Gerendai: túl erős a Sziget

Publikálás dátuma
2019.08.07. 10:05

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Alighanem Gerendai Károly alapító lesz idén az egyetlen mezei látogató, aki szerint a Sziget programkínálata már túl pazar. Lapunknak adott interjújában elárulja, pontosan mennyit kapott a cégtöbbségért és tisztázza NER-es kapcsolatait is.
Kimegy az idei Szigetre? Igen, minden nap kint leszek. Mint látogató.  Azért jegyet csak intézett. Igen, bár tavaly lefelejtettek a vendéglistáról és csak kis magyarázkodással sikerült bejutnom. Most egyeztettem, és vezetőségi tagként továbbra is ingyen mehetek a családdal. Saját vendéglistát etikai okokból már nem igényeltem. Tavaly nagyon furán éreztem magam: egy koncertet sem néztem meg, inkább elbujdostam a színpad mögött. Nehezen tudtam még kezelni ezt a kint is vagyok bent is vagyok helyzetet. Idén viszont igyekszem csak a fellépőkre összpontosítani. Leginkább a cirkusz, a Foo Fighters és a Florence + The Machine érdekel. Valószínűleg megnézem Ed Sheerant és Post Malone-t is. A többieket sajnos nem ismerem. Az elektronikus előadókat soha nem szerettem és ez aligha változik. Az idei Sziget sztárkínálata amúgy nekem már túl erős. A cég többségét megvásárló amerikai Providence láthatólag nem ellenzi a drága fellépőket, miközben a látogatottság nem növelhető tovább. Ezt a program-költségszintet nem tartom fenntarthatónak. Már ügyvezetőként szembesültem azzal, hogy a jegyárakat képtelenség az egekbe szökő gázsik ütemével emelni. Miközben próbáltam a nagyszínpad költségvetését kordában tartani, igyekeztünk a szolgáltatásokat és a látványvilágot fejleszteni. Nem leszek vele népszerű, de vállalom: ha még én irányítanám a céget, idén kevesebb lenne a szupersztár.  Végül is mennyit kapott személyesen a vállalkozás többségéért a Providence-től? Bár titoktartás köt, mivel a teljes összeget a G7 már közzétette, azt tudom mondani, ebből az adók levonása után körülbelül 5,5-6 milliárd jutott az általam jegyzett áttételes tulajdonosra, a GK Investre. Aztán 2021-ben eldől, kisebbségi részünket is eladjuk-e nekik, teljesen kiszállva a cégből. A vevővel jók a tapasztalataim, ezért nem én leszek a megállapodás gátja. A velük szemben három éve támasztott, kemény feltételeim maradéktalanul teljesültek. Az amerikaiak egyáltalán nem akarják megváltoztatni a fesztivált, nem szólnak bele a szervezésbe. Így a történetet nyugodt szívvel, végleg elengedtem. Maradt az évi néhány igazgatósági ülés.  De előbb-utóbb a Providence is kiszáll. Nem közelednek a partokhoz NER-konkvisztádorok naszádjai? Nem. Ennek nem is látnám értelmét. A fő tulajdonos pénzügyi befektető: néhány év múltán, haszon reményében, kétségkívül eladhatja a céget. Ám a mostani időszak egyértelműen az építkezésé. Más fesztiválszervezőket is felvásárolnak, amiket nyilván egy csokorban terveznek meghirdetni. Ezért nem magyar, hanem nemzetközi szakmai befektető adhat a legtöbbet. A Szigetet külön sem érdemes pénzzé tenni, mert ez az ékkő: nélküle a csomag kevésbé kelendő. 
