Veszélyes bohócok a politikai cirkuszban

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:00

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
Egyre több a clown a világpolitikában, az embernek azonban pillanatig sem támad nevethetnékje. A világ rossz irányba halad, az eddigi tapasztalatok nem adnak sok okot derűlátásra.
Boris Johnson brit miniszterelnökké választásával bővült azon politikusok listája, akik nem éppen megbízhatóságukról híresek. Akiket cseppet sem zavar, hogy álhíreket terjesztenek, s a hamis információk folyamatos ismételgetésével tesznek szert népszerűségre. A cél szentesíti az eszközt – gondolják. Donald Trump csak az elmúlt héten 78 hamis állítást tett, ebből 24-et Robert Mueller különleges ügyészről és Oroszországról. Trump 22 alkalommal ferdítette el jelentősen a valóságot, amikor konzervatív fiatalok előtt beszélt. Elnöksége óta pedig összesen 11 ezer hazugságot, hamis állítást számlált össze a Washington Post. A politika bohócai nem nagy nevettetők, inkább tart tőlük az ember. Továbbra sem tudjuk például, hogy az amerikai elnöknek milyen céljai vannak a NATO-val, s milyen hosszabb távú következményei lesznek annak, hogy megkérdőjelezi a hagyományos szövetségi rendszert. Azt sem látjuk előre, mi történik akkor, ha Boris Johnson valóban az Európai Unióval való megállapodás nélkül lépteti ki az Egyesült Királyságot a közösségből. A brit kormányfő azt állította, sokkal több pénz jut például egészségügyre, miközben ezt a frázist már a 2016-os, a Brexitről szóló brit népszavazás előtti kampányban is megcáfolták. A politika bohócainak eszköztárából nem hiányzik a nárcizmus sem, és a folyamatos provokációktól sem riadnak vissza. Célkeresztjükben az Európai Unió virít, amit valami elvont és rosszindulatú társulatként írnak le. Boris Johnson még brüsszeli tudósítóként olyan közösségként jellemezte az EU-t, amilyennel „Napóleon és Hitler is próbálkozott”. Azt is sejtetni engedte, hogy a britek unióból való kilépésére meghatározott október 31-i időpont előtt nem is hajlandó tárgyalni az Európai Bizottsággal. Trump és a „brit Trumpnak” is nevezett Johnson között az is hasonlóság, hogy egyikük magánélete sem nevezhető kiegyensúlyozottnak. A humor azért fontos a populisták számára, mert olyan nyelvezetet használnak, amit mindenki megért. Ezzel bizonyos szempontból védhetetlenné válnak. „Ha minden nap ítéletet mondanánk mindazokról a butaságokról, amelyekkel találkozunk, egyáltalán nem jutnánk előre” - árulta el egy ízben Johnson saját trükkjét. Volodimir Zelenszkij új ukrán elnöknek még „papírja is van arról”, hogy szórakoztatással kereste kenyerét, ő azonban hivatalba lépése óta szakított a bohóc attitűdjével, eddig komoly, megfontolt vezetőnek tűnik, sokan még Oroszországban is Vlagyimir Putyin antitézisének tartják (lásd keretes írásunkat). Az első clown (bohóc), aki a feje tetejére állította hazája politikáját, Beppe Grillo volt. Komikusként kereste kenyerét televíziós fellépéseit nagyon is szerették hazájában, Olaszországban, politikusként azonban mindenkit támadott, a fennálló rendszert, az elitet, az Európai Uniót. „A humor mindig arra szolgált, hogy mondjunk valamit, amit valójában nem lenne szabad. Ma már a választási urnáknál is megtehetjük, hogy ilyen személyiségekre szavazunk” - vélekedett a dramaturg Jenny Lee a Financial Timesban írt esszéjében. „Ha valaki egy komikus neve mellé teszi az ikszet, azzal a fennálló politikai elit ellen is voksol” - vélekedik. Mint az osztrák Die Presse rámutat, Grillót, Johnsont, vagy akár Trumpot nem az érdekli, hogy a megfelelő eszközökkel, retorikával közvetítik-e mondanivalójukat, arra pedig külön ügyelnek, hogy ne fogalmazzanak meg túl bonyolult üzeneteket. Csakis azzal foglalkoznak, milyen reakciót váltanak ki a hallgatóság körében. „A bohócok valójában nagyon is komoly emberek. Az a feladatuk, hogy nevetésre késztessék a publikumot a kudarcok láttán” - értékel Ulrike Guérot német politológus az osztrák lapban. Sajátos közvetítésükkel „elérik azt, hogy nevessünk az Európai Unió válságán, a Brexit csődjén. A jelek szerint a mai világ abszurditásából nem találunk más kiutat, mint azt, hogy nevetségessé tegyük” - folytatta. A bohócoknak nem is kell az igazat mondaniuk, a valótlanság pedig könnyen megbocsáthatóvá válik. A megbízhatóság, a komolyság mellékes lesz. A politizálás is átalakul. Nem a tartalom, a program válik fontossá, hanem a szórakoztatás a lényeg – írja a brit politológus, Jan Zielonka. „Az embereknek elegük van a profi politikusokból, ezért keresnek alternatívákat” - állítja. A politikusnak ez az új típusa agresszív, s folyamatosan támadja az uralkodó elitet, ezért is sikeres. A clownok azonban nagyon is bántóak, sértőek, amik a választók egy része számára sajnos még elfogadhatóbbá teszik őket. Trump folyamatosan megsérti az újságírókat, a nőket, politikai ellenfeleit. Beppe Grillo a válium izomlazítóhoz hasonlította Romano Prodit, az Európai Bizottság egykori elnökét, Silvio Berlusconit pedig „pszichotörpének” minősítette. Boris Johnson pedig így toborozta a szavazókat a toryk számára: „Ha a konzervatívokra voksolsz, a feleségednek nagyobb mellei lesznek, és nő az esélyed arra, hogy egyszer egy BMW M3-assal furikázz”. A clownok stratégiájának eleme az is: kiközösíttetik azokat, akik nem nevetnek ezeken a „vicceken”. „A humor a hatalom egyik fajtája, amelyben bízunk még akkor is, ha cinizmus hatja át” - véli Jenny Lee. Boris Johnson számos alkalommal állított olyat, amiről kiderült, hogy köze sincs a valósághoz. Ez azonban sem az ő, sem Donald Trump esetében nem jelentett hátrányt. Johnson az egész pályafutását a hamis kijelentéseire építette, ezért sem kell tartania attól, hogy valaki leleplezi. Mindenki tudja, hogy csak blöfföl. Az uniós bürokráciáról írt cikkeinek nagy része gazdag fantáziájának szüleményei. „Boris csak Boris marad” - mentik fel hívei. Londoni polgármesterségének eredményeit sokan vitatják, azt azonban még támogatói is elismerhetik, hogy külügyminiszterként csődöt mondott. Kínosan ügyel arra, hogy a választók körében megmaradjon bohócnak. Kollégája és életrajzírója, Sonia Purnell mondta róla: szándékosan összekócolja a haját a nyilvános fellépései előtt. Kormányfővé való kinevezése után Johnson egyáltalán nem volt vicces. Ahogy a brit sajtó fogalmazott, valóságos vérfürdőt hajtott végre a kormányban, az a kijelentése pedig egyenesen ijesztő, mely szerint a Brexit kitűzött időpontja, október 31. előtt nem kíván Brüsszelbe utazni, vagyis még csak tárgyalni sem hajlandó az Európai Bizottsággal a kilépés feltételeiről. Elhatározta, „no deal Brexit” lesz, legyen annak bármiféle következménye. Beszédeiből azóta törölte a vicceket, s feltűnő, hogy sosem említi meg az előző miniszterelnök, Theresa May nevét, mindig csak „elődjéről” beszél. Johnson olyan ballépéseket tehet, melyek során még híveinek is arcára fagyhat a mosoly. Az ő példája is mutatja, milyen veszélyes a bohócok előretörése a politikában.

