Erste: állampapír lesz a bankbetétekből

Publikálás dátuma
2019.08.05. 19:55

Fotó: Népszava
Július 1-je óta 15 milliárd forint babaváró hitelt folyósított az Erste Bank - és ezzel feltehetően ebből a termékből 20-25 százalékos részesedésükkel piacvezetőknek mondhatók - hangzott el a pénzintézet hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen a bank idei első félévi eredményeit is ismertették.  Az Erste 2019 eddigi legnagyobb kihívásának tekinti a második félévben indult új típusú hitel folyósítását. Harmati László, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a hitelek lejárata jellemzően a maximális 20 esztendő, és a gyereket vállaló párok nagy része a felvehető legmagasabb összeget, 10 millió forintot igényelt. A kedvezményes, szabadfelhasználású kölcsön új ügyfeleket is hozott a banknak, az igénylők mintegy harmadának korábban nem volt kapcsolata az Erstével. A 2600 hiteligénylő 40 százaléka budapesti (87 százalékuk városlakó), és az adatokból kiderült az is, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a legnagyobb. Harmati László hozzátette: eredetileg több fővárosira számítottak, de úgy látszik, hogy Budapesten nehézkesebb az OEP-igazoláshoz hozzájutni, mint az ország más részein. Az Ersténél arra számítottak, hogy az új kölcsönfajtát az ügyfelek 15 százaléka használja fel hitelkiváltásra, de csak 12 százalékuk nyilatkozott így. Jelasity Radovantól, a hitelintézet elnök-vezérigazgatójától megtudtuk: az Erste adózás előtti eredménye 22 százalékkal, 28 milliárd forint fölé nőtt 2019 első hat hónapjában. Javult az ügyfelek fizetési fegyelme is, a nem fizető adósok aránya 4,3 százalékról 2,9 százalékra csökkent, ezen belül a vállalati hiteleké 1 százalék alá.   Az Ersténél beszámoltak arról is, hogy erősödik a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) elszívó hatása. Harmati László elmondta, hogy a MÁP+ indulásakor látott 1/3-1/3-1/3-os arány a visszaváltott más állampapír, befektetési jegy és bankbetét között az Ersténél az elmúlt hetekben kissé eltolódott: az állampapírvásárlásra fordított összeg már mintegy 40 százaléka bankbetétekből származott, miközben a befektetési jegyek aránya csak 25 százalékkal csökkent, amit a bank kedvező változásként értékel. Jelasity Radovan ehhez hozzátette, hogy a MÁP+ hatására egyértelműen lassulni látszik a banknál elhelyezett új betétek növekedése, akárcsak a befektetési jegyeké. Az is megfigyelhető, hogy a nem elhanyagolható mértékű euró-megtakarítások egy része  - forintra konvertálás után - ugyancsak a MÁP+-állományt gazdagítja.
Szerző
Témák
Erste Bank

Matolcsy elárulta mi a gond a magyar gazdasággal

Publikálás dátuma
2019.08.05. 19:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A jegybankelnök szerint a '90-es években a sokkterápia, 2002 után pedig az adósságból való növekedés volt hibás döntés.
Az elmúlt 30 évben azért nem sikerült a térséggel lépést tartanunk a Nyugathoz való felzárkózás terén, mert a döntő időkben rossz vagy még rosszabb döntéseket hoztunk – írta Matolcsy György jegybankelnök Geopolitika, technológia, pénz című publicisztikájában a növekedés.hu-n. A jegybankelnök szerint a '90-es években a sokkterápia, 2002 után pedig az adósságból való növekedés volt hibás döntés. Matolcsy szerint 2010 után sok mindent megértetettek, de nem mindent, ami a sikeres felzárkózáshoz szükséges. „Értjük a pénz világát, értékeljük a forintot, csökkentjük az állam adósságát, pénzbőséget teremtünk a gazdaságban, nem erőltetjük az euróhoz a csatlakozást, nem kérünk a külső megszorítási tanácsokból és kiszámítható pénzügyi környezetet tartunk fent.” - írta, hozzátéve, hogy szerinte a geopolitikai kihívásokra is jó válaszokat adott a kurzus. Jelenleg azonban kevésbé értjük az új technológia kihívásait, „még nem értjük, hogy teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie. Nem értjük, hogy a világ élvonalába (első 200 közé) tartozó egyetemek nélkül az új technológia nem képes tartósan mozgatni a felzárkózást. Amint azt sem értjük, hogy az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.” - zárta sorait a jegybankelnök, ezzel gyakorlatilag megismételte azokat a pontokat, amelyekben a jegybank versenyképességi elemzése szerint is fordulatra lenne szükség a magyar gazdaságban. 
Szerző

Azt gondolja, drága a Balcsi? Ha kiment Hungaroringre, lehidalt, mennyi egy hambi

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:56
Fotó: David Ramos/Getty Images
Milliós nagyságrendű summa a helypénz egy hétvégére.
Nem jószántukból emelték az egekbe az árakat a hungaroringi büfések - fakadt ki az egyik vállalkozó a Pénzcentrumnak.   És tényleg dühöngött a drágaság: például egy szelet pizza 2000 forintba, egy  perec egy ezresbe, egy gírosztál 4000-be került a Ringen. Egy dobozos sör ezer forintot kóstált, egy  ásványvízért 600 forintot kérnek. A drágaság egyik oka a horribilis helypénz volt, aminek pontos összegét a titoktartási záradék miatt a büfések nem árulhatták el, de a lap iparági forrásai szerint a nagyobb büféknek valóban 10 millió forint körüli összeget kell kifizetnie, és egy kisebb egységtől is milliós helypénzt szedtek a magyar F1-es hétvégére.  A büfés szerint ugyanakkor megéri a dolog, hiszen idén is 100 ezer fölött volt a nézőszám a Ringen. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az árak inkább a külföldiek és a módosabb magyarok pénztárcájára vannak szabva.
Szerző
Témák
Forma1
Frissítve: 2019.08.05. 16:40