Tényleg Maróth Miklós került az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatok élére

Publikálás dátuma
2019.08.01. 13:08
Maróth Miklós
Fotó: Czimbal Gyula / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Közös döntés született a testület tagjairól is.
Öt évre Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárság Irányító Testülete elnökének Orbán Viktor miniszterelnök Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Közös döntés született a testület tagjairól is. Az ITM miniszter által javasolt tagok Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós, a testület MTA-elnök által javasolt tagjai pedig Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József, Borsos Balázs és Borhy László. A hvg.hu a birtokába került, az Irányító Testület várható összetételéről szóló névsor alapján már korábban megírta, hogy Palkovics László miniszter a testület vezetésére Maróth Miklós klasszika filológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánját jelölné. Az ELKH Titkársága hivatalosan a mai napon jött létre, de valódi működését – az Irányító Testülettel együtt – szeptember elsejétől kezdi meg, ekkortól kerülnek át az MTA kutatóintézetei is a nagyobb kormányzati befolyást biztosító állami hálózatba. Információink szeptemberig, illetve ezt követően az év végéig az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét egy hét fős nemzetközi és hazai tudományos vezetőkből álló Projekt Irányító Bizottság (PIB) látja el az innovációért és technológiáért felelős miniszter vezetésével. A PIB elnöke Palkovics László miniszter, felkért tagjai Lovász László MTA elnök; Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke; Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke; Otmar D. Wiestler, a Helmholtz Társaság elnöke; Matthias Kleiner, a Leibniz Társaság elnöke; Anton Zeilinger, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 13:35

Tízmilliós büntetés is járhat a pirotechnika-használatért

Publikálás dátuma
2019.08.01. 12:35
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szövetség közölte: nem vállalhatja személyi sérülések kockázatát, ezért az új szezon előtt szigorította a fegyelmi szabályzatot.
Akár tízmillió forint büntetést is kaphatnak a labdarúgóklubok pirotechnikai eszköz egyszeri használata esetén. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet rá: a szervezet elnöksége július elején tartott ülésén határozott arról, hogy a pirotechnikai eszközök használatának visszaszorítása érdekében szigorítja a fegyelmi szabályzatot. Ennek értelmében egyszeri használat esetén is minimum egymillió, maximum tízmillió forintos büntetésre számíthatnak a klubok. A MLSZ kiemeli, hogy az európai szövetség (UEFA) évek óta szigorúan bünteti a pirotechnikát a stadionokban, illetve a magyar törvények is tiltják a pirotechnikai eszközök bárminemű használatát.
„Az elmúlt években a korábbinál lényegesen biztonságosabbá vált a hazai labdarúgó-mérkőzések látogatása, a szurkolók ma már jóval otthonosabban érezhették magukat a stadionokban. Ezzel összefüggésben jelentősen csökkent a biztonsági okokkal összefüggő fegyelmi eljárások száma, egyedül a pirotechnika visszaszorításában nem sikerült előrelépni”

– írja a szövetség.

Az MLSZ kiemeli, hogy Magyarországon jogszabály tiltja a pirotechnikai eszközök illegális használatát, mert bár látványosak, rendszeresen sérüléseket eredményeznek és súlyos vagyoni kárt okozhatnak. A stadionokban ráadásul nagy számú néző foglal helyet viszonylag kis helyen, ezért a pirotechnikai eszközöket nem lehet biztonságosan működtetni.
„A növekvő számú sérülések mellett súlyos anyagi károkat is okoztak az ilyen eszközök, székek, molinók és más berendezési tárgyak meggyulladása gyakori jelenség a stadionokban”

– teszi hozzá az MLSZ.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi hónapokban több súlyos sérülést okozott a hazai futballpályákon a pirotechnika használata.
„Az MLSZ nem vállalhatja személyi sérülések kockázatát, ezért az új szezon előtt szigorította a fegyelmi szabályzatot: a pirotechnikai eszközök egyszeri alkalommal történő használata 1 millió forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbüntetést von maga után, többszöri előfordulás esetén a pénzbüntetésen túl szektor(ok) bezárását róhatja ki a fegyelmi bizottság”

– figyelmeztet a szövetség.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként még tavaly felvetette, milyen jó lenne a hangulat a lelátókon, ha visszaengednék a kitiltott pirotechnikát a lelátókra. Bánki Erik, az MLSZ elnökségi tagja akkor azt közölte: megvizsgálják, milyen módon lehet visszaengedni a pirotechnikát a nézőtérre.
Szerző
Témák
pirotechnika MLSZ

Lovász László az Akadémiáról: majdnem feladtam a harcot

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:39
Lovász László, az MTA elnöke
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az MTA elnöke azt mondta: nagyon közel került ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjon.
„A legelején, amikor az Akadémia finanszírozását megváltoztató törvény kijött, nagyon közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak” - mesélte a 168 Órának adott interjúban az MTA elnöke. Lovász László végül maradt, mert ha vezetőtársaival a lemondást választja, akkor teljesen védtelenül hagyták volna a magyar tudományos élet központját – most pedig harcolnak, de mint mondja, folyamatos lépéskényszerben van.
 Az MTA folytatná és bővíteni eddig elindított kutatási programjait, bár a kutatóhálózatok elvételével jóval nehezebb dolguk lesz a korábbinál – mondta Lovász, aki szerint fontos, hogy népszerűsítsék, ismertté tegyék munkájukat és eredményeiket. Az elnök hangsúlyozta, kutatóik világ -és politikai nézettől függetlenül harmonikusan tudnak együttműködni, munkájukat nem befolyásolják véleménykülönbségek. A politika azonban nem tiszteli a tudományos élet szabadságát, határait – ezt Lovász László a CEU-botrány kirobbanásakor tapasztalta meg először.
„A CEU ügye volt az, amikor úgy éreztem, hogy a magyar tudomány érdeke sérül, mert az egyik legjobb kutatóhelyünk részben vagy egészben elköltözik. Aztán már minket támadtak, amit még mindig nem teljesen értek. Mi ennek az egésznek a célja, hová fut ki?”

– tette fel magának is a kérdést az interjúban. Mint mondta, az MTA közvetítői szerepet próbált betölteni a kormány , és az egyetem között, a választások előtt pedig előremutatónak gondolt beszélgetést is folytatott Orbán Viktorral, és az akkor még emberi erőforrás miniszter Balog Zoltánnal.
Ehhez képest derült égből villámcsapásként érte a törvénymódosítás, aminek keretében elvették költségvetésük kétharmadát, és aminek véleményezésére 54 percet kapott az MTA.

Az Akadémia minden tiltakozása ellenére elvesztette kutatóintézeteit, de a törvényes keretek között folytatott harcot nem adják fel. Ennek eredménye Lovász László szerint, hogy „ez idő alatt a legrosszabb lehetséges intézkedések jelentős részét sikerült elhárítani. Az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt. Az intézethálózat nem a kormány alatt működik. Van bizonyos önállósága.” Az elnök azt is megjegyezte, hogy bár a kutatóhálózat vezetőit a miniszterelnök nevezheti ki, ő is csak az MTA jelöltjeiből válogathat. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 13:27