Csak ártott a KESMA létrehozása

Publikálás dátuma
2019.08.01. 06:30

Fotó: Erdős Dénes
A fideszes médiagólem magalapítása veszélyt jelent a sajtó szabadságára Magyarországon - állapította meg az Európai Bizottság megbízásából dolgozó intézet.
Minden, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. A szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott alapítvány. A dokumentum az alapítvány elnökét, Liszkay Gábort Orbán Viktor kormányfő közeli politikai szövetségeseként jellemzi, és arra is kitér, hogy a kuratóriumban korábbi és jelenlegi Fidesz-képviselők ülnek, valamint hogy a vezetésben részt vesz a kormánypártokkal feltűnően baráti viszonyt ápoló Alapjogokért Központ. 
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ már 2017-ben megállapította, hogy a magyar sajtósok kifejezetten rossz munkakörülmények között dolgoznak, az pedig megszokottá vált, hogy – az átláthatatlan vagy politikaközeli – tulajdonosváltás után újságírók vesztik el az állásukat. Ez a folyamat a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával csak fokozódott, például kirúgási hullám kísérte a Hír Tv és az Echo Tv összevonását is. A jelentés szerint már korábbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy a magyar sajtó rendkívül koncentrált, pedig a 2010-es médiatörvény szerint ezt el kellett volna kerülni. A tulajdonviszonyok és az ellenőrző szervek súlytalansága miatt azonban egy jóval szigorúbb jogszabály sem tudta volna megakadályozni a monopólium kialakulását – állapították meg. A dokumentumban idézik a Nemzetközi Sajtóintézet megállapításait is, amelyek szerint Magyarországon a KESMA lett a piacvezető a nyomtatott és online médiában, valamint a rádióknál is. A televíziós piacon egyelőre a második helyet foglalja el, ám ha a szintén kormányközeli Tv2-t is csatlakozna az alapítványhoz, akkor már ebben a szegmensben is vezetne. Ráadásul – az értelemszerűen alapítványon kívüli – közmédia is általában a hatalomnak kedvezően tálalja a híreket.
A dokumentum szerint a független média a netre költözött, ahol számos kicsi híroldal küzd a túlélésért. Az Indexre kitérve azt írták, hogy "ködös, kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező tulajdonos" szerezte meg. (A tulajdonos valójában egy alapítvány, a kormányzati befolyásnak pedig a megjelent cikkek alapján nincs jele – a szerk.)
Egyetlen olyan területet neveztek meg, ahol a KESMA létrejötte már nem tudott rontani a hazai sajtóviszonyokon: a magyar médiarendszer politikától való függése - ez ugyanis már a lehető legrosszabb. A jelentés szerint az is probléma, hogy egyenlőtlenül oszlanak el az állami reklámköltések, ráadásul a kormánypárti politikusok jóval nagyobb felületet kapnak, mint az ellenzékiek. Ugyanígy hátrányosan hat az alapítvány létrejötte a társadalom egyes részeinek a médiához való hozzáférésére: a nemzeti kisebbségek, a helyi kisközösségek, a nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok nehezebben jutnak hozzá a hírekhez, valamint csak korlátozott szereplési lehetőségekkel rendelkeznek.

Aggályos a GVH-vizsgálat elmaradása

Tavaly novemberben a Fidesz-szövetséges médiatulajdonosok lemondtak a hozzájuk tartozó sajtótermékekről a KESMA javára, ráadásul mindenféle kompenzáció nélkül. A jelentés szerint a lépéssel csaknem 500 médium került az alapítványhoz, a tulajdonosok pedig mintegy 90 millió eurónyi – csaknem 30 milliárd forintos – médiavagyonról mondtak le önként. A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” nyilvánította a KESMA létrehozását, így az alapítványnak nem kellett átesnie a Gazdasági Versenyhivatal fúziós vizsgálatán. A jelentés szerint ugyanakkor a nemzetstratégiai érdekre való hivatkozást éppen a média-összefonódások megakadályozására használják az Európai Unióban.

