A gyanús számlákat már ki sem küldi a kormány Brüsszelbe

Publikálás dátuma
2019.08.05. 06:40

Fotó: Népszava
A kormány arra készül, hogy lealkudjon az uniós büntetésekből. A reménytelen számlákat már ki sem küldik Brüsszelbe, a költségvetés inkább lenyeli ezek költségét.
Felpezsdült az élet a hazai uniós pályázati támogatások kifizetése körül. Ez korántsem jelenti azt, mintha hirtelen ömleni kezdenének a brüsszeli pénzek. Azok ugyanis inkább csordogálnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy esetenként a magyar kormány is alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz. Ehhez viszont az ingyen pénzekhez jutók koránt sincsenek hozzászokva. Az történt ugyanis, hogy a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Ügyfélszolgálata szigorú közleményt adott ki a napokban. Arra figyelmeztetik az uniós pályázatokon nyertes szereplőket, hogy azok, akik nem rendelkeznek úgynevezett kincstári fizetési számlával (vagyis a magánszektorban tevékenykednek), a megkapott támogatási előleg 60 százalékát 12 hónapon belül kifizetési igényléssel le kell fedniük, ellenkező esetben vissza kell fizetniük a teljes támogatási előleget. A szabály ugyan egy éve érvényben van már, de ahogy az Magyarországon már megszokott, általában csak valamilyen kötelezettséghez kötődő határidő közeledtével „ébrednek fel” az érintettek, hogy valamit tenniük is kellene. Valószínűleg sok ezer vállalkozás számíthat arra, hogy vissza kell majd fizetnie a felvett pénzt. A kormány általában az ősz közeledtével évről évre felkészül arra, hogy kemény közvetlen elszámolási tárgyalásokat – inkább vitákat – folytasson Brüsszellel. Ebben korábban Lázár János, az előző Orbán- kormány kancelláriaminisztere számított „nagymesternek”. Az azonban soha nem derült ki, hogy Brüsszel eredetileg milyen mértékű büntetést szeretett volna Magyarország nyakába akasztani, s abból mennyit sikerült a volt miniszternek lealkudnia. Időközben igazságügy-miniszterré nevezték ki.Varga Juditot, aki korábban évekig Brüsszelben dolgozott, majd a Miniszterelnökségen uniós ügyekért felelős államtitkárként tevékenykedett. Egykori területét is magával vitte tárcájához, így a miniszter asszonyra hárulhat, hogy korántsem kellemes alkudozást folytasson az Európai Bizottsággal. Az új miniszter fogadtatása aligha lesz szívélyes a belga fővárosban, hiszen a Reutersnek azt nyilatkozta, „a magyar kormány visszautasítja a jogállami kritériumokhoz kötődő uniós finanszírozást”. A pénzügyi tárca legfrissebb adatai szerint idén, június végéig 710,6 milliárd forint összegű kifizetés történt, nagyrészt a kohéziós program keretében. Ez az éves előirányzatnak mindössze 36,3 százaléka. Ugyanakkor Brüsszelből mindössze 347 milliárd forint érkezett meg. A különbözetet a központi költségvetés állta. A kormány abban reménykedik, hogy a kifizetéseknek minél nagyobb hányada megtérül. 100 százalékra azonban már csak azért sem számíthatnak, mert a szabálytalan pénzfelhasználás miatt a nyilvánvalóan gyanús számlákat ki sem küldik Brüsszelnek. Ezeknek a terhét a költségvetés „lenyeli”. Annak lehetősége fel sem merült, hogy a pályázaton nyertes vállalkozó szabálytalan pénzfelhasználásából eredő terheket ráhárítsák. Az itthon ragadt számlák az energiahatékonysági, szennyvízberuházási, iskola- és óvodafelújítási pályázatok közül kerültek ki. A korrupció gyanúja abból eredhet, hogy a kivitelezőcégek kiválasztásánál – ők tudják a legjobban – korántsincs minden rendben. Emlékezetes, hogy idén februárban a magyar kormány kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból a hirhedt Elios által megvalósított, és az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit. Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a 2014–2020-as uniós gazdasági ciklusban Magyarország összesen 9500 milliárd forintra számíthat. A támogatási adatbázis szerint a jelenlegi uniós ciklusban 15 193 projekt esetén történt már kifizetés 1463 milliárd forint összegben. A vitás projektek nagy részénél nem az egész összeget kell visszafizetni: megúszhatja Magyarország „csak” 5–10 százalékos büntetéssel is, ami „csupán” 40–80 milliárd forint lehet, ugyanis a vitatott számlák mintegy 800 milliárd forintot érintenek. A büntetés végső összege valójában csak a tárgyalások után derül ki. A bizonytalanságot jól jellemzi, hogy nemrég még a most valószínűsíthető bírság többszöröséről beszéltek.