Latba veti még kormányzati kapcsolatait a Szigetért? A jegyár-áfacsökkentés után a napokban a hatóság által kifogásolt gyakorlatuk fenntartása érdekében az adatvédelmi szabályok változtak. Elvégre önöknél gyakornokoskodott Orbán Ráhel, a kormányfő lánya, Tiborcz István felesége. Ez túl van gondolva. Szerintem ahhoz nem kell ismerni egy politikust vagy a rokonát, hogy bárki belássa a nagy rendezvények nyugalmának fontosságát. Ha az új kockázatok nem kezelhetők a régi szabályokkal, nem a biztonság csökkentése, hanem a törvények módosítása a megoldás. Az elmúlt 30 évben tényleg sok politikussal kerültem kapcsolatba. Büszke vagyok rá, hogy minden kormánnyal szót értettem. Van, ami tetszik és van, ami nem, de ezt mindig magánvéleményként hangsúlyoztam. A Szigetnek lehet értékrendje, de szerintem ne aktuálpolitizáljon. Eddig mindenkivel beszélőviszonyt ápoltam. Függetlenül attól, kire szavaztam, szakmai véleményemet évtizedekig kikérték. Senkinél nem nyomultam, de ha megkerestek, szívesen elmondtam, szerintem mit kéne tenni azokon a területeken, amikhez értek. Az eddigi eredmények hitelesíthetik kulturális, turisztikai vagy akár gasztronómiai meglátásaimat. Legutóbb Budapest fejlesztésről kérdezték az álláspontomat. Amióta a Sziget irányításától visszavonultam, érthetően kevesebbet hívnak. Ráhel gyakornokoskodása abban segíthetett sokat, hogy a szülei – például a rólunk írt szakdolgozat révén – kicsit jobban megértették az iparágunk működését. De szó sincs arról, hogy ha valamire szükségünk van, akkor egy telefon a főnök lányának és minden el van intézve. Nem tagadom, volt szerepem a 18 százalékos jegyáfa hét évvel ezelőtti kilobbizásában, és most is részt vettem az adatvédelmi módosítások előkészítésében. Szerintem ez teljesen normális, miközben a miniszterelnök családtagjainak valószínűleg fogalmuk sincs, milyen témákban előszobázunk. Ha egy hozzám hasonló vállalkozó azt látja, hogy a vonatkozó jog nem betartható és cége sikere érdekében azokat módosítani szükséges, kiskapuk keresése helyett meg kell próbálni meggyőzni a döntéshozókat az elfogadható feltételekről. Az ön által felvetett kérdésre kicsit mindig feszengek. A Sziget messze Magyarország legvonzóbb turisztikai látványossága. Egyedisége néha célzott szabályozást igényel. Ilyen a terror elleni küzdelem. Egy ekkora, nemzetközileg is kiemelkedő rendezvénynél a veszély is nagyobb. Egy rossz, a sajátosságainkra érzéketlen szabály miatt nem kockáztathatunk. Ebből nem engedhettünk. Szerencsére ezt a döntéshozók is megértették. Nem hiszem, hogy magyarázkodnom kéne. Ma sajnos olyan időket élünk, hogy ha valamiben szót értesz a kormánnyal, a sajtó egy része rögtön beskatulyáz, például állami támogatásainkat eltúlzottnak beállítva, pedig az évek óta legfeljebb ha költségvetésünk egy-két százaléka. Eközben az itthoni rendezvények túlnyomó többségét körülbelül 50 százalékban állami-önkormányzati pénzekből tartják fenn.
