Összhang

A gyanútlan hívek most már biztosak lehetnek abban, hogy az Európai Unióban úgy táncolnak, ahogy Budapestről fütyülnek. A hazai kommunikáció és propaganda mindezt persze diplomatikus körmondatokban adja tudtukra, de a lényeg azért ez. Hiszen a vezér – brüsszeli látogatása után – örömmel állapította meg, mennyire helyes döntés volt Ursula von der Leyen támogatása. Így olyan ember – ráadásul hétgyermekes családanya – került az Európai Bizottság élére, aki számol a magyar érdekekkel is. Mi több, érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, vagyis – Orbán Viktor szerint - nem akar olyasmit erőltetni, ami számukra nem elfogadható. A magyar szemlélő tehát gondosan kicsontozott beszámolókat kapott a múlt heti találkozóról és ehhez hasonló kommentárokat azóta is. Ha nagyon figyelt, akkor azért észrevehette, hogy von der Leyen Twitter-bejegyzése nem volt teljesen összhangban a magyar miniszterelnök értékelésével. Mintha nem ugyanazt értették volna, amikor beszéltek. Ám a hívek ehhez már hozzászokhattak. Régóta tisztában lehetnek vele, hogy móresre kell tanítani Brüsszelt. Ezt pedig nemcsak a kormányfő, hanem a megmondóemberek sokasága is gyakran megteszi. De lám, nem hiába. Most remény látszik rá, hogy olyan vezetése legyen az uniónak, amely „reálisan látja a tagállamok szempontjait”. Az új bizottsági elnök valóban többször elmondta már, nem akarja, hogy a kisebb – vagy az utóbbi időben csatlakozott – tagállamok úgy érezzék, ellenük politizálnak. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bizottság – amely nem alakítója, hanem végrehajtója az egységes elhatározásoknak – engedne az eddigi alapértékekből. Vagyis aligha nézik el a jogállamiság megsértését, vagy azt, ha bármelyik ország tartósan szembe megy a közösen kialakított politikával. Ha ugyan eljut hozzá, biztos jólesik von der Leyennek a magyarok hozsannázása. De annál feltehetően sokkal tapasztaltabb – és dörzsöltebb –, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítson neki. Csalódni fog, aki elhiszi, hogy a magyaroknak nagyobb szerep – vagy szelet – juthat, mint eddig.  
Frissítve: 2019.08.06. 07:58

Churchill Budapesten

„A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.” Hova lesz? Oktogon? Lakik? Dolgozik! Újságíróóó? Múltkor is vittem egy újságírót, de azzal nem lehetett beszélgetni… Egyébként nyugodtan írja meg, hogy ez az egész úgy szar, ahogy van. Hogyhogy mi? Ez. Az egész. Szétlopják az országot, viszik, ami mozdítható. Mit mondott, hova megyünk? Ja rendben van... Tudja, nekem van rendes munkám, két srácom, az asszony is dolgozik, simán lehetnék elégedett, ami itt van, az nem mehet már sokáig… Szerintem két ember volt, aki tehetett volna itt bármit, érti, bármit, de egyik se csinált lószart se. Az utolsó, akiben még bíztam, az a Vona volt. Az egy tökös gyerek, kimondta, amit kellett. Szavaztam is rá. De amikor jött azokkal a vizslákkal… Addig teljesen rendben volt a srác, de látszott, hogy megvették kilóra. Pedig volt agya, amit például a cigányokról mondott, az teljesen rendben volt… Mit mondott, Oktogon? Nagyon csöndben van… Ja a másik… A másik az a Gyurcsány volt. Benne is bíztam, de össze-vissza beszélt mindenféle hülyeséget. A felét nem is értettem, de az látszott, hogy az is tökös gyerek. Látta, hogy szétrúgta a Viktor seggét a tévében? Fél is tőle azóta, rendesen. De nagyon elkúrta kétezerhatban, nagyon… Jó, ha itt megyek be balra? Lett volna még egy esélyünk egyébként, ezt el is felejtettem mondani. A Bajnai baromi okos pali volt. Mondtam is a csajnak, figyelj, ez még viszi valamire. Drukkoltunk is neki, hogy rendbe tegye ezt a szarkupacot, de őt is kicsinálták. Tudja mi ennek az országnak a legnagyobb baja? Az irigység. Hogy akinek egy kicsivel több esze van, azt rögtön kicsinálják. Na persze eszük ezeknek is van, de lopnak. Tudja, mennyi földje van a Mészárosnak? Több, mint bárki másnak az egész országban. Egy gázszerelő. Mondja meg, hogy az istenbe lehet ennyi pénze egy gázszerelőnek!? Én taxizom, de egy kurva telket se tudok venni. Menjünk a körúton, vagy kanyarodjunk itt le jobbra? Tudja, mit mondok? Ez az egész már régen rendbe lenne téve, ha akkor a Csurka meg tudta volna csinálni, amit akart. Hogyhogy mivel? Hát a cigányokkal. Annak a pasasnak több esze volt, mint ezeknek itt együttvéve. Már akkor megmondta, hogy ha nem csinálunk valamit ezekkel, akkor végünk van. Bekussoltatták, aztán meg is lett az eredménye. Jönnek itt a jogvédők meg a többi, és beszélnek oktatásról, meg esélyegyenlőségről, vagy mi. Ha akkor hallgatnak a Csurkára, már régen rend lenne ebben az országban. A múlt héten a feleségem táskájából lopták ki a teljes fizetését. Fényes nappal. Hát mondja meg, rendes országban előfordul az ilyen? Ja persze, csak a rendőrség nem fél intézkedni. Tudja, mit mondtak a feleségemnek? Vigyázzon jobban, a tárcájára, és szálljon le a villamosról, ha meglátja ezeket. Na megérkeztünk, háromezer lesz. Áfásat kér? Nem? Köszönöm. Várjon, maga újságíró, ugye? Akkor azt mondja meg, melyikre érdemes most szavazni? Úgy értem egy ilyen beállítottságú embernek, mint én. De jót mondjon, mert a lúzerekből már elegem van.  
Szerző
Kövesdi Péter
Frissítve: 2019.08.06. 07:59

