Atomfegyverek nélküli világot sürgettek

Publikálás dátuma
2019.08.06. 18:22

Fotó: Naoya Masuda / Yomiuri
„Az egyetlen olyan országként, amely háborúban megtapasztalta az atomtámadás következményeit, kitartóan kell dolgoznunk az atomfegyvermentes világért. Országunk küldetése egy békés, reménnyel teli korszak" - mondta Abe Sindzó japán miniszterelnök a Hirosima elleni atomtámadás 74. évfordulóján kedden. Kilencven ország képviselői vettek részt a Béke-emlékparkban tartott eseményen. A város lakói gyertyát gyújtottak, koszorúkat helyeztek el és fejet hajtottak az egykori áldozatok emlékére. Hirosimára 1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint 8 óra 15 perc körül az Egyesült Államok hadseregének B-29 Enola Gay bombázója dobta le az atombombát. A város fölött szétrobbanó bomba sugárfelhője 140 ezer ember halálát okozta. Két nappal később a Nagasakira ledobott atombomba 74 ezer áldozatot követelt, majd kapitulációra kényszerítette Japánt és elhozta a második világháború végét. Hirosima polgármestere, Kazumi Matsui megemlékező beszédében a város nevében szólította fel a japán kormányt, hogy írja alá az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményt. Abe Shinzo miniszterelnök ugyan arról beszélt, hogy elkötelezettek az atomfegyverek nélküli világ mellett, de egyelőre a japán kormány sem írta alá még az egyezményt. ''Azt kérem a japán vezetőktől, bizonyítsák be az alkotmányunkba foglalt pacifizmusunkat, ezáltal is tegyünk egy lépést a nukleáris fegyverek nélküli világért.”, fogalmazott a polgármester. Matsui egyben a világ vezetőihez is felhívást intézett, arra kérte őket, menjen el Hirosimába és személyesen tapasztalják meg a Béke-emlékpark üzenetét. Ferenc pápa ez év során ellátogat Japánba és Hirosimára is. Amerikai hivatalban lévő elnökei közül elsőként – és egyben utolsóként – Barack Obama ment el a bombázás helyszínére, de ő sem kért bocsánatot hajdani elődjének, Harry Truman elnöknek a döntéséért, amellyel engedélyezte az atombomba ledobását. Obama viszont Hirosimában is az atommentes világ megteremtésének szükségességét hangsúlyozta, amelytől a világ inkább rohamléptekben távolodik. Az ENSZ 2017-ben fogadta el az atomfegyverek tilalmáról szóló egyezményt 122 ország jóváhagyása mellett, de az azóta eltelt két év alatt még a kezdeményező államok fele sem írta alá. Nem beszélve arról, hogy a világ összes nukleáris hatalma viszont ellenzi azt. Épp a napokban, hat hónap sikertelen amerikai-orosz tárgyalás után szűnt meg hivatalosan is az Egyesült Államok és Szovjetunió által 1987-ben aláírt, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött INF-szerződés. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolja az egyezmény megszegésével. Az ázsiai térségben sem békés a hangulat. Észak-Korea tegnap is két újabb rakétatesztet hajtott végre, a két atomnagyhatalom, India és Pakisztán újból a háború szélére sodródott. 

Szimbolikus lépések

A hirosimai bombázás emlékére augusztus 6 a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja. Az ENSZ 2009-ben augusztus 29-ét a nukleáris tesztek elleni világnappá nyilvánította, 2013-ban szeptember 26-át pedig a nukleáris leszerelés világnapjává. 

