Csodát remélnek a súlyos válságban lévő SPD-nél

Publikálás dátuma
2019.08.07. 08:30

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Pártelnököt keresnek a német szociáldemokraták, eddig azonban nem túl nagy az érdeklődés a tisztség iránt. Szeptember 1-ig kell jelentkezni a posztra. A német belpolitikát korábban meghatározó formáció súlyos válságban van.
A legszebb pozíció a pápa primátusa mellett, mi az? Franz Müntefering, a német szociáldemokraták egykori illusztris személyisége szerint az SPD elnöksége. Ma már vélhetően ő sem gondolkodik így. Sigmar Gabrel pedig, aki jól ismeri a párt működését, hiszen 2009 novemberétől 2017 márciusáig annak elnöke is volt, egy olyan molyette ruhához hasonlította a pártvezetést, amit senki sem akar magával vinni. A német belpolitikát korábban meghatározó párt súlyos válságban van, a közvélemény-kutatások szerint a 3.-4. helyen áll. Az SPD-nél már nosztalgiával emlékezhetnek vissza a 2017 őszén tartott parlamenti választáson elért 20,5 százalékra, pedig már az is komoly kudarccal ért fel. Hogy mekkora a baj, jelzi, az Infratest dimap ügynökség 12, az INSA 12,5 százalékon látja a pártot, de a Yougov és a Forsa is csak 13 százalékot jósolna az SPD-nek, már amennyiben most rendeznének parlamenti választást. Teljes az átrendeződés a baloldalon, a sokkal fiatalosabb Zöldek egy sor szavazót csábítottak át az SPD-től. Ezért sem vonzó manapság annyira a pártvezetői tisztség. Az SPD avíttnak tűnk a környezetvédők mellett, inkább az idősek pártja, a 60 év felettiek szavaznak rá, a 30 év alattiak számára viszont alig jelent vonzó alternatívát. Az SPD-t jelenleg ideiglenesen irányító triumvirátus, Malu Dreyer, Manuela Schwesig, valamint Thorsten Schaäfer Gümbel ezért a Zöldeket másolva úgy döntöttek, bevezetik a társelnöki tisztséget, arra ösztönözték az elnökségre vágyó politikusokat, lehetőség szerint mással párban pályázzanak. Az az az ötlet is a környezetvédőktől származik, hogy egy nő és egy férfi álljon majd a politikai erő élén. A pártvezetői tisztség manapság nem túlságosan vonzó. A párt válsága azonban jóval hamarabb kezdődött annál, hogy június elején Andrea Nahles azonnali hatállyal lemondott a pártelnöki, illetve a frakcióvezetői tisztségről. A népszerűségcsökkenés mondhatni normális társadalmi változások eredménye. Az SPD a nem katolikus munkások pártja volt, a szociális témákat karolta fel. Ma is szoros kapcsolatban áll a szakszervezetekkel. A munkások azonban az utóbbi másfél évtizedben tömegesen pártoltak el az SPD-től, a Balpárt, majd az utóbbi években a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (Afd) párt támogatóivá váltak. A bányászatáról és acéltermeléséről ismert Ruhr-vidék volt az SPD legfontosabb bázisa, s ez így van mind a mai napig, ám a fontos ipari térségben is jelentősen megcsappant az SPD népszerűsége. Megmaradtak a párt régi struktúrái, nem tudott haladni a korral. Amikor Gabriel után Martin Schulzot választották meg pártelnöknek, egy ideig úgy látszott, az Európai Parlament volt elnöke képes lesz elfedni a problémákat, de a tartományi, majd a szövetségi parlamenti választások után a pártnak szembesülnie kellett a szomorú valósággal: kezdi elveszteni néppárt jellegét. Schulz távozott, de a problémák nem oldódtak meg, inkább csak sokasodtak. A május végén megrendezett európai parlamenti választáson az SPD elérte a mélypontot, csak 15,8 százalék szavazott rá, de Nahles lemondása óta a helyzet csak rosszabbodott, hiszen már csak a németek 12-13 százaléka voksolna a pártra. Hogy mennyire vonzó most a szociáldemokrata párvezetői tisztség, mutatja, a jelenlegi triumvirátus közül senki sem kíván Németország legrégebbi pártjának élére kerülni, pedig Malu Dreyer, Rajnavidék-Pfalz miniszterelnöke országos szinten is népszerű politikus. Mások inkább kivárnak, nem akarják elsietni a döntést. A jelöltek július 1. óta pályázhatnak, de szeptember 1-ig van idejük arra, hogy beadják jelentkezésüket. Viszonylag tehát hosszú időt adtak a jelentkezésre, ami nem véletlen. Így akarnak valamiféle nyugalmat csempészni a párt életébe. Ám mint az osztrák Die Presse találóan megjegyezte, a pártot most nem a nyugalom jellemzi, hanem inkább halotti csend uralja az SPD-t. Elsőként a magyar kormányt számos alkalommal bíráló Michael Roth külügyi államminiszter pályázott, a bielefeldi Christina Kampmannal közösen adta be a jelentkezését. Utóbbit eddig alig ismerték szövetségi szinten. Korábban Észak-Rajna-Vesztfáliában 2015-2017 között a családügyi miniszteri tárcát vezette, előtte két évig parlamenti képviselő volt a Bundestagban. Elsősorban Európa-politikával foglalkozik, Roth-hoz hasonlóan, aki jelezte, ha megválasztanák őket, akkor távozna az államminiszteri tisztségből. 
Később két egészségügyi szakértő, Karl Lauterbach és Nina Scheer jelezte indulását. Angela Merkel kancellár aligha az ő sikerükért szorít, mivel a nagykoalíció felmondásáért kampányolnak. Ez a kérdés Mchael Rothék esetében fel sem merült. Mindenesetre Lauterbach és Scheer a párt tagságának véleményét is kikéri az uniópártokkal való együttműködés folytatásáról. Lauterbach egy közös sajtóértekezletükön kijelentette, „úgy véljük, az SPD-nek fel kell mondania a koalíciós együttműködést, mert túl keveset ért el”. Mindketten az SPD balszárnyához tartoznak. Scheer egyébként már kezdettől fogva ellenezte a nagykoalíció folytatását. Emellett úgy vélik, hogy az SPD programjában nagyobb hangsúllyal kell képviselni a klímavédelemmel kapcsolatos témákat. Eddig mindössze ők jelentkeztek. Nem zárja ki az indulást Gesine Schwan sem, aki 2004-ben, majd 2009-ben is pályázott az államfői tisztségre az SPD színeiben. A 76 éves politológus hivatalosan ugyan még nem jelentette be indulását, nem kizárt azonban, hogy indul majd, mint mondta csak azért, mert kínosnak tartja, hogy alig mutatkozik érdeklődés az SPD elnöki tisztsége iránt. Bár az előjelek nem túlságosan biztatóak, azért további jelöltek jelentkezése várható. Akadnak olyanok, akik taktikázásból nem jelentették még be, az SPD elnökségére pályáznak abból a megfontolásból, hogy attól tartanak: túlságosan rájuk szállna a média, így már azelőtt elvesztenék az esélyüket, hogy a tagság egyáltalán szavaz az új elnök személyéről. Sok párttag amiatt aggódik, mert eddig inkább csak a második vonalból jelentkeztek pártelnöknek, s félő, hogy az eddigi jelöltek nem rendelkeznek elég karizmával, nem tudják összefogni kellőképpen az SPD-t. A párt reménysége most Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök lenne, aki 2017 őszén meg tudta nyerni a tartományi választást egy a szociáldemokraták szempontjából nem kedvező politikai helyzetben. Rajta kívül a szintén alsó-szászországi belügyminiszter, Boris Pistorius is komolyan elgondolkozott az indulásról. Együtt természetesen nem indulhatnának, mert férfinek és nőnek kell együttesen pályáznia a társelnöki tisztségre. Pistorius azonban lemondhat az indulásról, amennyiben az SPD jelenlegi főtitkára, Lars Klingbeil érdeklődést mutat a pártelnöki tisztség iránt.