Kaptak vagy kétszázmilliót a Terror Házától az 1989-es Orbán-beszédet tartalmazó filmbejátszás sugárzásáért. Ez is erős csúsztatás: az összeg tudtommal jórészt öt fesztivál kiállításokat, installációkat is magába foglaló emlékműsorának költségeit fedezi. A vitatott hirdetés egy elem. Komolyan azt várta tőlünk bárki, hogy tagadjuk meg a vetítést, mert Orbán Viktor 89-es beszéde 4 másodpercre feltűnt egy, a rendszerváltás harmincadik évfordulójáról szóló reklámban? Akkor kellett volna engednünk a leadást, ha minden történész egyetért, és ugyanannyit szerepel Horn Gyula vagy Németh Miklós? Nyilván nem csak Orbán Viktor mondott beszédet anno a Hősök terén, de nem a mi dolgunk erről vitatkozni. Erre való az ellenzék meg a történészek. Ez nem a mi meccsünk. Bár a kollégák választási kampányfilmhez biztos nem adnák a nevüket, megértem, hogy e történetben a balhé előtt nem láttak kivetnivalót.  Képzelem, milyen hévvel érvelne, ha nem engedte volna el a Szigetet. Tényleg: mit kezdett a vételárral? A felét vagyonkezelőkre, így a magyar Concorde-ra és az osztrák Gutmannra bíztam. Ehhez bármikor hozzáférek. A másik felét befektetem. A legfontosabb a Videoton vezérigazgatójával, Lakatos Péterrel közösen fejlesztett Lupa Strand. De beszálltam Fehér Gyuláék idén alapított kockázatitőkebefektetőjébe, az Oktogon Ventures-be, a Dorsum nevű informatikai fejlesztőbe, valamint szigetes társaimmal egy XII. kerületi ingatlanba. Természetesen viszem tovább a korábban elindított Costest, Costes Downtownt, a Budapest Parkot, a WAMP kiállítást üzemeltető Vásárnap Kft.-t vagy épp az Erzsébet téri óriáskereket.
Annyi pénzt kapott, hogy még az unokáinak sem kell dolgozniuk. Miért ragaszkodik mégis a nehézségekhez? Nem a nehézségek, a kihívások vonzanak. Vannak terveim, nem akarom nyugdíjazni magam. Kétségkívül sikertörténetet mondhatok magaménak. A vételár egy részéből tisztes körülményeket teremthettem a családomnak. 25 évig a Sziget volt a főállásom. Most ilyen központ nincs. Az ügyeket az adott cég vezetősége viszi. Független vagyok, van időm és pénzem megvalósítani új terveimet, közben pedig végre akár nyaralni is elmehetünk a családdal. Most jöttünk vissza egy háromhetes amerikai körútról és a vállalkozások ezalatt is zökkenőmentesen működtek.  Miben látja annak titkát, hogy fesztiválszervezőként ön vált egyedül úgymond ismert, gazdag „mintavállalkozóvá”? Szerintem vannak még jó példák. Az én sztorim nem túl bonyolult. A 90-es évek elején hatalmas igényre, egy világszintű folyamatra éreztünk rá. Hamar kinőttük a hazai piacot, ezért a versenytársainknál gyorsabban kellett felismernünk a külföldi vendégek fontosságát. Igazán nem tartom magam hagyományos vállalkozónak: a legtöbb kérdéshez nem üzleti alapon közelítek. Mindig olyasmivel foglalkoztam, ami érdekelt, amiben örömömet leltem. Csak közben megpróbáltam minél jobban és sikeresebben végezni a dolgom.

