Lobbisták végzik a diplomaták dolgát

Publikálás dátuma
2019.08.06. 06:30
Szabó László washingtoni nagykövet és Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elégedetlenek a kormányban a washingtoni magyar nagykövetség munkájával: nem elég jó a kapcsolat a Fehér házzal.
Erős lobbista-támogatással próbálja javítani washingtoni pozícióit a kormány. Mint arról beszámoltunk, csak májusban körülbelül százmillió forint értékben szerződött a kabinet amerikai kijáró emberekkel. Jelzésértékű, hogy milyen feladatokkal bízták meg az érintetteket. A Munk Policy&Law lobbicég például korábban egy oldalon keresztül sorolta, hogy az amerikai külügy Magyarországgal foglalkozó tisztviselői közül kikkel, miként próbálták felvenni a kapcsolatot – holott ez általában a követség dolga. Egy nagykövet hatékony „működéséhez” elengedhetetlen, hogy szoros és bizalmi kapcsolatokat építsen ki a fogadó ország illetékes kormányzati tisztviselőivel, lehetőleg minél magasabb szinten. A Népszavához több forrásból eljutott információk szerint – és ezt látszik alátámasztani a lobbisták szerepének felértékelődése is – a washingtoni magyar nagykövetség vezetőinek nem sikerült jó kapcsolatokat kiépíteniük az amerikai kormányzati adminisztrációval. Emiatt pedig Budapestről egyre több kritika éri tevékenységüket. Például úgy tudni, hogy Szabó László nagykövetnek nem sok része volt Orbán Viktor Fehér házi látogatásának megszervezésében, azt alapvetően Habony Árpád és David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet lobbizta ki. A nagykövetség forrásaink szerint nem vett részt aktívan az út megszervezésében sem. A Külügyminisztériumban az is kiverte a biztosítékot, hogy a Szabó Lászlótól származó bizalmas jelentés kiszivárgott a Direkt36-hoz. A dokumentumban arról volt szó, hogy Magyar Levente külügyminiszter-helyettest „frusztrált és kritikus tárgyalópartnerek” fogadták, pedig a magyar delegáció éppen az ellenkezőjére számított. Úgy tudjuk, a jelentést nem a szabályoknak megfelelően küldték el, emiatt Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen is felelősségre vonta Szabó Lászlót. Forrásaink szerint a nagykövet-csere lehetősége is felmerült, és többen azt mondták, Szabó Lászlót Magyar Levente miniszterhelyettes válthatja. Ő már régóta foglalkozik amerikai ügyekkel a minisztériumban, felkészültségét Washingtonban és a budapesti amerikai követségen is elismerik, ráadásul forrásaink szerint, már évek óta szeretne külszolgálatot vállalni.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát is, ahol „alaptalan felvetésnek” minősítették a közeli nagykövetváltást.
Témák
Washington