Orbánék régi ismerőse Michael Roth

A szociáldemokrata elnökjelöltet, Michael Rothot régóta jól ismerik Budapesten. A magyar kormány legádázabb bírálója a jelenlegi német szociáldemokrata kormányból. Legutóbb élesen bírálta a magyar kormány unióellenes plakátjait, amit szégyenletesnek nevezett. A Soros- és Juncker plakátok ügyében is nem egyszer fogalmazott igen keményen. Idén februárban, a berlini Tasgesspiegelnek adott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a Soros ellenes kampányt állami pénzből finanszírozzák és olyan veszélyes kliséket terjesztenek, mint például „Soros György a pénzügyi világ veszélyes kapitalistája”. Utalt arra is, hogy démonizálják a menekülteket. Ezt szintén elfogadhatatlannak nevezte. Egy ízben úgy foglalt állást, az Európai Unióban nélkülözhetetlen a közös alapértékek tisztelete. A CEU Bécsbe költözését tavaly szeptemberben a Twitteren így kommentálta: „„A tudomány szabadsága a liberális, nyitott és demokratikus társadalom egyik vezérelve, Európa DNS-ének elengedhetetlen része. Nagy veszteség, hogy a CEU-t arra kényszerítették, hogy bejelentse távozását Budapestről.” Előzőleg, 2018 novemberében így kommentálta, hogy a magyar kormány menedéket nyújtott a volt macedón miniszterelnöknek, Nikola Gruevszkinek: „Magyarország megnyitja határait a menekültek előtt. Csodálatos...” – írta ironikus hangnemben a Twitteren. Egy biztos, ha a Roth-Kampmann páros lenne az SPD elnöke, akkor a német kormány egyre hevesebb bírálatokkal illetné a magyart.  

