Ostorpattogás és egy tarsolylemezes rendező fogadott a bejáratánál. Megérkeztünk az ópusztaszeri emlékparkhoz, a Magyarok Országos Gyűlésére.
„Nem is gondolnád, de hazataláltál! A Magyarok Országos Gyűlésén ugyanis mindenki otthon van, mert ahogy egymással bánunk, az a hazánk!” – az esemény honlapjára kitett köszöntő érezhetően nem törekedett teljes nyelvi és tartalmi koherenciára, ám jól kifejezte, hogy a szervezők mindenkit szívesen látnak. Úgy értve: mindenkit, de főként azokat, akik vonzódnak a „nemzeti érzelmű civil társadalomhoz”.
A történelmi mítoszok birodalmában a Csongrád megyei Ópusztaszer kultikus helynek számít, a legenda szerint Árpád és vezérei itt tartották az első magyar országgyűlést.
Tízezreket várnak a vasárnap estig tartó rendezvényre. Péntek kora délután azonban túlzás lett volna tömeges részvételről beszélni, ekkor még csak gyülekeztek a népek. Némelyek ősmagyar – vagy legalábbis annak látszó – öltözéket viseltek. Rászántuk magunkat, és megkérdeztünk egy fiatalembert, hogy tulajdonképpen milyen ruha van rajta. Készségesen válaszolt: „Megmondom őszintén, nem tudom. Ajándékba kaptam.”
A szervezők meghatározása szerint a gyűlés a könnyed kikapcsolódás és kulturális programok ötvözete. Nekünk elsőre az volt a benyomásunk, hogy egy hatalmas nomád kirakodóvásár közepébe csöppentünk. Az Erdélyből, Kolozsvár mellől jött Székely Árpád éppen a portékáját pakolta ki az asztalra, amikor megszólítottuk. „Pásztorok és betyárok is használják” – ajánlgatta a bárányból készült bundát, és értésünkre adta, hogy hajlandó valamicskét engedni a 75 ezer forintos árból.
Az erdélyi férfi visszatérő résztvevője a hetedszer megrendezett gyűlésnek, egy ékszereket kínáló kozármislenyi házaspár ellenben most először bérelt elárusítóhelyet a rendezvényen. Kifejezetten elégedettek voltak a díjszabással: három nap, 25 ezer forint. Igaz, áram ehhez nem jár, de talán nincs is rá szükség. Sötétedés után már nem nagyon szoktak vásárolni az emberek.
Szőttesek, fokosok, fazekastermékek, sámándobok, faragványok sorakoztak sűrű egymásutánban. A békés, családi hangulatba aztán alaposan belerondított a Betyársereg pultja. Elsiettünk onnan, majd egy átértelmezett hamburgerrel (pusztajava buciban) és hot doggal (gondás kondás) vigasztalódtunk.
Az előadásokat különféle elnevezésű sátrakban tartják. Volt Történelmi sátor vagy például V4 sátor, de minket leginkább a Magyarok Istene sátor érdekelt. Csalódnunk kellett: a két egymáshoz illesztett, Wass Albert-idézettel spékelt pavilonszerűségnél lényegesen nagyobb látványosságra számítottunk.
A gyógyászat a Magyarok Országos Gyűlésén belül is külön iparággá, azaz faluvá nőtte ki magát. Az úgynevezett gyógyítók között találtunk reinkarnációs terapeutát, lélekringatót, csontkovácsot, spirituális tanácsadót, szellemi látót, angyali kommunikációval foglalkozó mestert, médiumot, ólomöntőt, kártyavetőt, továbbá olyanokat, akik érintéses vagy érintés nélküli energiagyógyászattal foglalkoznak.
Ha valaki kedvet kapott, és a hétvégén szeretne ellátogatni Ópusztaszerre, javasoljuk, a látványosnak ígérkező lovas meg mindenféle katonai bemutatókon kívül ne hagyja ki a szívcsakra meditációt se. Ennek részeként ugyanis „Élet Vize rezgéseinek felvétele” is lesz, valamint „EGÉSZ-ségre hangoló énekhangmeditáció Angkor Wat fényével”.
A Magyarok Országos Gyűlése a támogatói jegyek árának harmadát mélyszegénységben élő kárpátaljai gyermekeknek és családoknak szánja. Az ópusztaszeri rendezvény támogatói között ugyanakkor megtalálható a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda lapunk kérdésére közölte, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság nem nyújt anyagi támogatást a Magyarok Országos Gyűlésének. Tavaly óta „egyetértve a rendezvény szellemiségével és céljaival (a nemzeti összetartozás és a magyar-magyar összefogás erősítése a Kárpát-medencében) Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a rendezvény fővédnöke, ez azonban csak elvi támogatást jelent, anyagit nem”.
