Orbánék félprivatizálják a biztonsági gáztárolót

Publikálás dátuma
2019.07.31. 14:27

Fotó: Népszava
A fél-államinak tekinthető hazai energiakészletező-szövetség megvásárolja a stratégiai gáztárolást végző cég többségét az MFB-től. Az állam így évi tetemes osztalékbevételről mond le, illetve még kevésbé lát bele a Mol-közeli szerveződés bonyolult pénzügyeibe.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) teljes egészében megvásárolja az eddig kisebbségi tulajdonában álló, földgáztárolást végző MMBF Földgáztároló Zrt.-t – derül ki a GVH honlapján megjelent közlésből. Az eladó a társaságban eddig 51 százalékos tulajdonrészt birtokló, állami MFB Magyar Fejlesztési Bank. A tervezett vételár 19,9 milliárd forint – derül ki az MSZKSZ honlapján közzétett, márciusi közgyűlési határozatokból. A lépéssel a stratégiai gázkészleteket is tároló cég irányítása az államtól átkerül a fura hátterű, névleg a hazai energiacégek tulajdonolta, valójában szoros állami ellenőrzés alatt álló szövetséghez. Ezzel az állam, bízvást állítható, évi több milliárdos osztalékbevételről mond le a biztonsági gáz- és olajkészletek pénzügyi hátteréért felelős, fél-magán szerveződés javára. Az MMBF ugyanis az elmúlt évek során rendre tízmilliárdos vagy azt meghaladó eredményt ért el. Beszámolójuk tanúsága szerint a 2017-es, 10,6 milliárdos eredményt felmutató év után valamivel több mint hatmilliárdot osztottak fel a tulajdonosok között. Ekkor tehát az MFB mintegy hárommilliárdos osztalékbevételre tehetett szert. Igaz, a 2018-as, 11,2 milliárdos nyereséget bent hagyták a cégben. Az algyői MMBF-egység 1,9 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas. (A többi, mintegy 4,4 milliárd köbméter tárolására alkalmas hazai mezőt az állami MVM tulajdonában lévő MFGT jegyzi.) Ebből eddig 1,2 milliárd köbméter az ország biztonsági gázkészletei tárolására szolgált. A 2010-ben átadott egységet eredetileg a Mol alakította ki és tulajdonolta. 72 százalékos részét az MFB vette meg. A vételárat titkosították, de az akkori hírek szerint akár a 140 milliárd forintot is elérhette. Bár az MFB most már csak 51 százalékot ad el, felmerülhet a gyanú, hogy a részvényadásvételen az állami hitelintézet bukik. Az Orbán-kormány sajátos módon ágyazott meg az ügyletnek. Tavaly év végén ennek érdekében törölték azt a szabályt, hogy a biztonsági gázkészletet csak állami cég tárolhatja, idén áprilisban pedig 1,2 milliárd köbméterről 1,45 milliárd köbméterre emelték a kötelező biztonsági szintet. A biztonsági készletek eddig is az MSZKSZ tulajdonában álltak. A biztonsági gázkészletekre az elmúlt tíz év során nem volt érdemi szükség. Ám a magyar kormány – arra hivatkozva, hogy az Európába irányuló gázszállításokra kötött, idén lejáró, hosszú távú ukrán-orosz szerződés jövőbeni sorsa – idén többlettárolást rendelt el.
A döntéssel így a stratégiai gáztárolás bonyolult pénzügyei teljes egészében átkerülnek a Mol-közeliként számon tartott MSZKSZ-hez. A szerveződést Bártfai Béla, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje vezeti.