Döcögős út: egyre messzebb a falusi csok a kistelepüléseken

Publikálás dátuma
2019.08.06. 06:00

Fotó: Népszava
Az állami támogatás felét felújításra kell fordítani, de van, ahol azért nem kapnak hitelt a fiatal párok, mert felújításra szorul a kiszemelt ház.
– Ez az egész egy rohadt nagy átverés! – mondta indulatosan Andrea. A Kaposvár melletti faluban élő, kétgyerekes asszony a július elejével életbe lépett falusi csokkal kapcsolatban fakadt ki. A kormánypropaganda szerint a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása érdekében 2486, ötezer fősnél kisebb településen állami támogatással vásárolhatnak ingatlant a családok: egy gyermek esetén maximum 600 ezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig 10 millió forinttal számolhatnak. Igaz, vásárlásra csak az összeg felét költhetik el, a másik részt felújításra fordíthatják.
– Már korábban is próbálkoztunk a sima csokkal, csakhogy nem feleltünk meg a feltételeknek – magyarázta Andrea. – Ezért is örültünk, hogy jön a falusi csok, hiszen 2,6 millióra számíthattunk. Legalábbis az eredeti verzió szerint, aztán kiderült, házvételre csak a felét költhetjük. Nekünk viszont 1,3 millió forint rengeteg pénz. A kinézett ház 5,9 millióba kerülne, 3,4 millió a spórolt pénzünk, tehát a 2,6 millióval meg tudtuk volna venni. Miután a 2,6 millió felét felújításra kell költeni, így valójában csak 4,7 milliónk van, a többit hitelből kellene megoldanunk. Ez elvileg nem jelenthetne akadályt, hiszen a falusi csok állami támogatása mellé kedvezményes hitelt is fel lehet venni: a kétgyerekesek maximum 10 milliót, a három vagy több gyerekesek 15 milliót kaphatnak vásárlásra, míg ingatlan-korszerűsítésre ennek a felét.
– Miután kiderült, nem lesz elég a saját pénzünk és az állami támogatás, azonnal a hitelben gondolkodtunk – folytatta Andrea. – Csakhogy, nincs jobb szó rá, a bank elzavart bennünket a francba: a fizetésünk túl alacsony, a ház pedig, amit meg akarunk venni, nem jó fedezetnek, ugyanis nincs bevezetve a gáz, csak a csonk van meg a telekhatárnál. Hiába mondtuk, hogy a falusi csok másik, felújításra fordítható részéből éppenséggel a gázt akarjuk bevezetni, nem kaptuk meg a hitelt, mivel komforthiányos az épület. Csak szabad felhasználásút adtak volna, aminek a törlesztője elképesztő: az 1,3 milliót helyett hét év alatt 3,4 milliót kellett volna visszafizetnünk. Vagyis ugrott a házvásárlás, pedig tényleg nagyon bíztunk benne. Balázs hasonlóképpen járt: a 35 éves, háromgyermekes férfi és felesége ráadásul vidéki viszonylatban jól keresőnek számít, hiszen mindketten bruttó négyszázezer forintért dolgoznak. Vagyis hitelképességük megfelelő, ennek ellenére a bank elutasította kedvezményes hitelkérelmüket. - Egy a Balatontól tíz kilométerre fekvő faluban szeretnénk megvenni egy klasszikus, vályogtéglás parasztházat – állította a férfi. – Régóta lakatlan, sokat kellene rákölteni, de nekünk nagyon tetszik. A víz és a villany be van vezetve, a gáz és a csatorna viszont csak a telekhatárig lett elhozva, az előző tulajdonost nem érdekelte, talán nem is volt rá pénze. Már ez sem tetszett a banknak, de amikor kiderült, hogy fürdőszoba sincsen, egyből elutasítottak. Pedig számítottunk a tízmillióra, a vásárlást még megoldanánk valahogy, viszont a felújításhoz nagyon kellene a kormánypropagandában hangoztatott ötmillió. Csak csendben kérdezem: nem az volt az eredeti cél, hogy a kistelepülésekre menjenek az emberek? Csakhogy éppenséggel pont ezeknél a falvaknál lehetetlen támogatott hitelt kapni. Sándornak sikerült, igaz, saját bevallása szerint komoly protekcióval jutott hozzá a szükséges 3,5 milliós, támogatott hitelhez.
– Egy Kaposvártól 15 kilométerre fekvő faluban néztünk ki egy házat 7,8 millióért – mesélte a 34 éves férfi, aki a somogyi megyeszékhelyről költözik ki hamarosan egy négyszobás családi házba. - Hárommillió forintunk volt, ehhez jött még a falusi csok vásárlásra fordítható 1,3 milliója, a többihez hitelre volt szükség. Két bank ad támogatott hitelt, az OTP és a Takarékbank, eleinte mindegyik kifogásokat keresett, miután a ház értékéhez képest túl nagy lett volna a hitel. Az volt a szerencsém, hogy az egyik pénzintézetben dolgozik az unokatestvérem, aki segített lepapírozni mindent, így elvileg augusztus végére megkapjuk a hitelt, s meg tudjuk venni a házat. Így végül nekünk tényleg bejött a családtámogatás, még ha nem is abban az értelemben, ahogyan a kormány hirdeti.

Mellébeszélnek, és nem változtatnak

 "A falusi csok feltételei a jogszabályokban rendezve vannak, a hosszú távú eredményessége felől nincsen kétség, mindezt alátámasztja az érdeklődők, kérdezők, kérelem benyújtók aktivitása és visszajelzése" – közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája, miután arról érdeklődtünk, terveznek-e változtatni az igénylésen a panaszok, tapasztalatok nyomán. Noha a közleményben nagy számú érdeklődőre utalnak, arra a kérdésünkre nem adtak konkrét választ, hogy eddig hányan igényelték a falusi csokot, illetve az államilag támogatott hitelt, s közülük hányan kapták meg. Ennek kapcsán Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos egy korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakat idézték: eddig százával érkeztek az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, s ezek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt. Jelzésértékű az is, hogy Novák Katalin család- és ifjúságért felelős államtitkár egyedül a falusi csokkal kapcsolatban nem mondott számokat, amikor a közelmúltban a Magyar Hírlapnak arról beszélt, „nagyot szólt” a családvédelmi akcióterv. A falusi csokról a bankok sem közölnek adatokat, viszont az kiderült, az ingatlanok többségét finanszírozhatatlannak tartják.

Szerző

Veszélyjelzést adtak ki keddre: itt lehet zivatar, jégeső, viharos szél

Publikálás dátuma
2019.08.05. 22:21

Fotó: Shutterstock
Zivatarveszély miatt az ország északi felében tíz megyére és a fővárosra figyelmeztetést adott ki keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Veszélyjelzésük szerint Budapestre, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Azt írták: kedden délután, este az északi megyékben már nagyobb területen intenzívebb zivatarok is kialakulhatnak, melyhez néhol 20-30 milliméter csapadék, jégeső, illetve viharos (60-80 kilométer/órás) szél társulhat. Észak-Magyarországon heves zivatar sem kizárt 80-90 kilométer/óra feletti szélrohammal, nagy méretű jéggel. Kedden tovább erősödik a nappali felmelegedés. A napi középhőmérséklet főként a Dél-Dunántúlon helyenként már 25 fok köré emelkedik. Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet 12-18 fok között várható. A legmagasabb hőmérséklet 27-32 fok között alakul. 
Szerző
Témák
időjárás