Következmény még nincs, csak tudomásul vették

A magyarországi médiapluralizmusról szóló beszámolót az Európai Bizottság rendelte meg, miután aggályosnak ítélte a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány létrehozását. A jelentés a firenzei intézet korábbi, 2017-es értékelésének a frissített változata. – A Bizottság tudomásul veszi az új jelentést, és továbbra is átfogóan és szoros figyelemmel kíséri a média szabadságával kapcsolatos kockázatokat az Európai Unióban – áll a lapunknak eljuttatott bizottsági nyilatkozatban. – A független újságírás elengedhetetlen a kormányok elszámoltathatóságához, az átláthatóság biztosításához és a demokratikus folyamatok nyomon követéséhez - kommentálta jelentést az uniós testület. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Bemutatkozik Orbán von der Leyennek

Publikálás dátuma
2019.08.01. 06:15

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az EB-elnök ismerteti a kormányfővel elképzeléseit az EU legfontosabb kihívásairól.
Bemutatkozó látogatáson fogadja ma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Brüsszelben. Jens Flosdorff, Ursula von der Leyen szóvivője a Népszavának elmondta: a találkozót várhatóan a délelőtti órákban tartják, először az elnök ismerteti Orbán Viktorral elképzeléseit az Európai Unió előtt álló legfontosabb kihívásokról – így például a klímaváltozásról, a migrációról, az EU bővítéséről, az intézményi reformokról –, majd a „magyar kormány perspektíváit” szeretné megismerni Orbán Viktor beszámolójából. – Ez egy bemutatkozó látogatás, amely során a felek kölcsönösen ismertetik egymás álláspontját, semmilyen döntés nem születik majd – hangsúlyozta Jens Flosdorff, hozzátéve, hogy a mintegy 40-45 percesre tervezett megbeszélés után nem tartanak sajtótájékoztatót sem.
A mai tárgyalás annak az  európai találkozó-sorozatnak a része, amely során Ursula von der Leyen az elmúlt napokban Párizsban, Varsóban, Belgrádban, Rómában is járt, Brüsszelben pedig Andrej Babis cseh kormányfővel találkozott. 
Szerző

"Megszűnik a sorszámhúzás" - interjú az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával

Publikálás dátuma
2019.08.01. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Előjegyzést vezetünk be, időpontra érkeznek majd a betegek – közölte Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
Mától új előjegyzési rendszert vezettek be. Hogy működik?
Augusztus 1-től a gyógyszerterápiás konzíliumra a „B” Kemoterápiás Osztályra érkező betegeknél a terápiás terv felállításakor az onkológus meghatározza az elektronikus előjegyzési rendszerben a terápia kezdésének napját, és azon belül a kezelésre érkezés időpontját. A sorszámhúzásos rendszer megszűnik, a betegeket a terápia kezdésének napján is elosztva rendeljük vissza a kezelőorvoshoz. Az aznapi kezelést előíró orvos 7:30-tól hívja be a betegeket, a következő kezelésre érkező betegek 10 perces, míg az első vizsgálatra érkezők 30 perces időközökben kerülnek sorra. Az előjegyzési idő tájékoztató jellegű, a rosszabb állapotú, mentővel érkező betegek elsőbbséget élveznek. A várótermek ajtaját 7 órakor nyitjuk, mivel addig takarítanak. A sorszámhúzás megszüntetésével nem lesz értelme 6 órakor vagy előbb érkezni az intézetbe. Mikor kezdődik a terápia és a vérvétel? A terápiát megelőző vérvételek előző napon, ambuláns módon történnek, így a laboreredményre nem kell várni. A betegek egy része otthonához közeli szakrendelőből hozza a friss laboreredményt. Ez alól kivételt képeznek azok a betegek, akik utazási nehézségeik vagy rosszabb állapotuk miatt nem tudnak két egymást követő napon az intézetbe jönni. Tőlük 7:30-tól vesszük le a vért, és egy-másfél órán belül el is készül az eredmény. Utána kezdődhet a kezelés. Így a betegek többsége a 7:30-tól kezdődő vizsgálata és vérképének megtekintését követően a 95 székes, a modern kúraambulancia épületében kapja meg kemoterápiás infúzióját 8 órától. A 8/A épület földszintjén található központi gyógyszertárban előállított készítmények csőpostával, soron kívül kerülnek fel az ugyanebben az épületben található, légkondicionált 6-8 székes kúraellátó helyekre, ahol a legnagyobb kényelem mellett folyik a kezelés, ami összetételtől és dózistól függően 1-4 órát vesz igénybe.  Mi történik, ha a vérvétel alapján alkalmas valaki a kemoterápiára, de aznap nem kerül sorra? Ilyenre eddig is csak elvétve volt precedens, és csak az intézethez közel lakó betegeknél. Főigazgatói utasítás alapján augusztus 1-től a kemoterápiára alkalmas beteg kezelésének másnapra halasztása nem engedélyezett. Egyetlen intézetbe érkező betegnek sem maradhat el kezelése. Mi történik, ha a vérvétel alapján nem alkalmas a kezelésre, mikor, hogyan jöhet vissza?
Szakmailag meghatározott idő, valamint a vérkép javító kezelést követően kontroll vérkép alapján lehet folytatni a kezelést, a vérkép javulásának függvényében. A következő vérvételre és vizsgálatra a beteg elektronikus előjegyzést kap.  Messziről is érkeznek emberek, akkor, amikor azt a közlekedés lehetővé teszi. Megtehetik, hogy nem nyújtanak menedéket a hajnalban utcára szoruló betegeknek? Számos vidéki beteg érkezik minden nap intézetünkbe, akik egyébként a területileg illetékes megyei onkológiai központban is megkaphatnák a kezelést, mert a mi kiváló orvosainkban bíznak. A betegek személyes döntése, hogy felutaznak Budapestre a legmagasabb szintű onkológiai ellátásért. Ez fokozott megterhelést jelent onkológusaink számára, ők azonban hivatástudattal végzik áldozatos munkájukat a területen kívüli daganatos betegek esetében is. A várótermek ajtaját 7 órakor kinyitjuk. Augusztus 1. után is megnyitjuk a kapukat a betegek előtt, de ettől nem fog hamarabb elkezdődni a betegellátás. Visszautasítom azokat a vádakat, hogy embertelen intézkedéseket és körülményeket teremtenénk. Mindent megteszünk a daganatos betegek gyógyulásáért. Ad-e egyéb feladatot a fenntartónak, kórház-igazgatónak a kialakult krízis? Nem volt krízis, egyes sajtóorgánumok mesterséges hangulatkeltése történt. Július 24-én, reggel 7 óra előtt intézetünk területén a 24.hu és az Index munkatársai előzetes bejelentés és főigazgatói engedély nélkül készítettek felvételeket a „B” Kemoterápiás Osztályunk váróterme előtti lépcsőházban. A betegellátás 7 óra 30 perctől folyamatos volt azon a napon is. Július 25-én 6 óra 50 perckor személyesen ellenőriztem a helyzetet, és az előző napi helyszínen 3 beteg és egy „hozzátartozó” várakozott. A „hozzátartozó” a kezeléseket a következő hét hétfőjén kezdő, rákos édesapja lányaként kért tájékoztatást tőlem, amit megkapott. Az esti híradásokból kiderült, hogy az aggódó „hozzátartozó” az ATV riportere volt, akinek kollégája rejtett kamerával készített felvételeket, miközben az lépcsőházban várakozó 3 betegről nem tudósítottak. Engedélyük nekik sem volt, jogsértő tevékenységet folytattak. Július 26-án 6 óra 50 perckor a helyszínen 1 beteg várakozott. 