Zelenszkij, a pozitív példa

Akad-e példa arra, hogy egy tanárból szerencsés (vagy szerencsétlen) események közrejátszása révén elnök lesz? A valóságban aligha találhatunk sok példát erre, Ukrajnában azonban az e témáról szóló sorozat a legnépszerűbbek közé tartozik. S az országban a fantázia össze is mosódott a realitásokkal. A sorozat főhősét, Volodimir Zelenszkijt ugyanis hazája elnökévé választották, pontosan azon értékek miatt, amelyeket a tévés sorozatban képviselt. A 41 éves komikust az elnökválasztás április 21-én rendezett második fordulójában 73 százalékos szavazati aránnyal választottak meg az ország első emberének az országot addig irányító Petro Porosenkóval szemben. Ha egy olyan személyiség kerül egy állam élére, akinek eladdig köze sem volt a politikához, akkor a dolog mondhatni többféleképpen sülhet el. Zelenszkij azonban eddigi fellépései alapján azt bizonyította, hogy a való életben is képes államférfiként viselkedni. Miután pedig a parlamenti választáson abszolút többséget szerzett párta, a „Nép szolgája”, így az is sikerülhet neki, ami egyetlen elődjének sem: megreformálhatja a korrupció és az Oroszországgal szembeni katonai konfliktus miatt ezer sebből vérző országot. Zelenszkij példája mutatja: egy bohóc pozitív dolgokra is képes lehet.

A guatemalai clown

Jimmy Morales guatemalai elnök is nevettető volt hazájában. Testvérével, Sammyvel egy a közép-amerikai államban népszerű sorozatban, a Morelejasban szerepelt. 2015-ben meglepetésre választották meg az ország elnökének. Nem humorával, hanem kemény felszólalásaival, a rend helyreállítására tett ígéreteivel vált népszerűvé. Az pedig szintén előnyére vált, hogy nem a politikai elit tagja, így sokan úgy vélték, ő legalább nem korrupt. S valóban, lépéseket tett azért, hogy a kábítószermaffia ne fizethesse le a helyi pártokat. A rendőrségben is tisztogatásokat hajtott végre. Ám később róla is kiderültek bizonyos ügyek, például fiatal nőket bántalmazott szexuálisan. 2020-ig marad hivatalban, tovább biztosan nem, mert nem pályázik második elnöki mandátumra.