Kifulladóban az építőipar

Publikálás dátuma
2019.08.04. 20:43

Fotó: Népszava
Hosszú, meredek emelkedés után 2019 második negyedében több jel már az építőipari lendület csökkenését vetíti előre – idézi az Opten nevű céginformációs szolgáltató elemzése Pertics Richárd igazgatót. Az időszak során 1461 vállalkozást jegyeztek be. Ez, bár 23 százalékkal magasabb a 2018 IV.-VI. havi értéknél, az első negyedévhez képest 4 százalékos visszaesés. Eközben mindössze 879 céget töröltek, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb negyedéves értéke. 1005 iparági társaság kényszertörlés, 204 felszámolás és 138 áll – a legkedvezőbb – végelszámolás alatt. Az alapított és törölt cégek száma a működők 17 százalékát tette ki. A termelés a tavalyi év hasonló időszakához képest ötödével nőtt, viszont április-májusban az azt megelőző hónaphoz képest már mérséklődött, amire nagyon rég nem akadt példa – idézik a KSH-t. Az ingatlanárak viszont továbbra is kitartóan emelkednek, ami még jó darabig ösztönzi az építkezéseket. Emellett a kormány is elkötelezettnek tűnik a laza és támogató környezet hosszú távú fenntartása mellett – véli az Opten.
Szerző

A Facebook pénze: a nagy balhé

Publikálás dátuma
2019.08.04. 10:35

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Paul Newman legendás filmjében (A nagy balhé 1973) egy szélhámost alakít, aki könnyen ráveszi a maffiafőnököt, hogy látogassa a – csak virtuálisan létező – fogadóirodát. A Facebook 2020-ra ígért digitális pénze, a libra napjainkban legalább komoly viták forrásává vált. A közösségi média lelkes hívei főleg arról beszélnek, hogy a pénzügyek a jövőben egyszerűek lesznek, akárcsak egy faék. Mark Zuckerberg szerint a libra használói – akár bankszámla nélkül – ugyanúgy fizetnek majd okostelefonnal világszerte, ahogy sms-üzenetet írnak vagy bármit megosztanak. A szakértők azért ennél szkeptikusabbak. Szerintük az amúgy is ingatag nemzetközi pénzügyi rendszerben egy újabb kriptopénz tömeges használata növeli a kockázatokat. Igaz, az elmúlt években a bitcoinnal üzletelők közül néhányan meggazdagodtak, de – az árfolyam szélsőséges kilengései miatt – a virtuális pénzt használók veszteségei is igen nagyok voltak. A számok mindenesetre óvatosságra intenek. A gazdasági élet adatait gyűjtő Statista-platform szerint 2016-tól napjainkig a Földön körülbelül 40 millióan használnak valamilyen kriptovaluta tárolására alkalmas „pénztárcát” (blockchain wallet). Ehhez képest a Facebook már ma is mintegy 2,6 milliárd felhasználóval rendelkezik. A közösségi platform globális népszerűsége miatt valószínű, hogy a libra-hívők száma is százmilliókban lesz mérhető. Így nem meglepő, hogy az amerikai képviselők – pártállásuktól függetlenül – többnyire aggódtak, amikor nemrég kongresszusi meghallgatást tartottak a projekt részleteiről . Sokatmondó tény, hogy ennek puszta hírére a bitcoin árfolyama rögtön 11 százalékot zuhant. Az is jelzi a problémákat, hogy a librát júliusban egységesen elutasította a G7-ek pénzügyminisztereinek tanácsa. A résztvevők határozott álláspontja volt, hogy egy magáncég csak a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályok elfogadása esetén végezhet – a lényeget tekintve – pénzintézeti tevékenységet. 