7 óra 30 perckor, már a váróteremet ellenőriztem, ahol a HVG munkatársai készítettek felvételeket és egyenként interjúvolták betegeinket. Felhívtam a figyelmüket a jogsértő tevékenység befejezésére, amit nem tettek meg. A szükséges jogi lépéseket megtettük, annak érdekében, hogy megszűnjön a betegek zaklatása, a betegellátás akadályozása és a közvélemény dezinformálása. Intézetünk Közép-Európa legelismertebb onkológiai kórháza, a 98 százalékos betegelégedettségi mutatóval. A fenntartó – az ÁEEK és az EMMI mindenben segíti a munkánkat. Az intézet fejlesztése is folyamatos. Az idei évben új lézersebészeti eszközt, laparoszkópos tornyot, emlő vákuum biopsziás műszert, ultrahang készüléket szereztünk be. Októberben 300 millió forintból felújítjuk a Fej-Nyak Sebészeti Osztályunkat, majd év végétől 3 milliárdos kormányzati támogatással új mellkassebészeti műtőblokkot építünk. 2017-ben 4,4 milliárd forintból 3 besugárzónkat már kicseréltük és a legmodernebb CyberKnife robotkaros besugárzót is beszereztük. A CyberKnife kezelésekre évi 1,1 milliárd forint többletfinanszírozást kaptunk. Idén 1,6 milliárd forintból további 3 besugárzót cserélünk. 10,3 milliárd forint kormányzati forrásból fog megépülni az intézetben az új, 5.500 négyzetméteres, 4 emeletes „egynapos diagnosztikai” tömbünk, ahol PET/MR, CT és UH készülékeket telepítünk, méltó elhelyezést kapnak patológiai és kutató osztályaink, illetve kialakítjuk az egész ország onkológiai ellátására szolgáló telemedicina központot. Az új épület felépítését eredetileg 2006 és 2010 között terveztük, de akkor nem támogatták. Most pótolhatjuk az akkor elmaradt fejlesztéseket. Egyeztettek a beteg-képviselővel arról, hogy mi a páciensek problémája a korábbi behívási szisztémával? A betegjogi képviselő felvette a kapcsolatot intézetünkkel. A Rákbetegek Országos Szövetsége közleményt adott ki. Minden betegszervezetnek állunk rendelkezésére. Van akadálya annak, hogy egy országos intézet akár 24 órás betegellátást nyújtson az ambuláns ellátásban? A világon sehol sem működik éjjel-nappali onkológiai ellátást nyújtó intézet. Sem szakmailag, sem logisztikai szempontból – például a betegek éjszakai szállítása, utaztatása - ez nem oldható meg. Mint a szakma első számú intézményének vezetője, milyen feszültségeket lát a hazai betegellátásban? A vidéki onkológiai centrumokban a kihívást a megfelelő számú szakember biztosítása jelenti. A fővárosban az infrastruktúra fejlesztése a vidéki centrumokhoz képest elmaradt, mivel uniós forrásban a központi régió nem részesülhetett. Jelenleg az Egészséges Budapest Program azonban jelentős forrásokat biztosít. A 2018-ban felújított és a kormány által elfogadott Nemzeti Rákellenes Program megvalósulása lehet biztosíték a feszültségek feloldására. A Rákellenes Program célja a daganatos halálozás arányának 10 százalékos csökkentése 2030-ig. Ha a rákszűrések meg is történnek, a betegek nem tudnak hová menni. Gyakori jelenség, hogy diagnosztizálják a daganatot, majd azt mondják a betegnek: keressen egy onkológust! Ezekben a helyzetekben mi a teendő?  Az hogy a betegek nem tudnak hová menni, egyszerűen nem igaz. Az onkológiai ellátórendszer Magyarországon teljesen kiépült. Minden beteg a lakóhelye szerinti, 2. szintű onkológiai központba irányítható, ott kötelesek ellátni. A magasabb szintű, nagy szakértelmet igénylő kezelésekre a 3A szintű regionális ellátóhelyekre, Szegedre, Pécsre, Debrecenbe, Szombathelyre és budapesti intézetünkbe lehet irányítani a betegeket. A ritka és a speciális kezelésekre pedig az Országos Onkológiai Intézetbe (3B szint) kell irányítani a betegeket. A betegutak minden orvos számára ismertek, a beutalás rendszer adott. Olykor a betegek maguk választanak a hivatalos betegutaktól eltérő megoldásokat és keresik fel intézetünket, mivel itt remélik a legmagasabb szintű ellátást. Az adófizetők évente csak a daganatos betegek gyógyításának költségeihez 670 milliárd forinttal járulnak hozzá. Ennyi pénz talán egyetlen területre sem jut, mégis rosszak a gyógyítás eredményességi mutatói. Mi az oka ennek? Ez sem igaz. Bár a daganatos betegek száma minden fejlődő és fejlett országban nő, így Magyarországon is, ennek ellenére a gyógyult betegek aránya az elmúlt 15 évben 11 százalékkal javult hazánkban. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001 és 2015 között ugyan 30 százalékkal nőtt az újonnan felfedezett daganatos megbetegedések éves száma, mindeközben azonban 2 százalékkal csökkent a daganatos halálozás, ami annyit jelent, hogy közel 80 ezerrel több beteget mentettünk meg az elmúlt 15 évben ahhoz képest, amit 2001-ben biztosítani tudott a magyar onkológiai ellátó rendszer. Ez a szűrések, a korai felismerés és a terápia jobb hatékonyságának köszönhető.

RENDHAGYÓ INTERJÚ

Polgár Csaba főigazgató azzal a feltétellel nyilatkozott lapunknak: csak az előre elküldött kérdéseinkre felel írásban, válaszait pedig teljes terjedelemben, változtatás nélkül jelentetjük meg.

Szerző