Három fideszes birkózik Szarvason a polgármesteri posztért

Publikálás dátuma
2019.08.05. 10:54

Fotó: Facebook
A régóta kormánypárti városban komoly belharc kezdődött az önkormányzati választás előtt.
A régóta fideszes Békés megyei Szarvason egymásnak estek a fideszes potentátok az önkormányzati megmérettetés előtt. A várost 21 éve vezető Babák Mihállyal szemben elindul egy Fideszes képviselő, Babák Zoltán a polgármesterségért. Emellett pedig a kormánypárt helyi szervezetének többsége egy harmadik politikust is indítana: a jelenlegi (szintén fideszes) alpolgármestert, Hodálik Pált  – írja az Index. Babák Zoltán, aki július 24-én jelentette be Facebook-oldalán, hogy elindul a polgármesteri posztért:  
„Úgy döntöttem, hogy független jelöltként elindulok a polgármesterségért. Nem valami ellen, hanem valamiért; azért, hogy egy hajdan szebb napokat is megélt, lakosságszámában azóta megcsappant települést ismét megtöltsünk fiatalokkal, ami azt is jelenti majd, hogy itt valami olyan történik, ami előrébb visz bennünket”

Babák Zoltán a portálnak elmondta, hogy ő nem párttag, 2000-ben lépett ki a Fideszből, de amikor két éve megkeresték, hogy induljon a Nemzeti Fórum–Fidesz–KDNP színeiben, elvállalta. Alapvetően jobboldali embernek tartja magát, de hozzátette, keverednek benne jobboldali és baloldali értékek. A 21 éve polgármester Babák Mihály ugyan valóban nagy százalékokkal nyert az elmúlt 20 évben, de Babák Zoltán hozzátette, hogy
2014-ben már „csak” 51 százalékot kapott, és azt csak valószínűsíteni tudja, hogy az azóta eltelt öt évben is ez a csökkenő tendencia folytatódott.

A portál megkeresésére Hodálik Pált alpolgármester (aki a helyi szervezetben 8:4 arányban támogatottabb a jelenlegi polgármesternél) elmondta, csak annyit tud megerősíteni, hogy Babák Zoltán függetlenként indul el a polgármesterségért, de a helyi szervezet belső szavazását nem szerette volna kommentálni. Azt mondta,
hamarosan hivatalosan is kiderül, ki lesz a Fidesz jelöltje Szarvason.

Szerző
Témák
Fidesz Szarvas

"Csak lila köd jut az újpestieknek" - Déri Tibor, az ellenzék IV. kerületi polgármesterjelöltje

Publikálás dátuma
2019.08.05. 09:55

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Ugyanaz az urambátyám rendszer jellemzi Újpestet is, mint az egész országot – mondta Déri Tibor, a hat ellenzéki párt által támogatott polgármester-jelölt.
Parkolóbővítés, élhető, szerethető, elismert város – egyebek mellett így jellemzi Újpestet Wintermantel Zsolt polgármester a Facebookon. Ha ez így van, miért akarja leváltani fideszes ellenfelét?
Például a lila köd miatt, amit az emberek arcába nyom. Az ilyenek miatt nem tudják, hogy a háttérben valójában mit művel. Nem tudják, hogy Újpest ötszázmillió forintért elad egy hatezer négyzetméteres telket, amelyet majd a haverok építenek be. Vagy, amikor az ötmilliárdra tervezett piac végül 7,5 milliárd lesz. A plusz két és fél milliárdos hitelt persze nem Újpest veszi fel, mert az rosszul mutatna, hanem a kerület egyik cége. Wintermantel ráadásul olyan „furcsa” beruházásokat támogat, hogy a Farkaserdőből eltüntetne két hektárt, mert íjászpályákat akarnak létrehozni. Ez mondjuk véletlenül nem ment át, többek között a szocialista Trippon Norbert felszólalása miatt. Ne legyen kétségünk: ha újra Wintermantel nyer, átnyomja ezt is. A polgármester azt is írta, hogy szembe mer szállni a kormánnyal, ha Újpest érdekeiről van szó.
Szó nincs erről. Arra gondol, hogy létezik egy kormányhatározat, amelynek az első pontja az, hogy a magyar kabinet munkásszállót akar létesíteni. A tervek szerint ez Újpesten épülne, a régi Árpád kórházban, 1,3 milliárd forintból. Wintermantel – miután mi minden lehetséges fórumon tiltakoztunk az építkezés ellen – arra büszke, hogy megüzenték neki: majd november 30-án, „egyeztetések” után döntenek a kérdésről.