A választás menetrendje

Az SPD elnöki tisztségére szeptember 1-ig kell pályázni. A jelölteknek ezen időpont után harminc regionális konferencián kell fellépniük, ezeken vázolják majd fel konkrét elképzeléseiket. A szociáldemokrata tagság október 14. és 25. között levélben szavazhat az új pártelnök személyére. Amennyiben egyik jelölt sem éri el az abszolút többséget, új szavazásra kerül sor. A végeredményt a december 6-8 között esedékes tisztújító kongresszuson jelentik be.

Témák
SPD Németország

Skizofrén a fiú, aki ledobta a 6 éves gyereket a Tate Modern teraszáról

Publikálás dátuma
2019.08.07. 07:55

Fotó: Daniel Sorabji / AFP
Nem lett volna szabad elhagynia az intézetet ahol kezelik, csupán két kísérő jelenlétében.
„Félelmetesen intelligens”, ám mentálisan sérült az a 17 fiú, aki vasárnap ledobott egy hatéves gyereket a Tate Modern teraszáról. A tinédzser a baleset idején elszökhetett az őt gondozó személyek elől – tudta meg a Daily Mail. Mint azt már korábban megírtuk, a hatéves francia kisfiú, akit anyja karjaiból ragadott el a támadó, öt emeletet zuhant a London belvárosában lévő múzeum tizedik emeletén lévő kilátóteraszról. 
A 17 éves fiú a szemtanúk szerint az eset előtt gyanúsan viselkedett,

utána azonban a teraszon maradt és meglehetősen nyugodtnak tűnt. A hatóságok hétfői tájékoztatása szerint a ledobott kisfiú túl van az életveszélyen, bár az állapota még mindig válságos. A tindédzserkorú támadó ápolója szerint
a fiú skizofréniában szenved és ő az egyik legkomplikáltabb eset, akivel valaha dolgozott.

A brit lapnak azt is elmondta, erős felépítésű és hajlamos az agresszióra, főleg, ha megmondják neki, hogy mit csináljon vagy, ha elutasítják a kéréseit. Az intézetet, ahol kezelik csak két támogató személy társaságában lenne szabad elhagynia.
Szerző

Szabad szemmel: Trócsányi már majdnem lemondhatott az EU-biztosságról, de akkor jött a Fidesznek hálás von der Leyen