Névjegy

A 49 éves Gerendai Károly 1988-ban érettségizett a budai Kaffka Margit (azóta Szent Margit) gimnáziumban. Az 1993 óta évente megrendezett Sziget Fesztivál alapítója, a többségi részesedés eladását követő, két évvel ezelőtti cégformaváltásig a hasonló nevű szervezővállalkozás ügyvezetője. A nevéhez fűződik - számos más cég és kezdeményezés mellett - az egyaránt Michelin-csillaggal kitüntetett Costes és Costes Downtown nevű étterem vagy a Szeretem Magyarországot klub. Többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag- és tisztikeresztjét is magáénak mondhatja. A legbefolyásosabb hazai üzletemberek között tartják számon. Nős, három gyermek apja.

Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 11:03

„És hintáztat a félelem…”

Publikálás dátuma
2019.08.06. 11:30
Karinthy Ferenc, akihez a legelesettebb periódusaiban is ragaszkodott bátyja, Karinthy Gábor
Karinthy Gábor különös versei először jelentek meg ilyen teljességben, dokumentálva az életmű fölívelését, majd semmibe hullását.
Apja, Karinthy Frigyes már a gyerekkori zsengék alapján igazi költőnek tekintette elsőszülött fiát. Tehetségét később feltétlenül elismerték a Nyugat vagy a Szép Szó szerkesztői, általában is a pályatársak. A ragyogó indulás után azonban sokasodni kezdtek a baljós jelek: eleinte csak az derült ki, hogy önálló életvezetésre teljességgel képtelen. Később pedig egyre súlyosbodó elmezavarok kerítették hatalmukba, a legendás, maga teremtette metaforával, az „ördöggörcs” gyötörte. Az egészségesek világába soha többé nem térhetett vissza. „Megengedhette magának, hogy skizofrén módon éljen, már akkor is, amikor még normális volt” – jegyezte meg némi gonoszkodással Benedek István, Karinthy Gábor kezelőorvosa, gondozója (idézi: Karinthy Márton az Ördöggörcs című művében). Mert persze, a költő előbb különc csodabogár volt, majd valóban beteg lett, de abban kétségtelen szerencséje volt, hogy szinte egész felnőtt életében eltartották, gondoskodtak róla, rövid mostoha időszakokat leszámítva nem kellett nélkülöznie. Öccse, Karinthy Ferenc (mindenki Cinije), az egyedüli, akihez Gábor még legelesettebb periódusaiban is mélyen ragaszkodott, így fakadt ki: „… ő a legnagyobb luxusban is halálosan szerencsétlen volt. A jólétet és a nyugalmat sem akarta elfogadni. A szenvedés neki a létformája volt” (az idézetet szintén Karinthy Márton könyvéből való). A szenvedés, mint létforma: a kötet versei éppen erről tanúskodnak. Már maga Szerb Antal felfigyelt arra, hogy, a súlyos idegbetegsége előtti verseit is áthatják a sebzettség, a szorongás számtalan alakban megjelenő élményei. Azt az előérzetet sejtetik, hogy a világ igen barátságtalan, kiszámíthatatlan veszélyekkel teli hely. Ami feltűnően hiányzik ebből a különös lírából: az emberi kapcsolatok világa. S néhány jelzéstől eltekintve tulajdonképpen az adott kor sincs jelen e költészet kozmoszában. Pedig a fasizálódó Magyarország, a nyilas terror, a második világháború, az országon átgázoló front, majd a Rákosi-korszak alkotja e versek túlnyomó többségének történelmi hátterét. A művekben mindezt csend övezi, Karinthy Gábor számára a külvilág alig létező ihletforrás. Minden mű a magány végtelenségét tanúsítja.    A csekély számú, halvány kivételek sorába tartozik például az Azelőtt arról írtam (1941), melyben a tegnap világfájdalma szinte normális létállapotnak tűnik a jelenbeli kataklizmához képest: „Azelőtt arról írtam verset, / hogyan gyűrűzik vaksötét / éjben a fénylő fájdalom” – „Ma már effélét nem dalolhatok / csupa seb, csupa lüktetés a föld, / lázas világunk reszket és vacog, / a réteken gyilkos füst karikázik”… A kinti valósággal szemben roppant nyomatékot szerez, árnyalatokban gazdaggá válik Karinthy lírikusi személyiségének belső világa. Esős napokat, köd lepte, hó borította, szél fújta tájak jelenítik meg a költő lelki univerzumát. Olyan vidékekről ad hírt, ahol rajta kívül ember nemigen járhatott. Rendre nyomasztó, rideg helyek villannak fel, a költői én állandósult lelkiállapota pedig, ennek megfelelően, a végtelen bánat, ami szinte állandó toposza ennek a költészetnek. „… én, fájdalomherceg” – ekként idézi meg önmagát a lírikus egyik kései versében. S e vállalt fájdalom kifejezése válik Karinthy Gábor művészi védjegyévé. Mindezzel persze, a világ szörnyűségei mégiscsak ott lüktetnek ezekben a zaklatott, ismeretlen szörnyeket megidéző művekben. Csak épp belsővé avatottan. De a huszadik század valóságos történéseit ismerő kései olvasó empátiával fogadhatja ezeket a rémképekkel, groteszk fordulatokkal, szürrealista víziókkal teli verseket. Karinthy Gábor verseit ilyen teljességben most először olvashatjuk. Kötetben már megjelentek mellett szerepelnek itt a lapokban (például az akkori Népszavában), antológiákban publikált, hagyatékokban rejtőző művek is. Az összeállítás, a filológiai apparátus és az utószó Kőrizs Imre munkája. A levelekből, visszaemlékezésekből sejthető, hogy jónéhány alkotás – jobbára a szerző mentális zavarai miatt – elveszett, esetleg még lappanghat valahol. De alighanem így is „kész a leltár”. A kötet egy jelentős, markáns lírikusi tehetség káprázatos fölívelésének, roppant művészi küzdelmeinek, majd semmibe hullásának megrendítő dokumentuma. Infó: Karinthy Gábor összegyűjtött versei  Helikon, 2019       
Témák
Karinthy Gábor

