Trump segítséget nyújtana Putyinnak az erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.01. 10:50
Képünk illusztráció
Fotó: ROBYN BECK / AFP
Már hárommillió hektáron égnek az erdők Oroszországban, 300 tűzfészket meg sem tudnak közelíteni a tűzoltók.
Segítséget ajánlott fel a szibériai erdőtüzek elleni küzdelemben Vlagyimir Putyinnak Donald Trump - közölte szerda késő este a Kreml sajtószolgálata. Az amerikai és az orosz elnök Washington kezdeményezésére telefonon lépett kapcsolatba egymással- írja az MTI. Putyin a moszkvai tájékoztatás szerint megköszönte a figyelmességet, valamint a segítség és a támogatás felajánlását. Mint mondta, szükség esetén élni fog a felajánlással, és jelezte, hogy Szibériában „erős” repülőegységet hoztak létre a természeti csapás elleni küzdelemre – ami azt jelenti, hogy a védelmi tárca csütörtökre tíz, tűzoltásra átalakított Il-76-os repülőgépet és tíz helikoptert vont össze Krasznojarszkban. A rendkívüli helyzetek minisztériumának jelentése szerint azonban nehézségek adódtak a repülőgépek utántöltésénél és elhelyezésénél is.
Oroszországban mintegy hárommillió hektáron ég a növényzet  -
ez annyi, mintha Magyország területének harmada állna lángokban.

 A tűzvész miatt hétfőn négy régióban rendkívüli állapot bevezetését rendelték el. A TASZSZ szerdai összesítése szerint jelenleg 147 erdőtűz ellen folyik a küzdelem, több mint 300 nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős regionális bizottságok döntése alapján. Az orosz központi vezetés a jelek szerint már felelősöket keres: Szergej Abanyin, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának katasztrófaelhárítási szóvivője legalábbis arról beszélt szerdán, hogy Szibériában és a távol-keleti régiókban is tomboló tűz azért harapózhatott el ennyire, mert mert helyi szinten nem nem tettek meg mindent a kellő időben. Utóbbi megjegyzés azért tűnik visszásnak, mert az orosz hatóságok eddig hivatalos protokoll szerint maradtak tétlenek: sokáig azért sem léptek, mert tüzek nagy része az úgynevezett ellenőrzött zónában égett. Ez a – a minisztériumi rendeletekben is szereplő – fogalom olyan térségeket jelent, amelyeken a tűz nem fenyeget lakóterületeket, ipari létesítményeket, így kevesebb közvetlen anyagi kárt okoznak, mint amennyibe az oltásuk kerülne. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 11:15

Buszon fojtották meg a börtönmészárlást indító banda több tagját

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:49
Foglyokat szállítanak át abból az altamirai börtönből, ahol 2019.július 29-én ötvennyolc rabot gyilkoltak meg egy börtönlázadás során
Fotó: Bruno Santos / AFP or licensors
Jair Bolsonaro brazil elnök mindezt úgy kommentálta: „előfordulnak ilyen problémák, nemde?”
Megfojtottak szerdán négy rabot a társaik, miközben átszállították őket abból a brazil börtönből, amelyben a héten 58 ember halt meg egy lázadásban – jelentette be az észak-brazíliai Pará állam közbiztonsági illetékese.  Az áldozatok feltehetően annak a bűnbandának voltak a tagjai, amely a börtönmészárlást levezényelte. A hatóságok csak Marabá városába megérkezve vették észre a négy ember halálát  - írja az MTI.
A brazil államfő a mentőautóban bekövetkezett halálesetekhez hasonlította a négy rab megfojtását. 
„Bizonyára sebesültek lehettek, nem? Ez olyan, mint amikor egy mentőautó felvesz egy beteget, aki a szállítás közben meghal" - jelentette ki Bolsonaro újságíróknak nyilatkozva, nem sokkal azután, hogy részt vett egy ünnepségen Goiás helységben. "Előfordulnak ilyen problémák, nemde?” - tette hozzá.

A Pará állam egyik börtönében hétfőn kitört lázadásban 58 rab vesztette életét. A korábbi beszámolók legalább 52 fogoly haláláról szóltak. Az EFE spanyol hírügynökségnek ezt akkor megerősítő helyi büntetés-végrehajtás szerint több rabot lefejeztek társaik. Brazíliában májusban volt a legutóbb börtönmészárlás, amely során 55 ember halt meg egy büntetés-végrehajtási intézetben Amazonas államban. A dél-amerikai ország börtöneiben körülbelül 708 ezer fogoly raboskodik, közel 300 ezerrel többen, mint ahány rab számára jut férőhely hivatalosan.
Szerző

