Az ellenzéki pártok fej-fej mellett nézik messziről a Fidesz hátát

Publikálás dátuma
2019.08.07. 06:40

Fotó: Tóth Gergő
Annak ellenére sem tudtak érdemben javítani, hogy érdemben csökkent azoknak a tábora, akik elégedettek azzal, ahogy "az országban mennek a dolgok".
Csak hibahatáron belüli eltérés van a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, a Momentum, valamint az MSZP támogatottsága között – derült ki a Publicus Intézet legfrissebb pártpreferencia-felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. A reprezentatív kutatás szerint a Fidesz az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztos szavazó pártválasztók körében is őrzi nyomasztó fölényét. Az összes megkérdezett 29 százaléka szavazna a kormánypártra egy most vasárnapi választáson, a Jobbikra és a DK-ra 8-8, az MSZP-re és a Momentumra 7-7 százaléknyian voksolnának. A biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka támogatná a Fideszt, ebben a kategóriában a DK 11 százalékra számíthatna, míg az MSZP-t, a Jobbikot és a Momentumot 10-10 százalék támogatja. Az ellenzék tehát annak ellenére sem tudott érdemben javítani támogatottságán, hogy a Publicus Intézet szerint júliusra érdemben csökkent azoknak a tábora, akik elégedettek azzal, ahogy "az országban mennek a dolgok". Júniusban még 16 százaléknyian voltak teljesen elégedettek és 32 százalék volt inkább elégedett. Előbbi csoport nagysága 6 százalékpontot csökkent, míg utóbbi 32-ről 35 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent (27-ről 23 százalékra) azoknak a száma, akik az „inkább nem elégedett” választ adták, valamint hibahatáron belül mérséklődött az egyáltalán nem elégedettek aránya is (24-ről 23 százalékra).
A hosszú távú adatsor egyébként azt mutatja, hogy valamelyest többen elégedettek: 2015 júniusában 31 százalék volt azoknak az aránya, akik pozitívan értékelték a folyamatokat, most viszont már 44 százalék az arányuk. Ha minimálisan is, de továbbra is fölényben vannak azonban azok, akik szerint rossz irányba haladnak a dolgok. Ez a tábor négy éve még 66 százalékos volt, idén júliusban viszont már csak 45 százalékos. Nem meglepő, de a legelégedettebbek a Fidesz szavazói (76 százalék), míg legtöbb elégedetlen (91 százalék) a szocialista táborban van. A nyári voksolási hajlandóság egyébként mérsékelt (62 százalék állította, hogy biztosan elmenne szavazni). A leglelkesebbek a Momentum (92 százalék) és a DK (88 százalék) támogatói, de a Jobbik szavazóinak csak a 60 százaléka aktív. A kormánypártiak közül 74 százalék menne el szavazni, míg a szocialista szimpatizánsok 73 százaléka ígéri biztosra részvételét.
Szerző

Rendszerszintű túlkapások a menekültek ellen a határon

Publikálás dátuma
2019.08.06. 19:20

Fotó: Dmitriy Vinogradov /
A határőrök erőszakot alkalmazva akarnak megszabadulni a menekülőktől, teljesen jogellenesen. Nem csak nálunk: a bolgár, a magyar, a görög határon elterjedt az „erőszak mértéktelen alkalmazása”.
Erőszakos magyar határőrökről szóló jelentések is szerepeltek az ARD német országos közszolgálati televízió kedd esti Report München című politikai magazinműsorában. A csatorna, továbbá a Correctiv nevű, független tényfeltáró német újságírókat tömörítő munkaközösség és a brit The Guardian című lap munkatársai betekinthettek a Frontex határon történt túlkapásokról szóló belső jelentéseibe. A nyilvánosságra került beszámolók alapján tömeges, hogy a határon szolgálatot teljesítők fenyegetésekkel, az emberi jogok megsértésével akadályozzák meg, hogy a menekültek menedékjogot kérhessenek. A bolgár, a magyar, a görög határon elterjedt az „erőszak mértéktelen alkalmazása” is – áll a jelentésekben. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője ehhez azt is hozzátette lapunknak, hogy régiós szintű módszerekről beszélhetünk: ahogy a magyar egyenruhások nyomják vissza Szerbiába a menekülteket, ugyanezt teszik a horvátok is, Boszniába küldik vissza a bevándorlókat. A nemzetközi jogvédő szervezet magyar munkatársainak vizsgálatai is azt igazolták, hogy a határőrök erőszakot alkalmazva akarnak megszabadulni ezektől az emberektől, teljesen jogellenesen. Az Amnesty számára elfogadhatatlan, hogy komplett országokat egy tollvonással biztonságosnak nyilvánítanak, amivel elkerülik minden menekültügyi eljárás alapját, vagyis, hogy minden ember kérelmét egyenként megvizsgálják és elbírálják a hatóságok. Demeter Áron úgy fogalmazott a Népszavának, nem lehet komplett országokra kijelenteni, hogy biztonságosak vagy nem, hiszen előfordulhat, hogy valakit olyan országban üldöznek, ahol másokat nem. Amit tehát Magyarország tesz, nevezetesen hogy vizsgálat nélkül mindenki kérelmét elutasítja, ha az illető végigjött Szerbián, az elfogadhatatlan és ellentétes a nemzetközi joggal. - Pártolnánk, hogy az unió vizsgálja felül a biztonságos harmadik országokról szóló koncepciót – tette hozzá. A szakértő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy ez önmagában nem szüntetné meg a határokon alkalmazott erőszakot, ahhoz a kormányok tiltására és az elkövetők felelősségre vonására lenne szükség. A néhány magyar eljárás ellenére is ki lehet jelenteni, rendszerszintűek a túlkapások, az az általános, hogy az elkövetők felettesei tudomásul veszik a bántalmazásokat, netán biztatják is az embereiket erre. A felvetésre, hogy a mostani jelentések alapján az uniós határőrök is részt vesznek jogellenes akciókban, az Amnesty International munkatársa úgy reagált: a gyanú többször felvetődött már, de hivatalos jelentések ezt nem igazolták. A megtámadott menekültek pedig általában sokkos állapotba kerülnek, s csak annyit tudnak elmondani, hogy egyenruhások kiabáltak velük, majd valamelyik megütötte őket. 
Frissítve: 2019.08.06. 20:44

Egyre jobban szeretjük az EU-t

Publikálás dátuma
2019.08.06. 18:47

Fotó: Shutterstock
A magyarok fele a migrációt tartja az Európai Unió legnagyobb bajának, a hazai kérdések közül pedig az egészségügy és a szociális ellátások színvonala miatt aggódnak a legtöbben. Ez derül ki az Eurobarométer legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra. A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy az uniós országokban élők az utóbbi öt évben soha nem gondolkodtak ennyire pozitívan a közösség eredményeiről és jövőjéről, a bizalom továbbra is meghaladja a tagországok kormányai és parlamentjei iránt érzett bizalom szintjét. Ez a bizalmi szint a felmérés szerint jelenleg Litvániában a legmagasabb, 72 százalékos, majd Dánia és 60 százalékkal Észtország következik, Magyarországon ez az arány 55 százalék, ami hét százalékkal magasabb a fél évvel korábbinál. A bizalom szintje a kilépésre készülő Egyesült Királyságban a legalacsonyabb, ott mindössze 29 százalék.