Trump segítséget nyújtana Putyinnak az erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.01. 10:50
Képünk illusztráció
Fotó: ROBYN BECK / AFP
Már hárommillió hektáron égnek az erdők Oroszországban, 300 tűzfészket meg sem tudnak közelíteni a tűzoltók.
Segítséget ajánlott fel a szibériai erdőtüzek elleni küzdelemben Vlagyimir Putyinnak Donald Trump - közölte szerda késő este a Kreml sajtószolgálata. Az amerikai és az orosz elnök Washington kezdeményezésére telefonon lépett kapcsolatba egymással- írja az MTI. Putyin a moszkvai tájékoztatás szerint megköszönte a figyelmességet, valamint a segítség és a támogatás felajánlását. Mint mondta, szükség esetén élni fog a felajánlással, és jelezte, hogy Szibériában „erős” repülőegységet hoztak létre a természeti csapás elleni küzdelemre – ami azt jelenti, hogy a védelmi tárca csütörtökre tíz, tűzoltásra átalakított Il-76-os repülőgépet és tíz helikoptert vont össze Krasznojarszkban. A rendkívüli helyzetek minisztériumának jelentése szerint azonban nehézségek adódtak a repülőgépek utántöltésénél és elhelyezésénél is.
Oroszországban mintegy hárommillió hektáron ég a növényzet  -
ez annyi, mintha Magyország területének harmada állna lángokban.

 A tűzvész miatt hétfőn négy régióban rendkívüli állapot bevezetését rendelték el. A TASZSZ szerdai összesítése szerint jelenleg 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem, több mint 300 nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős regionális bizottságok döntése alapján. Az orosz központi vezetés a jelek szerint már felelősöket keres: Szergej Abanyin, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának katasztrófaelhárítási szóvivője legalábbis arról beszélt szerdán, hogy Szibériában és a távol-keleti régiókban is tomboló tűz azért harapózhatott el ennyire, mert mert helyi szinten nem nem tettek meg mindent a kellő időben. Utóbbi megjegyzés azért tűnik visszásnak, mert az orosz hatóságok eddig hivatalos protokoll szerint maradtak tétlenek: sokáig azért sem léptek, mert tüzek nagy része az úgynevezett ellenőrzött zónában égett. Ez a – a minisztériumi rendeletekben is szereplő – fogalom olyan térségeket jelent, amelyeken a tűz nem fenyeget lakóterületeket, ipari létesítményeket, így kevesebb közvetlen anyagi kárt okoznak, mint amennyibe az oltásuk kerülne. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 11:15

Buszon fojtották meg a börtönmészárlást indító banda több tagját

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:49
Foglyokat szállítanak át abból az altamirai börtönből, ahol 2019.július 29-én ötvennyolc rabot gyilkoltak meg egy börtönlázadás során
Fotó: Bruno Santos / AFP or licensors
Jair Bolsonaro brazil elnök mindezt úgy kommentálta: „előfordulnak ilyen problémák, nemde?”
Megfojtottak szerdán négy rabot a társaik, miközben átszállították őket abból a brazil börtönből, amelyben a héten 58 ember halt meg egy lázadásban – jelentette be az észak-brazíliai Pará állam közbiztonsági illetékese.  Az áldozatok feltehetően annak a bűnbandának voltak a tagjai, amely a börtönmészárlást levezényelte. A hatóságok csak Marabá városába megérkezve vették észre a négy ember halálát  - írja az MTI.
A brazil államfő a mentőautóban bekövetkezett halálesetekhez hasonlította a négy rab megfojtását. 
„Bizonyára sebesültek lehettek, nem? Ez olyan, mint amikor egy mentőautó felvesz egy beteget, aki a szállítás közben meghal" - jelentette ki Bolsonaro újságíróknak nyilatkozva, nem sokkal azután, hogy részt vett egy ünnepségen Goiás helységben. "Előfordulnak ilyen problémák, nemde?” - tette hozzá.

A Pará állam egyik börtönében hétfőn kitört lázadásban 58 rab vesztette életét. A korábbi beszámolók legalább 52 fogoly haláláról szóltak. Az EFE spanyol hírügynökségnek ezt akkor megerősítő helyi büntetés-végrehajtás szerint több rabot lefejeztek társaik. Brazíliában májusban volt a legutóbb börtönmészárlás, amely során 55 ember halt meg egy büntetés-végrehajtási intézetben Amazonas államban. A dél-amerikai ország börtöneiben körülbelül 708 ezer fogoly raboskodik, közel 300 ezerrel többen, mint ahány rab számára jut férőhely hivatalosan.
Szerző