Hunvald György nem akarja elfogadni politikai halálát - és polgármesterként folytatná

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:42
Hunvald György
Fotó: Népszava
A szocialista politikus kilépett pártjából, és civilként rohamoz.
Július végén elköszönt az MSZP-től (értsd: kilépett) Hunvald György. Facebook-posztjában arról ír, hogy  korábban azért tért vissza a helyi politika fősodrába, mert a vele történtek után rehabilitálódni szerettem volna. Ez a volt erzsébetvárosi polgármester számára azt jelenti, hogy bármilyen választáson elindulhat jelöltként. Ezt a lehetőséget azonban a politikai tárgyalások során kizárta néhány ellenzéki párt - a formációk nemcsak Hunvald polgármester-, de képviselőjelöltségét is ellenezték. "Gyakorlatilag a politikai halálomat akarták elfogadtatni velem", írja Hunvald. A politikus úgy érzi, nem hagyhatja cserben azt az 5000 kerületi választópolgárt, aki azt kérte tőle: induljon független polgármesterként.
Szerző

Apukája javában a miniszterelnök kedvenc oligarchája volt, amikor leadta szakdolgozatát a piac befolyáslásáról a Mészáros-lány

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:36

Fotó: Népszava
A frissen megszerzett jogi diploma egyébként azért is jól jöhet Mészáros Beatrixnak, mert egyre gyakrabban bízzák rá a monumentális cégbirodalom különböző darabjait.
Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix az év elején jogi diplomát szerzett a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karán. A 35 éves Beatrix  már rendelkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola export-import menedzsment szakirányú diplomájával, illetve a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem kommunikáció szakáról is felsőfokú képesítést szerzett. Ám az idén  megszerzett jogászi végzettség különösen jól jöhet, hiszen az utóbbi években sorra bízzák rá a család cégbirodalmának különféle darabjait. Ehhez a diplomához a Mészáros-lány „A verseny érdemi befolyásolására alkalmas tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” címmel adott le szakdolgozatot – írja a 24.hu. A portál által részletesen megvizsgált dolgozat  nagy részben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyeit tekinti át, és közben méltatja annak szerepét. 
Az összefoglaló egyik tételmondata szerint „a Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát”.

Beatrix meg is fogalmazza, ennek fontosságát: „A tisztességtelen befolyás kihat vagy kihathat a fogyasztóknak a versenytársak, illetve a termékek közötti választásának a folyamatára és ezáltal a verseny alakulására.”
A versenyhivatal eddig egyébként egyszer sem gördített akadályt a Mészáros-birodalom terjeszkedése elé, nem vizsgálták közelebbről, nem kerültek-e erőfölényes helyzetbe a versenytársakkal szemben Mészárosék.

Szerző

Iskolába kényszerítenek minden hatévest, de rejtély, ki dönt az iskolaérettségről

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:15

Fotó: Molnár Ádám
Jövőre már csak engedéllyel lehet kitolni az oktatás megkezdését, ha a gyerek eléri a hatéves kort. Azt viszont nem tudni melyik szervtől lehet ezt kérni.
Szülők, de még az óvodapedagógusok sem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől. A kormány ugyanis a köznevelési törvény módosításával – amit júliusban fogadott el a parlament – megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie – akkor is, ha épp augusztus utolsó napjaiban lett hatéves. Eddig az óvoda a szülővel együttműködve dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került. A kérelmeket legkésőbb január 15-éig kell benyújtani a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosítóban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv. – A gyerekem jövő nyáron lesz hatéves, a törvény szerint szeptemberben iskolába kell mennie, de én még nem szeretném. Az óvodavezetőt hiába kérdeztem, ő sem tudta megmondani, hova küldjem majd a kérelmemet – mesélte lapunknak egy szülő. Van egy másik, iskoláskorú gyereke is, aki már majdnem hétéves volt, amikor első osztályba lépett. Tapasztalatai szerint egyébként is az jellemző, hogy hét vagy akár nyolcéves korban kezdik el az iskolát a gyerekek. 
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője szerint jelenleg teljes a káosz. – Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat – mondta. Szerinte az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni. Bódis József oktatási államtitkár egy nyilatkozatában megemlítette, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kerülnek majd a halasztási kérelmek, ám Miklós György szerint az csak tovább bonyolítja a helyzetet, ha minden kérelmet központilag kell majd elbírálni.
– A köznevelési törvény módosításai között ezt tartom a legkártékonyabbnak, olyan gyerekek is iskolába kerülhetnek, akik arra még nincsenek felkészülve – erről Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke beszélt lapunknak. Szerinte a törvény azzal kapcsolatban sem fogalmaz egyértelműen, az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél, a szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Ha mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb és bürokratikusabb lesz. A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kerestük az OH-t, ám cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
Szerző
Témák
Oktatás