Az MMBF Zrt. adózott eredménye (milliárd forint)

2014 13,2 2015 13,3 2016 11,6 2017 12,3 2018 13,4 Forrás: Opten.hu

Szerző

Öt új járatot indít Budapestről a LOT

Publikálás dátuma
2019.07.31. 13:40
Illusztráció
Fotó: Markus Mainka / Picture-Alliance/AFP
Ezzel először válik elérhetővé Szöul közvetlen járaton Magyarországról.
Öt új járatot indít Budapestről a lengyel LOT légitársaság, Szöul mellett Prágába, Belgrádba, Stuttgartba és Szófiába is új járatok indulnak – jelentette be Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója szerdán Budapesten. Magyarországról először válik elérhetővé Szöul közvetlen járaton, és ennek a vezérigazgató szerint nemcsak turisztikai, de gazdasági jelentősége is van. A Boeing 787 Dreamlinerrel repült útvonalon hetente háromszor, kedden, pénteken és vasárnap közlekednek majd szeptember 22-től. Rafal Milczarski közlése szerint a hosszútávú járat mellett újabb, úgynevezett ráhordó járatokat is indítanak a jövő márciusban induló nyári menetrendi időszakban. A LOT Prágába és Stuttgartba a hétvégét leszámítva naponta kettő, Szófiába és Belgrádba pedig a hét minden napján egy járatot közlekedtet. A szeptemberben elindítani tervezett brüsszeli és bukaresti járatokat a LOT jövő márciusra halasztotta a Boeing 737 MAX-okkal kapcsolatos repülési tilalom miatt, New Yorkba a téli menetrendben az eddigi négy helyett három járat közlekedik, majd nyártól naponta fognak repülni az amerikai metropoliszba, a chicagói járat pedig csak nyáron közlekedik majd. A bővítés mellett a légitársaság három új Embraer E-Jet regionális gépet telepít a budapesti bázisra és 60 pilótát, valamint 150 légiutas-kísérőt vesz fel. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a járat bejelentése is azt példázza: Magyarország egyre nagyobb súllyal van jelen Európa és a világ térképén. Hozzátette: a világ folyamatos változásban van, új kihívások jönnek, Magyarország ennek a folyamatnak a győztese akar lenni, ehhez pedig jó közlekedési kapcsolatok kellenek. Az államtitkár jelezte, hogy csak az idén eddig több mint 350 milliárd forint beruházás érkezett Dél-Koreából, ezzel a távol-keleti ország lett a legnagyobb külföldi beruházó. Emellett a turizmus is élénk: 2015 és 2018 között 69 százalékkal nőtt a dél-koreai turisták száma: 2018-ban 176 ezer turista érkezett az országból és 253 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója a rendezvényen szintén üdvözölte a járat megnyitását.
Szerző
Témák
LOT Budapest

KSH: kevesebb lakás épült az első félévben az egy évvel korábbinál

Publikálás dátuma
2019.07.31. 12:25
Újépítésű lakások
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre csökkent.
Az első félévében 6472 új lakás épült, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Budapesten 8,6 százalékkal, a kisebb városokban 7,8 százalékkal kevesebb lakás épült. A megyei jogú városokban 10 százalékkal, a községekben 4,3 százalékkal több lakást vettek használatba, mint a múlt év első felében. A második negyedévben használatba vett 2811 lakás, 10 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában és 2017 harmadik negyedéve óta a legkevesebb. Budapesten a felére esett vissza a negyedévben átadott lakások száma. Pest megyében a lakásépítések száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakához képest 5,9 százalékkal csökkent. Győr-Moson-Sopron megyében 10 százalékkal emelkedett az épített lakások száma (1156), amely így önmagában meghaladta az Alföldön és Észak-Magyarországon felépült összes lakásét (1032) – közölte a KSH. A természetes személyek által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 49 százalékról 47 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49 százalékról 52 százalékra emelkedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 40 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,2 százaléka lakóparkban épült. A lakások 53 százaléka értékesítésre, 45 százaléka saját használatra, 2,1 százaléka bérbeadásra épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre csökkent. Az építési engedélyek és bejelentések alapján épülő lakások száma Budapesten alig emelkedett, a megyei jogú városokban 3,2 százalékkal, a többi városban 5,7 százalékkal csökkent, míg a községekben 20 százalékkal nőtt. Az építtetők az esetek 47 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,5 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 92 százalékot.
Szerző
Témák
KSH Ingatlan