Tovább gyűrűzik a 15 éves román kislány meggyilkolását övező politikai botrány

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az eset újra igazolja, Románia ugyan nem mintaállam, de nem is következmények nélküli ország.
Politikai válsághelyzet alakult ki Romániában a múlt héten meggyilkolt 15 éves kislány esete kapcsán. Alexandra Măceşanu július 24-én tűnt el, miután autóstoppal a dél-romániai Caracalba indult. Szülei este bejelentették eltűnését, a kislány pedig megszerezve elrablója mobiltelefonját háromszor hívta a 112-es segélyhívót, de a válságkezelő rendszer működési anomáliái miatt a 19 órás késéssel érkező rendőrök már nem tudták megmenteni az életét. A nyomozás azóta kiderítette, hogy egy 65 éves férfi elrabolta, fogva tartotta, megerőszakolta, majd másnap 12 óra körül saját lakásán meggyilkolta a kislányt. A férfi beismerte mind Alexandra, mind egy  másik, áprilisban eltűnt 18 éves lány meggyilkolását is. A tragédia megrázta az egész országot és utcai tüntetéseket eredményezett, amelyeken már a kormány lemondását követelték a résztvevők. Az  alig hat napja kinevezett belügyminiszter és a segélyhívás helyszínét bemérni képtelen különleges távközlési hatóság igazgatója lemondott, az országos rendőrfőkapitányt pedig menesztették. A tragédia egy másik, kisebb visszhangot kapott jelenségre is kezdi ráirányítani a figyelmet – arra, hogy fiatal romániai lányok tűnnek el nyomtalanul, sok esetben szüleik megnyugtató névtelen telefonhívásokat kapnak, miszerint gyerekük jól van, külföldre ment, jól fizető munkára. Bár a hívások célja nyilván az, hogy a szülők ne forduljanak a hatóságokhoz, és nem is minden eltűnt lány kapcsán érkezik a megnyugtató hívás vagy sms, sokan így is jelentik az eltűnést. Senki számára nem titok, hogy szervezett leánykereskedelem folyik, mindenki tudja, hogy román kiskorúak és fiatalok sokasága él szexrabszolgaként nyugaton, mégis mindmáig ha volt is szerencsés végkifejlet, az általában a befogadó ország hatóságának volt köszönhető. Ha a 15 éves Alexandrát nem kapta volna rajta a segélyhívó tárcsázásakor fogvatartója, ő is valószínűleg valamely nyugati lebujban kötött volna ki, hiszen az ő szülei is kaptak megnyugtató telefonhívást. Ez a vetület azonban továbbra is elkerüli a politika figyelmét. Novemberben elnökválasztás lesz Romániában, Klaus Johannis államfő kedden ugyan összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését, azt követően viszont igyekezett mindent a kormány nyakába varrni. Nem csak azért, mert Viorica Dancila miniszterelnök egyik kihívója lesz, hanem azért is, mert a kormány és az államfő közötti egymásra mutogatás Traian Basescu elnökségétől kezdődően állandósult Bukarestben, nem kis mértékben lehetetlenítve el az államapparátus normális működését is. Johannis azt hangsúlyozta, hogy a korrupció és a hozzá nem értés aláásta a nemzetbiztonságot, tönkretette az államot, amely már képtelen megvédeni polgárait, nem képes garantálni legfontosabb emberi jogukat, az élethez való jogot. Ebben igaza is van, csakhogy ez egy több évtizedes folyamat következménye, nem pedig csak a 2016 karácsonya óta regnáló szociálliberális kormányzat bűne, mint ahogy az elnök állította. A korrupció, az uram-bátyám rendszer, a hatékony működésre képtelen apparátusok azelőtt is okoztak iszonyú tragédiákat. 2010-ben például egy bukaresti szülészeten tűz ütött ki az intenzív osztályon egy 11 fős kórteremben, egy rosszul beüzemelt légkondicionáló miatt. Öt csecsemő  meghalt, hat súlyosan megsérült, miközben a személyzet névnapot ünnepelt. És ekkor épp a jelenlegi államfő mögött álló jobbközép koalíció, az Emil Boc vezette kormány volt hatalmon. 2015. október 30-án a bukaresti Colectiv klubban 64 fiatal lett a tűz áldozata és 190-en maradandó sérülést szenvedtek. A klub üzemeltetője korrupcióval szerezte meg a működési engedélyt, a szórakozóhely nem volt tűzbiztos. De míg a csecsemők haláláért az ügyeletes nővért állították bíróság elé, a Colectiv tragédiába már Victor Ponta miniszterelnök is belebukott. Mert bár a felszín az, hogy Romániában semmi sem változott, valójában igen mély átalakulás zajlik, mindenekelőtt az egyre tudatosabban és következetesebben fellépő civil társadalom nyomására. 

Tüntetések, tiltakozások a teljesség igénye nélkül

2012-ben Emil Boc kormányfő az egészségügyi reform miatti utcai tüntetések és széleskörű társadalmi elégedetlenség nyomán mondott le. A Colectiv diszkótragédia után a kerületi polgármester és Ponta miniszterelnök kényszerült lemondásra 2015-ben. De távoznia kellett Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettesnek is, akiről egy motoros rendőr halála kapcsán kiderült, hogy jogosulatlanul kér állandó rendőri felvezetést mindennapi útjaihoz. Az igazságügyi törvények kifogásolt módosítása miatti 2017-es többszázezres tüntetések elsöpörték először az igazságügyi minisztert, majd Sorin Grindeanu kormányfőt is. 2016 tavaszán a munkaügyi miniszter mondott le miután a közalkalmazottak bérezéséről szóló sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakoztak a szakszervezetek. 2018 őszén az oktatásügyi miniszter mondott le, aki a magyar diákok román oktatását minden szakmai előkészítés és megalapozottság nélkül akarta eszetlenül átalakítani, óriási felháborodást keltve szakmai és kisebbségi körökben. És nyugodtan hozzátehetjük azt is, hogy a diszkrimináció ellenes tanács rendre bírságolja meg az uszító műsorokat közlő tévéket és uszító műsorvezetőket, a nagy korrupció botrányok főszereplői pedig rendre bíróság elé, sokan rácsok mögé kerülnek. Az illiberalizmus felé kacsingató kormánypártból kiszakadtak azok, akik nem kívánták Liviu Dragneat ezen az úton követni és sokan belülről bírálták nyíltan a május óta szintén börtönben ülő nagyhatalmú pártvezért.  

Szerző