Egy akciótervnyi extra pénzt szórt szét a kormány - egészségügyre és közoktatásra csak egy százalék jutott

Publikálás dátuma
2019.08.02. 07:00

Fotó: Népszava
Úgy költött el 304 milliárd forintot a költségvetési maradványokból az idén a kormány, hogy abból az egészségügynek és az közoktatásnak alig 4 milliárd jutott.
Válságmegelőző üzemmódba kapcsolhat a magyar gazdaságpolitika a következő évben, ha az uniós gazdaság lassulása miatt valódi fenyegetéssé válik a magyar növekedés lelassulása is - vetítette előre Orbán Viktor  tusnádfürdői beszédében. A miniszterelnök  a részletek említése nélkül arról beszélt, hogy 2020-ben akár két újabb gazdaságvédelmi akciótervet – magyarul gazdaságösztönző csomagot - is kidolgozhat a kormány. Egy-egy ilyen intézkedéscsomag kerete a 100-300 milliárd forintot is elérheti annak érdekében, hogy érzékelhető lökést adjon a gazdaság számára.    Mindeközben a kormány az év első hét hónapjában az elmúlt évek költségvetési maradványaiból már úgy költött el 304 milliárd forintot, hogy az eredetileg nem is szerepelt a kiadási tervekben. Vagyis mondhatni: a kormány már az idén elköltött egy komolyabb gazdaságélénkítő csomagnyi pénzt úgy, hogy annak nem csapott különösebb hírverést. A döntések a kormányhatározatokból is csak apránként derülnek ki. A kommunikáció hiánya persze nem meglepő, a költekezések mögött komolyabb koncepciót ugyanis nehéz felfedezni. A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy az évi 18-20 ezer milliárd forintos kiadási főösszegből pár száz milliárd megmarad – például, mert kiderül, hogy nem kell annyi pénz az adott projektre, mint amennyit terveztek –, vagy teljes mértékben törlik az adott tételt. Az ilyen maradványpénzeket a tárcáknak be kell fizetniük az erre létrehozott maradványalapba: ezzel a kormány szabadon rendelkezik. A maradványok legkézenfekvőbb elköltése az államadósság azonnali csökkentése lenne. Főleg olyan években is, mint az idei, amikor még erőteljesen nő a gazdaság. Ám úgy tűnik, a kormány számára az államadósság elleni harc már nem kiemelt fontosságú.  A maradványpénzeket így a kormány előszeretettel költi olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben. Részint azért, mert az igények annak elfogadása után merülnek fel. Vagy azért, mert olyan célokra megy a pénz, amit a kormány nem szeret nagy dobra verni. Ez utóbbiak közé tartoznak például az „ideológia” kiadások, amelyekre eddig 10 milliárd forint jutott. Ide soroltuk a kormányzati kommunikációt, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért-, illetve a Batthyány alapítványoknak fizetett további öt-öt milliárd forintot. A legtöbb pénz – 139 milliárd forint - gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint, vagy a Magyar Falu program 29 milliárdja. A kormány előszeretettel költ az a maradványokból az állami vagyon kistafírozásra is: erre a célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több lépésben 37 milliárd forintos plusztámogatást kapott. 
A második legnagyobb összeget a - 28 milliárdot - kormány oktatásra költötte a maradványokból. A pénz nagy részét azonban  két, a kormánynak kedves egyetem nyelte el: 24 milliárd forint jutott a Corvinus Egyetem alapítványának feltőkésítésre, illetve további 1,5 milliárd forintot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésekre. Így a maradványokból a közoktatás alig három milliárd forinttal részesedett. De még ez is nagyon szép eredmény az egészségügy egymilliárd forintos részesedéshez képest. Ehhez képest a kormányzati látványberuházásokra 19 milliárdot költöttek, közel annyit, mint a bürokrácia működtetésre vagy épp a rendőrség plusztámogatásra. A látványberuházások 19 milliárdjából egy milliárd kivételével mindegyik a Budai Várba vándorolt, az egyetlen maradék milliárdocska pedig a Steindl Imre programra – ez a Kossuth téri állami épületek felújításnak fedőneve. Meglepő módon a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb súllyal részesednek a költésekből a sport és egyházi támogatások, de még határon túli támogatások is alig haladják meg a 10 milliárd forintot.  Mintegy 48 milliárd forintnyi maradványpénzt éppen a múlt héten osztott újra a kormány: ezekben is visszaköszön a korábbi költési mintázat. A legtöbb pénzt - 11 milliárd forintot - most a Rogán Antal felügyelete alatt működő Miniszterelnöki Kabinetiroda kapta turisztikai támogatásokra, amihez még öt milliárdot hozzácsaptak. Ez utóbbit Rogánék kormányzati kommunikációra költhetik el, így az idén 42,5 milliárdot fordíthatnak kormánypropagandára. A múlt heti döntésből a Budai Vár felújításra kilenc milliárd, míg sport és szabadidős célokra három milliárd forintot adott a kormány. Jutott 2,5 milliárd forint a Magyar Államkincstár működtetésre is – a jelek szerint nem sikerült az intézmény költségvetését megtervezni, ezért kapott plusztámogatást. Budapesti fejlesztések támogatásra 2,2 forint jutott.