Zárt rendszer

A sokat emlegetett, titokzatos blokklánc-technológia egy zárt infokommunikációs rendszer, ami egyike az internet szellemes alkalmazási lehetőségeinek. Számos területen használják, de a kriptopénz-változatát kifejezetten a pénzügyekre tervezték, amikor a 2008-as válság pusztító következményei miatt új, kreatív megoldásokat kerestek. A korábban biztonságosnak hitt bankrendszerből ugyanis az óriási veszteségek miatt sokan kiábrándultak. Ahogy Sík Zoltán Nándor cikke leírja (Élet és Tudomány 2018/45. szám), ez volt az egyik oka, hogy egy – a bankokat és a pénzügyi hatóságokat egyaránt kikapcsolni képes – „privát” fizetési rendszert is kipróbáltak. A blokklánc-technológiával elvben korlátlan mennyiségű, egyedi azonosítóval ellátott adat tárolható. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a rendszer tagjai között lebonyolított tranzakciók valamennyi részletét rögzítsék. A digitális pénz működése leginkább egy pénztárkönyv vezetéséhez hasonlítható, amelyben a lapok szigorú sorszámozással követik egymást. Minden lap alján a lezárt egyenleg átvitelként szerepel, s a következő oldal ugyanezzel az adattal indul. Ez biztosítja, hogy a pénztárkönyvből nem lehet észrevétlenül oldalakat eltávolítani. A blokkláncban a számítógép – bármilyen elnevezésű egységben (bitcoinban, librában) kifejezett – értékeket rögzít és azokat a partnerek között közvetíti. A lényeg: a fizetéseket, pénzmozgásokat tanúsító adatokat visszamenőlegesen sem szándékosan, sem véletlenül nem lehet megváltoztatni. A bitcoin esetében a blokkláncba bárki beléphet, de a Facebook tervezett projektje hozzáférést csak a jogosultaknak enged. Egyes kritikusai szerint nem lesz igazi kriptovaluta a libra, mert a blokkláncok esetében szokásos biztonsági elemeket csak korlátozott mértékben tartalmazza. A digitális pénz mindenesetre zseniálisan egyszerűnek és biztonságosnak látszik, bár megjegyzendő, hogy a milliárdnyi pénzügyi tranzakció (big data) tárolásához óriási szerver-kapacitásra van szükség. A szerverparkok pedig köztudottan rengeteg áramot fogyasztanak, és a hűtésük rendkívüli módon szennyezi a környezetet. A kriptovalutákkal azonban más természetű, kifejezetten pénzügyi jellegű bajok is vannak. 
A kereskedelmi bankok joggal félnek attól, hogy a libra miatt sok ügyfelet veszíthetnek el. Ám komoly monetáris szakemberek is ellenzik a tervet. Katharina Pistor, a Columbia Egyetem professzora például markáns kritikai véleményét az említett szenátusi meghallgatáson is elmondhatta. Szerinte a – valóságos fedezettel nem rendelkező – libra bevezetését jogi eszközökkel kell megállítani. Az igazi veszélyforrást éppen abban látja, hogy az új digitális pénz terjesztői sokat tanultak  a bitcoin kudarcaiból. Felismerték, hogy a technológiai innováció önmagában nem elég a tartós sikerhez. A pénzügyi hatóságokkal és a jegybanki vezetőkkel most folyó tárgyalások nem is titkolt célja az, hogy a libra a globális valuták egyike legyen. A Facebook számára a legjobb biztosíték természetesen az lenne, ha a tehetős kormányok és jegybankok válság esetén – a szükséges mentőcsomagok biztosításával – belépnének a rendszerbe. A professzor emlékeztette a képviselőket, hogy válságok idején a pénzügyi rendszernek – a likviditást minden körülmények között biztosító – „védőhálóra” van szüksége. Ennek létrehozása és fenntartása viszont egyetlen magánvállalattól sem várható. Az ok igen egyszerű: a részvényesek nem alkothatnak mindenkire kötelező pénzügyi jogszabályokat. Emellett az esetleges mentőakciókhoz szükséges tőkeerővel még a legnagyobb óriásvállalatok sem rendelkeznek. Mindez látható volt a 2008-as pénzügyi összeomlás után, amikor az amerikai jegybank (FED) és a szövetségi kormány több ezermilliárd dolláros bankmentésre kényszerült. De nem volt jobb a helyzet 2012 júliusában sem, amikor – az euróválság idején – Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy a közös valutát „bármi áron” meg kell menteni. A válságokat a pénzügyi rendszernek valahogy sikerült túlélnie, bár apró probléma, hogy a mentőakciókat minden államnak az adófizetők terhére, közpénzből kellett finanszíroznia.