Publikálás dátuma
2019.08.07. 07:05

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 7.
Der Standard Bár Ursula von der Leyen csak két napja ismerkedik a tagállamok által javasolt biztosokkal, a lap úgy tudja, hogy Trócsányi László helye immár biztosra vehető. Pedig ő EU-ellenesnek számít és korábban nem sokan fogadtak volna rá, hogy befuthat. Ami a többieket illeti, az eddigiek közül valószínűleg marad Frans Timmermans, a dán Marghrete Vestager, valamint a szlovák Maros Sevcsovics. A mostani fordulóban különben minden bizonnyal nemigen van többről szó, mint pofavizitről, a döntő forduló a hónap végén esedékes. A Bizottság következő elnöke számára azonban nagy a tét. Tekintettel kell ugyanis lennie a tagállamok kívánságaira, valamint a földrajzi kiegyensúlyozottságra. Arról nem beszélve, hogy lehetőleg minél több ígéretének kell eleget tennie. Hiszen a múlt hónap közepén, programadó beszédében új kiegyezést hirdetett meg a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kisebb és nagyobb, illetve a régebbi és újabb tagok között. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyban függ a jövő hónapra tervezett strasbourgi bizottsági meghallgatásoktól. És ott még lehetnek bukkanók.
Washington Post Közép-Európa több volt szocialista országában is heves meleg ellenes hullám tapasztalható, a Coca-Cola most Magyarországon került szembe éles bírálatokkal egy azonos nemű párt ábrázoló hirdetése miatt. Szakértők szerint a jelenség azt támasztja alá, milyen lassan változik ezekben az államokban a hozzáállás a homoszexualitással szemben. Azt is tükrözi, hogy erősödnek ezek az ellenérzések, miután jobboldali kormányok gerjesztik azokat. Aktivisták ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ügy, a hozzákapcsolódó bojkott felhívással együtt, amelyhez már 30 ezren csatlakoztak, lakmuszteszt lehet az Orbán-kabinet számára, mármint hogy ki lehet-e használni politikai célokra az LGBT-közösséggel szembeni ellenérzéseket, ahogyan az Lengyelországban is történt. Ott ugyanis a PiS kampányában immár a melegek vették át a migránsok helyét. A CEU egyik tanára azt mondja, Magyarországon a közbeszéd továbbra is a bevándorlókra összpontosít, miután a hatalom kézben tartja a sajtót és fontos intézmények egész sorát. Ám a magyarok közül egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy elfogadják a melegek egyenlő jogait. A Floridai Egyetem egyik kutatója szerint azonban árnyaltan kell megítélni a helyzetet, mert a magyarok és a lengyelek a korábbinál toleránsabbak, viszont egyre keményebb jelszavakat vetnek be a nacionalisták. Az erősödő populizmus és a város-vidék ellentét sebezhetővé tette Magyarországot, mármint hogy felkorbácsolják a hangulatot a LGBT-csoportok ellen. Majd úgy állítják be, hogy itt a Nyugat, illetve a magyar identitás, a nemzet, és ily módon az állam viszályáról van szó. De ha a magyarok belemennek, akkor újabb és újabb fejlemények jönnek. Plakátok, hirdetések, filmek, stb. A két szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a térségben a multik nagy számban alkalmaznak viszonylag olcsó helyi munkaerőt, ám ily módon olyan függőség alakul ki, ami miatt gyengülhet az EU elszántsága, hogy fellépjen Budapest és Varsó ellen a jogsértések miatt. Az is fontos, hogy a magyar kormánynak jól bejáratott intézményesített stratégiája van a melegek hátrányos megkülönböztetésére. Ugyanakkor, mivel a hatalom egy sor kérdésben nagy ívben tesz Brüsszelre, csökkentek az unió lehetőségei, hogy befolyásolja a tagállamokat, amikor azok nekimennek a kisebbségeknek.
Independent A Coca-Cola reklámja felháborodást váltott ki a konzervatív magyar kormánypárt több képviselője részéről is, mivel a hirdetés segíti a melegek elfogadását. Vagyis az üzenet kedvező, mégsem mindenki örül neki, ideértve a főcsővezető Boldog Istvánt a Fidesztől. Az amerikai óriáscég úgy reagált, hogy ők a sokszínűséget, a befogadást és az egyenlőséget támogatják, mind az üzleti életben, mind a társadalomban. A melegek mellett pedig már jó ideje kiállnak, mert úgy gondolják, hogy mindenkinek joga van eldönteni, kit szeret. A cikk hozzáteszi, hogy Magyarországon jelenleg nem megengedett az egyneműek házassága, akik pedig bejegyzett élettársi viszonyban élnek, azok nem élvezik ugyanazokat a jogokat, mint a hagyományos családok. Az emberek mégis egyre nagyobb arányban helyeslik a melegek jogait.