A rezsim és a függőségek

Egy szerencsétlen névazonosság sodorta kis híján konfliktusba a Magyarországi Baptista Egyházat az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközséggel. Előbbi felekezet működteti Bács-Kiskun és Csongrád megyében Sorsok Háza néven azt a hálózatot, mely pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásával foglalkozik. Utóbbi pedig a Józsefvárosban készül megnyitni a Sorsok Háza nevű holokauszt-emlékközpontot. 
A szóban forgó egyházak vezetőinek bölcs önmérséklete iránymutató lehet mindannyiunk számára. Nyilvánvalóan az „oszd meg és uralkodj” elvet érvényesítené a hazai tekintélyelvű kabinet, ha a baptisták és az izraeliták között kenyértörésre került volna a sor az ominózus intézmények elnevezése miatt.
Jómagam őszintén remélem, hogy a Sorsok Háza Szociális Intézmény az elnevezése körül folyó jogi szőrszálhasogatás ellenére hatékonyan betölti majd feladatát hazánkban. Merthogy tennivalója bőven akad, elsősorban az Orbán-rezsim  tevékenységének következtében. Kamaszkoromban futott egy közkedvelt gengszterfilm a mozikban, melyben a kábítószer-kereskedő bandavezér ironikusan kijelenti, hogy a szociálisan érzéketlen Reagan-kormányzat uralmát csak a crack teszi elviselhetővé a polgárok számára. Ugyanez az összefüggés magyar viszonylatban is megfigyelhető a politikai éra és a szenvedélybetegségek között. 
Szinte naponta halljuk, hogy a tankötelezettségi korhatár leszállítása folytán az iskolarendszerből korán kihullott, zömében munkanélküli fiatalok tömegei miként folyamodnak egyre inkább az egészségre veszedelmes, ám olcsó szintetikus drogokhoz. Működő szociálpolitika híján a hazai szociális háló finoman fogalmazva sem sűrű szövésű, bizonyos térségek pedig a nyomorból fakadó kábítószer-használat következtében szép lassan egyetlen hatalmas gettóvá alakulnak. A függőség új formáiról is értesülhettünk nemrégiben. Az oktatáspolitika szélsőséges poroszosítása nyomán már az általános iskolák alsó tagozataiban őrült teljesítménykényszer uralkodik; kompetenciafejlesztés gyakorlatilag nem létezik, a lexikális tudásra épülő tananyaggal viszont a gyerekek egyre nagyobb hányada kizárólag szív- és érrendszeri károsodást okozó energiaitalok fogyasztása révén tud lépést tartani. Red Bull és társai a „felnőtt” munkahelyeken is kelendő cikknek számítanak; az Orbán-kormány által kifundált túlóratörvény lényegében a munkáltató kénye-kedvének szolgáltatja ki a dolgozót, a nemegyszer irreális követelmények pedig csak „energiabomba” segítségével teljesíthetőek.
S arról még nem esett szó, hogy Orbán Viktor garnitúrája teljes közönnyel nézi a hazai egészségügyi rendszer leromlását. Anyagi és erkölcsi megbecsülés híján egyre több pszichiáter és addiktológus vándorol ki vagy hagyja el a pályát, holott a magyar társadalom egyre nagyobb hányada vált az elmúlt kilenc évben a kormánypolitika következtében mentálisan sérültté, illetve szerhasználóvá. A Fidesz egykoron a „Lipót” bezárását vetette Gyurcsány szemére. Kár, hogy kormányzati pozícióban ugyanők már nem ennyire érzékenyek.
Frissítve: 2019.08.06. 08:00