Maradványok felhasználása 2019-ben, milliárd forint

Gazdasági támogatás 139,4 Oktatás 28,4 Rendvédelem 19,7 Látványberuházás 19,5 Bürokrácia 19,4 Határon túli kiadások 10,2 Ideológia 10,2 Sport 7,3 Egyház 5,5 Szociális 4,5 Egészségügy 1 egyéb, nem azonosított 39  Forrás: kormányhatározatok, Népszava-gyűjtés 

Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 15:31

Varga: eddig több mint 2530 milliárd forint közpénzt ajándékozott cégeknek a kormány

Publikálás dátuma
2019.08.01. 17:26

Fotó: Balázs Attila / MTI
Egy csütörtökön felavatott üzem ismét jól szemlélteti az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sajátos logikáját, melynek része, hogy talicskával tolják a közpénzt a gazdag cégeknek.
Varga Mihály pénzügyminiszter a zöldség-gyümölcs feldolgozással és gyorsfagyasztásával foglalkozó AgroSprint Zrt. új gyáregységének avatásán nyugtalanító dolgokat nyilatkozott a magyar - és európai - adófizetők pénzének magánzsebekben végződő vándorútjáról. Mint az MTI írja, a miniszter először is ismét kifejtette, hogy mivel "kicsit borús" jeleket vél látni az európai gazdaságban, ezért a magyar kormány az elsősorban a vállalkozásokat érintő szociális hozzájárulási adó és a kiva csökkentésével, munkásszállás-építési programmal, és a vállalkozások hitelhez jutásának könnyítésével siet megmenteni a Magyarországon működő cégek profitját.
Aztán a rendelkezésre álló és a következő uniós ciklusú forrásokról szólva elmondta: a korábbi 16 százalék helyett a kormány 60 százalék felett költ a gazdaságfejlesztési programokra. 2014 és 2020 között több mint 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, mely összeget tíz operatív program keretében lehet felhasználni.
A pénzügyminiszter szerint az egyik legnagyobb és legösszetettebb kiírás, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (Ginop) belül 17 600 pályázat kapott támogatást összesen 2530 milliárd forint értékben.

Az a cél, hogy a most megnyíló következő fejlesztési időszakban is folytatódjanak ezek a pályázatok, már látják is azt, hol és hogyan lehet például kiszélesíteni a pályázati kiírásokat, vagy éppen feladni egyes korábbi feltételeket - hangsúlyozta Varga.
AgroSprint Zrt. 2,2 milliárd forint beruházása különben jól szemlélteti az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sajátos logikáját, melynek része, hogy
talicskával tolják a közpénzt a gazdag cégeknek, míg a munkavállalók bérét külföldi vendégmunkásokkal törik le.

A szóban forgó beruházás költségeiből ugyanis 750 millió forint közpénz volt, amit vissza nem térítendő támogatásként Ginop-pályázaton nyert el az AgroSprint Zrt. A nyilvános cégadatok szerint a cég a közpénz-injekció nélkül is talpon maradt volna: adózott eredménye 2018-ban elérte a 969 millió forintot.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 18:10

Startup-ok fejlesztése uniós pénzekből

Az Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterhez köthető Oxo Labs kockázati tőketársaság  közreműködésével összesen 600 millió forintot kaptak olyan kezdeti és korai szakaszban lévő vállalkozások, amelyek már megvalósították a fejlesztéseiket. Az üzletember csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy két és fél év alatt, az eredetileg megszabott határidőnél fél évvel korábban helyezték ki a 2016-os Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) pályázati forrásait. A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó kezdeményezés révén összességében több mint 2500 milliárd forint uniós támogatás áramlik a hazai gazdaságba, amelynek egyre fontosabb része a startup-innováció. Ebből használtak fel Oszkóék. 
Szerző
Témák
Oszkó