A szirén meghozta a szerencsét - páros interjú Danics Dórával és Unger Balázzsal

Publikálás dátuma
2019.08.06. 10:00
Unger Balázs és Danics Dóra
Fotó: Népszava
Sok víz lefolyt már a Sió-csatornán – és több lemez is megjelent − a Cimbaliband nyári slágere, a Balatoni nyaraló óta. A zenekar tartja a tempót: Iram címmel jelent meg új lemeze Danics Dórával.
Odüsszeusz viasszal dugaszolta be a fülét, Orpheusz túlzengte lantjával a tengeri nimfák énekét. Ha a görög mitológiai hősök cimbalmot vittek volna magukkal, és összhangra törekedtek volna a szirénekkel, talán egészen másképp alakult volna a történetük, és egy zenei örökmozgóról szólnának a legendák. A Cimbaliband tizenegyedik lemeze, az Iram ajánlójában mindenesetre azt olvashatjuk: „Három éve egy rövid kikötés után friss legénységgel és egy szirénnel hajózott ki útjára Unger Balázs kapitány. A csapat azóta is töretlenül szeli a zene hullámait a Cimbaliband cimbalom-hajtású erőforrásával, amihez egyre több az üzemanyag”. A Cimbaliband szirénje Danics Dóra énekesnő, aki 2013-ban megnyerte az X-Faktor zenei vetélkedőt első női győztesként. Unger Balázs együttesében kezdett foglalkozni a népzenével és a Balkán dallamaival, énekét elsőként egy holland világzenei szaklap hasonlította a szirének énekéhez. – A Recycle és a Balkan Projekt után az Iram már a harmadik közös lemezünk, ami azt is bizonyítja, hogy bejött a közös munka. Szeretünk együtt muzsikálni, nagyon jók a visszajelzések, az elmúlt években nagyon jó dolgokat értünk el együtt közösen – mesélte a Népszavának Danics Dóra. − Amióta Dórival dolgozunk együtt, a külföldi érdeklődés is megnőtt a zenekar iránt – tette hozzá Unger Balázs. − Tavaly például a Balkán Projekt című albumunkról a Vágy című dalunk felkerült a Songlines brit világzenei magazin Top of the World című, tizenkét számból álló válogatáslemezére. Ez a lemez melléklete volt a World Music Expónak, a Womexnek, eljutott több tízezer emberhez. Úgy látszik, a szirén meghozta a szerencsénket. Az Iram az eddigi közös munkáink esszenciája. Csináltunk már együtt népzenei feldolgozást, vannak saját szerzeményeink, játszottunk autentikus balkáni és magyar népzenéket, ezt mind visszahallani a lemezen. Ami többek között új: az Iram zenéit én írtam, Dóri viszont szövegeket is írt a nagy részéhez. Az eddigi műhelymunkánk gyümölcsei lettek a közös szerzemények. A koncerteken azt tapasztaltuk: a közönség jól veszi a lapot, szereti az új dalokat. A Cimbaliband zenéje és Dóra éneke, színpadi jelenléte, művészi attitűdje most kezdi kiforrni magát egy új, közös stílusban – összegezett Unger Balázs. Érett, beérett – e két jelző nemcsak az Iramról megjelent kritikákban olvasható, Unger Balázshoz hasonlóan Danics Dóra is így látja. − Ha valaki meghallgatja egymás után a Recycle-t, a Balkan Projektet és az Iramot, hallhatja, mindhárom lemez teljesen más, más okból élvezetes hallgatni. Az Iramon tényleg érezni azt, hogy egyre érettebb, amit közösen csinálunk. Megtiszteltetés volt és nagyon izgalmas dalszövegeket írni, egy kicsit népies stílusban átszabni azokat a gondolatokat, amik bennem vannak. Emiatt is sokkal inkább magaménak érzem ezt a lemezt. És érzem a hangomon, hogy sok minden változott az elmúlt három évben. Az első lemez, a Recycle egy gyors történet volt: szeptemberben találkoztunk, novemberben már a stúdióban voltunk, ahol Balázs sokat instruált. Nagyon sokat tanultam arról, mik az én olyan hangi adottságaim, amelyek a legjobbak lehetnek a zenekarban. A Balkan Projektben még jobban meg lehetett mutatni a „rekedtségemet”, azt a kis öblöt, ami van bennem. Az Iram tényleg egy olyan világ, ahol sokféle énektechnikát lehet használni és átadni. A Cimbalibandról szóló kritikákban – ahogy a zenekar honlapján is látható – időnként találkozni az egykori Magyar Nemzet megállapításával: „Bebizonyították, hogy az autentikus népzene is lehet trendi.” Kiss Eszter Veronika persze nem egy könnyen megszerezhető, népszerűséghajhász trendiségről írt: a Cimbaliband muzsikája úgy mai, hogy korunk élő népzenei szokásaira reflektál, de betartja az adott muzsika stílusbeli követelményeit, nem elnagyolja, összekuszálja azokat a „világzenei gyakorlatra” hivatkozva. A népzenében kevésbé jártasaknak is első hallásra feltűnhet: az Irammal egy fiatalosabb, „napfényesebb” zenével rukkolt elő a zenekar. – A Balkan Projekt autentikusabb történet volt, inkább a szakmai közönség volt fogékony rá és az, aki a balkáni zenékre nyitott. De Kusturica-korszak Nyugat-Európában túl van már az aranykorán. Igaz, ott is inkább a fúvós zenék voltak előtérben. A fúvós hangzás dominanciája pedig arra a fajta balkáni zenére, amit mi csináltunk, nem annyira jellemző, mi inkább a román Taraf de Haïdouks társulat nyomvonalán játszottunk – mondta Unger Balázs. − Az Iram román, bolgár, szerb, makedón, török, görög, és elsősorban a magyar autentikus népzenéből táplálkozik, minden olyan muzsikából, ahol a cimbalom előfordul. A népzenében nőttem fel, de azért hallgattam Omegát, Illést, Beatlest, Depeche Mode-ot, szintipopot, jazzt, még techno-partikba is jártam. Dórival pluszban kaptam egy nyitottságérzést, hogy hozzá merjek nyúlni bármilyen jó zenéhez. Az X-Faktor előtt, közben és után Dórit is sokféle zenei hatás érte. Most mindez egy új növényként kezd kihajtani. 