Szerző
Témák
Hirosima

Már 57 halálos áldozata van a hőségnek Japánban

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:44

Fotó: Takayuki Hamai/The Yomiuri Shimbun / AFP
Az elmúlt napokban a hőmérséklet helyenként meghaladta 38 Celsius-fokot. 18 347-re emelkedett a hőguta miatt kórházba került, főleg idős emberek száma.
Ötvenhét ember halt meg Japánban a hőséggel összefüggő egészségügyi problémák miatt július 29-e óta - közölte kedden a tokiói kormány. A tájékoztatás szerint az előző héthez képest a háromszorosára, 5664-ről 18 347-re emelkedett a hőguta miatt kórházba került emberek száma, több mint a felük 65 év feletti. Több mint 700-an súlyos tünetekkel kerültek kórházba, és legalább háromhetes gyógykezelés vár ott rájuk. 
A hőség miatt kórházba kerülők száma most volt a második legnagyobb 2008 óta, amikor a heti statisztikákat elkezdték készíteni. Tavaly nyáron 140 ember halt meg a rendkívüli hőség miatt, emberek tízezrei kerültek kórházba.
Japánban az elmúlt napokban a hőmérséklet helyenként meghaladta 38 Celsius-fokot. A meleg leginkább az idősek számára megterhelő, mert többet tartózkodnak a szabadban, illetve otthon takarékosságból nem kapcsolják be a légkondicionálót. A hatóságok felszólították az embereket, hogy fogyasszanak sok folyadékot, hordjanak fejfedőt, és igyekezzenek minél kevesebb időt tölteni a napon.
 A Tokiói-öböl felett jelenleg nagy légnyomású légréteg uralkodik, ami hőséggel párosul. Az ország harmadik legnagyobb, délnyugaton fekvő Kjúsú szigetén kedden ugyanakkor heves esőzések voltak és rendkívül erős szél tombolt, miután Mijadzaki közelében megérkezett a szezon nyolcadik, Franciscóra keresztelt tájfunja. A Franciscóval érkező legerősebb széllökések az óránkénti akár 144 kilométeres sebességet is elérték azt megelőzően, hogy a tájfun lecsapott.
Egy ember holtan találtak, aki a feltételezések szerint beleesett a megáradt folyóba a Kjúsú szigetén található Kokonoe városában - jelentette az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató a helyi rendőrségre hivatkozva.
Az előrejelzések további erős szelek, áradások, valamint földcsuszamlások veszélyére figyelmeztettek. A part menti Oita prefektúrában 154 ezer embernek, míg Fukuoka prefektúrában húszezer embernek tanácsolták, hogy vonuljon óvóhelyre a trópusi vihar veszélye miatt. A helyi áramszolgáltató tájékoztatása szerint a szigeten hatezer háztartásban nincs villany. Több mint kétszáz légi és számos vonatjáratot töröltek az ítéletidő miatt.
Mint megírtuk, Németországban a tavalyi rekordmeleg idején feltűnően sokan haltak meg. A legnagyobb kánikula idején, 2018. július 23. és augusztus 9. között nyolcezerrel több halálesetet regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. Egyes szakértők azonban úgy vélik, bár a hőséghullámok növelik az elhalálozás veszélyét az idősek körében, a magas hőmérséklet önmagában nem nem okoz halállal végződő hőgutát.
Szerző
Témák
japán hőség
Frissítve: 2019.08.06. 16:45

A skótok többsége már a függetlenségre szavazna

Publikálás dátuma
2019.08.06. 15:31

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
A skót kormány már megkezdte egy újabb népszavazás előkészítését.
A skótok többsége a függetlenségre szavazna a Nagy-Britanniától való kiszakadásról szóló újabb népszavazáson egy frissen készült közvélemény-kutatás szerint. A The Times című brit lap keddi száma által ismertetett felmérés szerint a skótok 52 százaléka szavazna igennel a függetlenné válásra. A megkérdezettek 47 százaléka támogatja, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök terveinek megfelelően két éven belül újabb referendumot tartsanak az ügyben, míg 45 százalékuk ellenezte ezt. Az 52 százalékos támogatottság a függetlenségpártiak legnagyobb előnye 2016 júniusa, vagyis a brit európai uniós tagságról tartott népszavazás óta - emlékeztetett a The Times. A felmérést a Michael Ashcroft politikus, a kormányzó brit Konzervatív Párt egykori alelnöke által fémjelzett közvélemény-kutató műhely készítette az új brit kormányfő, a július 24. óta hivatalban lévő Boris Johnson múlt heti skóciai látogatása után. Az eredmények szerint a Munkáspárt támogatóinak harmada, az EU-tagságot pártolók többsége és a 2014-es függetlenségi népszavazáson az elszakadást elutasítók 18 százaléka most igennel szavazna a kiválásra. A Konzervatív Párt skóciai támogatóinak több mint 90 százaléka, valamint a függetlenné válásra szavazók 10 százaléka viszont nemet mondana. Az életkor szerinti megoszlást tekintve az 50 év alattiak többsége - a 18-24 év közöttiek 62 százaléka - támogatja Skócia elszakadását. A skótok több mint fele úgy véli, hogy a Brexit erősíti a függetlenség gondolatát, amely valóra is válna egy második népszavazáson.
A skót kormány május végén beterjesztette az edinburghi parlamentben a törvénycsomagot, amelynek célja az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogszabályi előkészítése. A tervezet nem tartalmaz időpontot, Nicola Sturgeon miniszterelnök, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azonban többször is azt mondta, hogy még a következő skóciai parlamenti választások előtt, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tartani a skót függetlenségről, ha Skóciát - ahol a túlnyomó többség az EU-ban maradásra voksolt - akarata ellenére kiléptetik az Európai Unióból. A politikus a The Guardian című brit lap szerdai számában megjelent interjújában hozzátette, 2020 második felét tartaná megfelelő időpontnak. A referendum kiírásához a brit kormány hozzájárulása is szükséges, és London már korábban jelezte, hogy nem fogja jóváhagyni az újabb skót függetlenségi népszavazást. Ezzel kapcsolatban a skót miniszterelnök az interjúban azt mondta, előbb fogadják el a törvénycsomagot a skóciai parlamentben, majd csak utána kezdenek egyeztetéseket a brit kormánnyal. Nicola Sturgeon újfent hevesen bírálta a Brexittel kapcsolatban az új brit kormányfőt. Boris Johnson szerinte "úgy beszél a Brexitről, különösen a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnéséről, mintha ez a legnagyobb rendben lenne, és bárki, aki szerint nincs, az borúlátó". Mint mondta, kettejük múlt heti találkozóján ismét világossá tette álláspontját, miszerint a megállapodás nélküli Brexit katasztrofális lenne.
Szerző