EU-pénzek;EU-támogatások;EU-pályázatok;

2019-08-05 06:40:00

A gyanús számlákat már ki sem küldi a kormány Brüsszelbe

A kormány arra készül, hogy lealkudjon az uniós büntetésekből. A reménytelen számlákat már ki sem küldik Brüsszelbe, a költségvetés inkább lenyeli ezek költségét.

Felpezsdült az élet a hazai uniós pályázati támogatások kifizetése körül. Ez korántsem jelenti azt, mintha hirtelen ömleni kezdenének a brüsszeli pénzek. Azok ugyanis inkább csordogálnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy esetenként a magyar kormány is alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz. Ehhez viszont az ingyen pénzekhez jutók koránt sincsenek hozzászokva.

Az történt ugyanis, hogy a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Ügyfélszolgálata szigorú közleményt adott ki a napokban. Arra figyelmeztetik az uniós pályázatokon nyertes szereplőket, hogy azok, akik nem rendelkeznek úgynevezett kincstári fizetési számlával (vagyis a magánszektorban tevékenykednek), a megkapott támogatási előleg 60 százalékát 12 hónapon belül kifizetési igényléssel le kell fedniük, ellenkező esetben vissza kell fizetniük a teljes támogatási előleget. A szabály ugyan egy éve érvényben van már, de ahogy az Magyarországon már megszokott, általában csak valamilyen kötelezettséghez kötődő határidő közeledtével „ébrednek fel” az érintettek, hogy valamit tenniük is kellene. Valószínűleg sok ezer vállalkozás számíthat arra, hogy vissza kell majd fizetnie a felvett pénzt.

A kormány általában az ősz közeledtével évről évre felkészül arra, hogy kemény közvetlen elszámolási tárgyalásokat – inkább vitákat – folytasson Brüsszellel. Ebben korábban Lázár János, az előző Orbán- kormány kancelláriaminisztere számított „nagymesternek”. Az azonban soha nem derült ki, hogy Brüsszel eredetileg milyen mértékű büntetést szeretett volna Magyarország nyakába akasztani, s abból mennyit sikerült a volt miniszternek lealkudnia. Időközben igazságügy-miniszterré nevezték ki.Varga Juditot, aki korábban évekig Brüsszelben dolgozott, majd a Miniszterelnökségen uniós ügyekért felelős államtitkárként tevékenykedett. Egykori területét is magával vitte tárcájához, így a miniszter asszonyra hárulhat, hogy korántsem kellemes alkudozást folytasson az Európai Bizottsággal. Az új miniszter fogadtatása aligha lesz szívélyes a belga fővárosban, hiszen a Reutersnek azt nyilatkozta, „a magyar kormány visszautasítja a jogállami kritériumokhoz kötődő uniós finanszírozást”.

A pénzügyi tárca legfrissebb adatai szerint idén, június végéig 710,6 milliárd forint összegű kifizetés történt, nagyrészt a kohéziós program keretében. Ez az éves előirányzatnak mindössze 36,3 százaléka. Ugyanakkor Brüsszelből mindössze 347 milliárd forint érkezett meg. A különbözetet a központi költségvetés állta. A kormány abban reménykedik, hogy a kifizetéseknek minél nagyobb hányada megtérül. 100 százalékra azonban már csak azért sem számíthatnak, mert a szabálytalan pénzfelhasználás miatt a nyilvánvalóan gyanús számlákat ki sem küldik Brüsszelnek. Ezeknek a terhét a költségvetés „lenyeli”. Annak lehetősége fel sem merült, hogy a pályázaton nyertes vállalkozó szabálytalan pénzfelhasználásából eredő terheket ráhárítsák. Az itthon ragadt számlák az energiahatékonysági, szennyvízberuházási, iskola- és óvodafelújítási pályázatok közül kerültek ki.

A korrupció gyanúja abból eredhet, hogy a kivitelezőcégek kiválasztásánál – ők tudják a legjobban – korántsincs minden rendben. Emlékezetes, hogy idén februárban a magyar kormány kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból a hirhedt Elios által megvalósított, és az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a 2014–2020-as uniós gazdasági ciklusban Magyarország összesen 9500 milliárd forintra számíthat. A támogatási adatbázis szerint a jelenlegi uniós ciklusban 15 193 projekt esetén történt már kifizetés 1463 milliárd forint összegben. A vitás projektek nagy részénél nem az egész összeget kell visszafizetni: megúszhatja Magyarország „csak” 5–10 százalékos büntetéssel is, ami „csupán” 40–80 milliárd forint lehet, ugyanis a vitatott számlák mintegy 800 milliárd forintot érintenek. A büntetés végső összege valójában csak a tárgyalások után derül ki. A bizonytalanságot jól jellemzi, hogy nemrég még a most valószínűsíthető bírság többszöröséről beszéltek.