Névjegy

Unger Balázs A 2006-ban alakult Cimbaliband zenekar vezetője, akit rendszeresen hívnak a cimbalom Chuck Berryjének. 1987 óta muzsikál, tagja volt a Magyar Állami Népi Együttesnek, a Dresch Quartetnek, a Szalonna és bandája zenekarnak is. A Cimbaliband Moldva című albuma a World Music Charts Europe (WMCE) világzenei ranglista nyolcadik helyére került 2015-ben, a Recycle a huszadik helyre 2017-ben. Tavaly alapította meg a Cimbalom Brothers formációt Lisztes Jenő cimbalmossal, Lisztes László nagybőgőssel, valamint öccsével, Unger Gergő gitárossal. Testvériség című albumuk idén a WMCE toplistáján a tizennyolcadik helyre került.  Danics Dóra Kommunikáció szakon végzett, később vágóként helyezkedett el. Hét évig zenélt együtt egy akusztikus zenekarral. 2013-ban került be az X-Faktor élő zenei tehetségkutatóba, amelyet párbaj nélkül, első női győztesként megnyert. Bújócska címmel 2016-ban jelent meg szólólemeze, azóta a Cimbaliband énekesnője is. 2017-ben szerepelt az Oltári csajok című sorozatban.

Infó

Cimbaliband és Danics Dóra: Iram (Cimbalom Worldmusic) Fonó, 2019. Koncertek: augusztus 9. Zsigárd, augusztus 14. Tököl Budapesti lemezbemutató decemberben

Témák
Cimbaliband