Wintermantel mégis kilenc éve polgármester Újpesten, amely nem számít Fidesz-fellegvárnak.
A látványberuházásokkal elaltatja az embereket és elfedi a valóságot. Nem nevezném jó működésnek azt, hogy például az újpesti Kakukk étterem Wintermantel uralkodása alatt 52 millió forintos önkormányzati megrendeléseket kapott. Nem a Kakukkot akarom bántani, de mondjon már legalább még egy ilyen éttermet a polgármester az elmúlt kilenc évből. Nem fog tudni. Ugyanaz az urambátyám rendszer jellemzi Újpestet is, mint az egész országot. Megvannak azok, akiket a „főnök” előnyben részesít, létezik az „újpesti Mészáros Lőrinc is.” Átlátható rendszert akarok, átlátható vagyongazdálkodással. Hogyan? Leszámol a fideszesekkel?
Nem ez a XXI. századi gondolkodásmód, még akkor sem, ha a fideszesek ezt csinálták 2010-ben az ellenfeleikkel. Én nem fogok tisztogatni az önkormányzaton belül. Aki normálisan végzi a munkáját, folytathatja az új városházán is.

Mi lesz akkor az urambátyám rendszerrel?
Úgy lehet megszüntetni, ha átláthatóvá tesszük a pályáztatásokat. Most imádkozni kell még közérdekű adatigénylés után is, hogy kapjunk valamilyen információt. Ebben és más antikorrupciós ügyekben egyébként a terveim szerint Kerpel-Fronius Gábor párttársam fog segíteni.

Hogy van a családja? Az ön „elődje”, Szalma Botond ugyanis családi okokra hivatkozva mondott le a polgármester-jelöltségről. Most is támogat minket. Én nem félek, nincs miért. Nem találnak semmit a múltamban. Nagy multicégnél dolgoztam, bárkit megkérdezhetnek a volt kollégáim, főnökeim közül. A teljesítmény, a szakértelem számított. A politikával azért kezdtem foglalkozni, mert zavart, ami az országban és Újpesten folyik. Sok ellenzéki jelölttől eltérően ön büszkén vállalja, hogy hatpárti támogatással indul. Nincs kellemetlen figura a stábjában?
Mindenki, aki mellettem áll vállalható, tisztességes, korrekt ember. 2018 áprilisában kezdtünk tárgyalni, ez volt az első és legfontosabb feltétel. Teljesen más témákban tudok kampányolni egy szocialista, egy LMP-s, vagy épp egy DK-s politikussal.  Beszélt már arról, hogy Wintermantel ön szerint mit csinál rosszul. Mondana példákat arra, hogy ön mit tenne másként?
Megállítanám az esztelen beépítéseket. Ez nem pénz kérdés, legfeljebb nekik, hiszen mindent próbálnak pénzzé varázsolni. Egy 31 milliárd forintos költségvetésű önkormányzatnak van mozgástere. Ehhez képest borzasztóak a IV. kerületi utak, borzasztó a levegő, a városháza környékének kivételével pedig koszosak az utcák. Nem kell mást csinálni azonkívül, hogy átcsoportosítjuk a forrásokat. Hosszútávú projektekben is gondolkozom. Az erdősítés például nem egyik napról a másikra megy, pontos tervezés és kivitelezés kell hozzá. Azt is akarom, hogy Újpestnek legyen egy normális Duna partja. Egyedül ez nem megy, a XIII. kerülettel és a fővárossal, reményeim szerint Karácsony Gergellyel közösen kell megoldanunk.
Szerző
Témák
interjú
Frissítve: 2019.08.05. 10:15

Nem mind esély, ami HEP - Szinte minden önkormányzatnak van esélyegyenlőségi programja, csak soknak kevés az értelme