Die Zeit A lap úgy gondolja, túl nagy feladat elé állították az EU Határvédelmi Ügynökségét, ezért fordulhatott elő, hogy hírek szerint magyar, bolgár és görög határőrök a Frontex embereinek szeme láttára bántalmaztak migránsokat. Az egyik afgán kárvallott utóbb azt nyilatkozta az ENSZ képviselőinek, hogy a magyar hatóságok kutyákat uszítottak rájuk, borsspray-vel lefújták, majd meg is ütötték őket. A német ARD közszolgálati tévécsatorna összeállítása szerint ilyen incidensek sűrűn előfordulnak a magyar-szerb határtérségben. Az unió helyszíni megbízottainak feladata az, hogy tanácsokkal és más eszközökkel támogassák a nemzeti hatóságokat, maguk azonban nem avatkozhatnak be a dolgokba. A tagállamok azonban nem sok segítséget adnak az ügynökségnek, amelynek pedig az EU kulcsszerepet szán a külső határok védelmében. A jezsuiták Menekültszolgálatának képviselője lehetetlennek tartja, hogy a Frontex egyre nagyobb jogkört kap, ugyanakkor teljes mértékben gondoskodnia kellene az elfogott menekültek jogainak betartásáról. Senkit sem kényszeríthet például arra, hogy elfogadja a tanácsokat. Ugyanakkor viszonylag gyenge a szervezet belső ellenőrzése, többek között az emberi jogok tiszteletben tartásának nyomon követésére. Mindazonáltal könnyen az adott országra tudja hárítani a felelősséget, ha valami történik, hiszen ő maga nem adhat semmire sem utasítást a nemzeti szerveknek és nem is nyomozhat. Legrosszabb esetben kivonulhat az adott országból. De akkor meg senki sem dokumentálná a jogsértéseket. Ám csakis az adott állam igazságszolgáltatása, illetve a Bizottság vonhat felelősségre bárkit is.     
Die Presse A vezércikk kiemeli, hogy ha emberhez méltó módon akarjuk ellenőrizni az unió külső határait, akkor ehhez meg kell erősíteni az egész közös védelmet, egyben szigorúbb ellenőrzésre van szükség. Az apropó az, hogy német sajtóértesülések szerint a Frontex szakértői a közös járőrözések során elnézték, amint magyar, bolgár és görög határőrök semmibe vették a feltartóztatott migránsok jogait és a nemzetközi joggal ellentétesen kényszerítették vissza a határ túloldalára ezeket az embereket. Megtagadták ugyanis tőlük a jogot, hogy menedéket kérjenek. A felháborodás hatalmas, tele demagógiával, ám közben háttérbe szorul, hogy az EU hatékonyan védje a külső határokat. Pedig az Schengen alapfeltétele. De hogy ez mennyire működik, azt bárki megtapasztalhatja, aki beleütközik az állandósult ideiglenes ellenőrzésbe a magyar vagy a bajor határon. Az ok az, hogy kudarcot vallottak a kormányok, legyen szó a külső határok felügyeletéről, a kérelmek feldolgozásáról, a legális bevándorlás engedélyezéséről, vagy éppen a terhek igazságok elosztásáról. Ahol pedig kétségbeesett, és főként elszánt emberek kerítésekbe, vagy éppenséggel egyenruhásokba ütköznek, ott sok minden megtörténhet.  Tudomásul kell venni, hogy a helyzet normalizáláshoz az eddiginél sokkal több pénzre van szükség. A Frontex létszámát pl. növelni kéne, és képviselőit fel kellene jogosítani, hogy átvegyék az határellenőrzést azokban az államokban, amelyek maguk képtelenek arra. Főleg a görögöknél. Csak éppen mintha erre a tagországok mintha nemigen hajlanának.   
Politico Hogy elnyerje a támogatást megválasztásához, Ursula von der Leyen jó pár hete azt ígérte, hogy megreformálja a menedékpolitikát, ami a jelek szerint minden másnál jobban megosztja a tagállamokat, ám nem látszik, hogy csökkennének az ellentétek például Magyarországgal, amely nem hajlandó menedékkérőket befogadni, illetve Olaszországgal, amely viszont nagyobb szolidaritást sürget a többiek részéről, hogy enyhüljenek a terhei. A Bizottság leendő vezetője a múlt héten találkozott a két kormányfővel, de nemigen rajzolódik ki, hogy bármiféle konszenzusra jutott volna velük. A találkozó után Orbán Viktor nem említette, hogy szóba került volna a dublini rendszer átalakítása, pedig az olasz vezetés éppen azt szorgalmazza. Ehhez képest Rómában VDL arról arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a terhek megosztásának rendszerét, ami muzsika lehetett a házigazdák füleinek, ám Budapesten alighanem megkondította a vészharangokat. Ha be akarja tartani, amit mondott, von der Leyennek választani kell: vagy ragaszkodik Dublin megváltoztatásához, ideértve a menedékkérők elosztását, vagy olyan témákra összpontosít, ahol van esély a megállapodásra, lásd a határvédelmet. A kvóták ügyében nem bontakozik ki semmiféle lehetőség a magyar és az olasz álláspont összebékítésére. És itt nagyon fontos az időzítés, mert már migráció kérdésének felvetése is végzetesnek bizonyulhat politikailag. Kulcsfontosságú lehet, hogy ki kapja meg biztosként ezt a területet. Az osztrák Hahn jó választás lenne, mert megvan hozzá a tapasztalata. Azon kívül országa földrajzi és politikai értelemben is hidat képezhetne Magyarország és Olaszország között.
Szerző