Minden, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. A szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott alapítvány.
A dokumentum az alapítvány elnökét, Liszkay Gábort Orbán Viktor kormányfő közeli politikai szövetségeseként jellemzi, és arra is kitér, hogy a kuratóriumban korábbi és jelenlegi Fidesz-képviselők ülnek, valamint hogy a vezetésben részt vesz a kormánypártokkal feltűnően baráti viszonyt ápoló Alapjogokért Központ.
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ már 2017-ben megállapította, hogy a magyar sajtósok kifejezetten rossz munkakörülmények között dolgoznak, az pedig megszokottá vált, hogy – az átláthatatlan vagy politikaközeli – tulajdonosváltás után újságírók vesztik el az állásukat. Ez a folyamat a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával csak fokozódott, például kirúgási hullám kísérte a Hír Tv és az Echo Tv összevonását is.
A jelentés szerint már korábbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy a magyar sajtó rendkívül koncentrált, pedig a 2010-es médiatörvény szerint ezt el kellett volna kerülni. A tulajdonviszonyok és az ellenőrző szervek súlytalansága miatt azonban egy jóval szigorúbb jogszabály sem tudta volna megakadályozni a monopólium kialakulását – állapították meg.
A dokumentumban idézik a Nemzetközi Sajtóintézet megállapításait is, amelyek szerint Magyarországon a KESMA lett a piacvezető a nyomtatott és online médiában, valamint a rádióknál is. A televíziós piacon egyelőre a második helyet foglalja el, ám ha a szintén kormányközeli Tv2-t is csatlakozna az alapítványhoz, akkor már ebben a szegmensben is vezetne. Ráadásul – az értelemszerűen alapítványon kívüli – közmédia is általában a hatalomnak kedvezően tálalja a híreket.
A dokumentum szerint a független média a netre költözött, ahol számos kicsi híroldal küzd a túlélésért. Az Indexre kitérve azt írták, hogy "ködös, kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező tulajdonos" szerezte meg. (A tulajdonos valójában egy alapítvány, a kormányzati befolyásnak pedig a megjelent cikkek alapján nincs jele – a szerk.)
Egyetlen olyan területet neveztek meg, ahol a KESMA létrejötte már nem tudott rontani a hazai sajtóviszonyokon: a magyar médiarendszer politikától való függése - ez ugyanis már a lehető legrosszabb. A jelentés szerint az is probléma, hogy egyenlőtlenül oszlanak el az állami reklámköltések, ráadásul a kormánypárti politikusok jóval nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek. Ugyanígy hátrányosan hat az alapítvány létrejötte a társadalom egyes részeinek a médiához való hozzáférésére: a nemzeti kisebbségek, a helyi kisközösségek, a nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok nehezebben jutnak hozzá a hírekhez, valamint csak korlátozott szereplési lehetőségekkel rendelkeznek.