Publikálás dátuma
2019.08.05. 09:20

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az esélyegyenlőségi programot majdnem mindegyik település elkészíti, máskülönben nem kaphat pályázati támogatást. A többi azonban már az önkormányzatok tisztességén múlik.
Az lesz a legjobb, ha erről inkább nem mondok semmit – hárította el a nyilatkozatot egy szociális ügyekkel foglalkozó szakértő, aki ehhez név nélkül is csak annyit tett hozzá, hogy „kevés értelmét látja” a helyi esélyegyenlőségi programoknak. Berki Judit, a Nógrád megyei Bátonyterenyén élő szociálpolitikus szerint azonban ennél árnyaltabb a kép: „Nagyon vegyesek a tapasztalataim. Jó és rossz példák is vannak”.
A helyi esélyegyenlőségi program (HEP) elvileg fontos szerepet tölt be egy település életében. Minden önkormányzatnak kötelező ilyen programot kidolgozni és ötévente megújítani, ellenkező esetben kizárja magát az állami és uniós pályázatokból. Ennek megfelelően a HEP elkészítése ügyében a települések figyelemre méltó buzgóságot mutatnak. Jelenleg a 3177 hazai település (3154 helység és 23 fővárosi kerület) 98,6 százaléka, azaz 3133 önkormányzat rendelkezik érvényes helyi esélyegyenlőségi programmal – tájékoztatta lapunkat a témáért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézménye.
A válasz nem tért ki arra, hogy konkrétan mely települések mulasztották el kidolgozni az esélyegyenlőségi programot, és ennek következményeként hány pályázatot utasítottak el a döntéshozók. A főigazgatóságnak ugyanis – tudtuk meg – csak a programok publikálása és a mentorhálózat működtetése a feladata. Annyi legalább kiderült, hogy a HEP-ek elkészítését, közzétételét és felülvizsgálatát segítő mentorhálózat pillanatnyilag 25 főt számlál.
Esélyegyenlőségi programjukban az önkormányzatok előre meghatározott szempontrendszer alapján mérik fel településükön a szegények, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetét. A problémák megoldására az úgynevezett intézkedési terv szolgál.
Az SZGYF egy szoftver segítségével képes az egyes intézkedések végrehajtásáról tájékozódni, „a dokumentumokban foglalt intézkedések lehető legnagyobb arányú megvalósításának szükségességére pedig települési, illetve járási HEP-fórumokon hívjuk fel az érintettek figyelmét” – közölte a főigazgatóság. Ebből ugyanakkor az is látszik, hogy jelen ismereteink szerint nincs szankció arra az esetre, ha valamelyik önkormányzat nem teljesíti az általa vállalt esélyegyenlőségi intézkedéseket.
Berki Judit sok hátrányos helyzetű faluban vagy városrészben végzett már terepmunkát. Elsősorban az uniós támogatásokra van rálátása. Elmondása szerint az EU-s pályázatok elbírálásakor valóban vizsgálják a helyi esélyegyenlőségi programok meglétét. Sőt: azt is megnézik, hogy például egy közösségi létesítményre beadott pályázat mennyiben illeszkedik a HEP-ben lévő intézkedési tervhez. A szociálpolitikus Berki Judit ismer olyan eseteket, hogy hiánypótlásra szólították fel a pályázó önkormányzatot, máskor pedig arra, hogy módosítsa az esélyegyenlőségi programot. „Az állam ellenőrző funkcióját nem nagyon látom” – említett egy gyenge pontot Berki Judit, amikor az intézkedések végrehajtásáról kérdeztük. Így jórészt a polgármesteren és a települési képviselőkön múlik, hogy a program elkészítését egyszerűen csak kipipálandó feladatnak tekintik-e, vagy tényleg javítani akarnak – többek között – a romák helyzetén. Önmagában már az is nagy eredmény lehet, ha egy önkormányzat hajlandó szembenézni azzal, hogy a településen milyen problémák vannak és azok miből fakadnak – hangsúlyozta Berki Judit. A jó példák közé sorolta a súlyos szociális-etnikai feszültségekkel terhelt Mátraverebélyt, ahol ez a szembenézés megtörtént: az önkormányzat annak ellenére elszánta magát a cselekvésre, hogy tudja, intézkedései valószínűleg csak sok év múlva hoznak érzékelhető javulást. Berki Judit megjegyezte, hogy mostani formájában egy jól működő esélyegyenlőségi program sem alkalmas a köznevelési anomáliák, az oktatási szegregáció felszámolására. Ennek eléréséhez kormányzati döntésekre lenne szükség.
Szerző