá tartozó Balatonbozsok között álló üres telekre. Sokan azt sem értik, miért a volt TSZ romos, azbesztveszélyes épülete mellé kellett felépíteni, ahol ráadásul csak egy pici parkoló alakítható ki. A zöld programot, a csónakázó-tavat és az uszodát ért bírálatok miatt megkerestük a település polgármesterét, a Fidesz-támogatással megválasztott, de független Viplak Tibort. – Tudom, hogy útépítésre, infrastrukturális beruházásokra is nagy szükség lenne, de most főleg zöld programokra ad pénzt az unió, erre tudtunk pályázni. Vétek lett volna kihagyni a lehetőséget – érvel a polgármester a rekreációs projekt mellett, amellyel a tervek szerint 2020-ra készülnek el. – A tó tervét egyébként a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszékén dolgozták ki, nem mi ütöttünk a hasunkra, nem értünk hozzá, természetes, hogy szakértőkhöz fordultunk. Ők pedig azt mondták, hogy a Cinca-patak alkalmas a duzzasztásra, a tó kialakítására.  Az uszodával kapcsolatban a polgármester azt mondja: harminc évet késett ez a létesítmény Enyingen, most már a maradék időt, amíg befejezik, csak kibírják valahogy. Azt is megjegyzi, az uszoda állami beruházás, arra az önkormányzatnak nincs ráhatása. – De azért az csak nem baj az enyingieknek, hogy éppen ide kerül az uszoda, és nem mondjuk Polgárdiba vagy Simontornyára. A Nemzeti Sportközpontok megkeresésünkre azt közölte: az uszodaépítést a kormány 356 millió forinttal támogatta, az átadás ősszel várható, ám akkor még csak a terheléses próbaüzem kezdődik el.
Témák
Enying