A Facebook tervei

A librával foglalkozó tengernyi kommentárt olvasva látható, hogy alaposan átgondolt, gigantikus vállalkozásról van szó. A Facebook tulajdonosai vélhetően abból indultak ki, hogy a sorozatos adatkezelési botrányok sokat ártottak  az óriásvállalat tekintélyének. Többek között ezért is hoztak létre egy – egyelőre – 28 tagból álló szövetséget, amelyben a részvételt például a Mastercard és a Visa is vállalta: ezek kifejezetten pénzügyi világcégek. A 10-10 millió dolláros belépti díjból egy tartalékalapot hoznak létre, amelyből szükség esetén a libra-árfolyam stabilitását is biztosítani kellene. A Szövetség egyébként számít a további tőkeerős csatlakozókra, ezért a belépőknek a majdani bevételből külön jutalékot is ígérnek. Van olyan vélemény, amely szerint Zuckerbergék semmi újat nem találtak fel, a kriptopénz bejelentésével inkább csak a megrendült bizalmat akarják helyreállítani. Ám az mindenképpen egy új „világpénz” tervére utal, hogy a libra árfolyamát (stabil valutákból, állampapírokból álló) kosárhoz kötik, s a Szövetség dolga az árfolyam stabilizálása. Márpedig ez a lényeget tekintve egy virtuális térben létező, „világméretű jegybank” feladata. A Facebooktól való függetlenséget azzal is hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi adatokhoz csak egy Calibra nevű leányvállalat kapna hozzáférési jogot. A libra-tranzakciók állítólag elkülönülnének a közösségi platform által őrzött személyes profiloktól, így azok célzott reklámok küldésére sem használhatók. Talán ez lesz a legnagyobb virtuális átverés „A nagy balhé” óta. Ma már a legtöbb Google, Facebook vagy Twitter-felhasználó tudja, hogy a személyes adatai hirdetési célú értékesítése nélkül – egyéb árbevétele nem lévén – egyszerűen nem működne a közösségi média. Így a librát használók pénzügyeinek, vásárlási szokásainak ismerete igen vonzó „árucikk” lesz a Facebook és a Calibra részvényesei számára. 

Európa lassan ébred

Alig néhány hónappal Zuckerbergék nagy bejelentése előtt az Európai Bankfelügyelet éppen a kriptovalutákkal foglalkozott. Az uniós Bizottság számára készült jelentésben javaslatokat is megfogalmaztak. A dokumentumból azonban világosan kiderül a fáziskésés: a hatóság szakértői még csak a felhasználókat fenyegető kockázatok felmérésénél tartanak. A globálisra tervezett libraprojekt számos olyan problémát (például számviteli, adózási kérdéseket) is felvet, amelyekre a bankfelügyelet hatásköre ki sem terjed. Ezért azt javasolják a – még meg sem alakult – Európai Bizottságnak, hogy a költség-haszon összefüggéseket is elemezve vizsgálja meg a problematikus pontokat és tegyen javaslatot az uniós jogalkotóknak. A kriptovaluta – közérdekre is figyelő – szabályozása persze meglehetősen bonyolult feladat, ezért a megfontoltság érthető. Ám a nemzetközi pénzügyek állapotáról már ma sem könnyű biztató dolgokat mondani. Amit biztosan tudunk: egy újabb nagy balhé kitörését jó lenne valahogy elkerülni.
Szerző
Témák
pénz Facebook